A környezeti tényezők megismeréséhez kapcsolódó tervezet (részlet)

A környezettel való ismerkedés egyszerre több, párhuzamos csatornán történik, áthatja az egész óvodai életet. Gondoljunk csak arra, amikor egy nevelési-oktatási intézménybe lépve már a lépcsőházban vagy az előszobában megannyi információ tárul elénk, amelyek sokszor többet árulnak el rólunk, mint azok, amiket a dokumentumainkban megfogalmaztunk. A tisztaság, a tájékoztatók, a dekoráció, a gyermekmunkák, az alkalmazottak megjelenése, viselkedése mind üzen valamit a látogató számára. A tárgyi környezettel való ismerkedés tehát magával az óvodával való ismerkedéssel, az óvoda épületének felfedezésével kezdődik, amelynek során a gyerekek megismerik a csoportszobákat, a hozzátartozó természetes alapanyagú játékokat, a különböző eszközöket, a tornatermet, a folyosókat, az öltözőket, a mosdó helyiségeket. Mindez folytatódik az udvar feltérképezésével, például annak elrendeződésével, a játékeszközökkel, a KRESZ-pályával, és az óvodán kívül található épített, külső környezettel, például az épületek, utcák, terek, parkok, eszközök, anyagok ökológiájának, a hulladékkezelésnek a megismerésével.

A természeti környezettel való kapcsolódási pont elsődleges terepét a csoportszobába csempészett „zöld-sziget”vagy „természet sarok” jelentheti, akár egy terrárium formájában, vagy az udvar talaja, növény- és állatvilága, veteményes- és virágoskertje, netán gyógynövényes kertje, komposztálója, madáretetője és –itatója. Mindezek segítségével végezhetünk meteorológiai megfigyeléseket (szélzsákkal, hőmérővel, csapadékmérővel), amelynek tárgyát a kerti tó vagy a talaj képezheti. A környezeti megfigyelések tartalmát szélesíthetik az alábbiak:

− szervezett kirándulás,

− erdei óvoda,

− Mezőgazdasági Múzeum,

− almáskert,

− vadaspark,

− különböző programokhoz való tartozás, például

• „Zöld óvoda”,
• „Szív kincsesláda”,
• „Hetenként egy-két zöldnap óvodában",
• „Bébitől a Dédiig”,
• „Ovi-zsaru” kerete.

A gyermek emberi környezetirántipozitív érzelmi beállítódását is észrevétlenül szívja magába.

Az óvodai nevelés általános feladatai

− Az egészséges életmód tartalma felöleli az egészséges életvitellel kapcsolatos szokások megalapozását (mozgás, táplálkozás, fizikai-lelki és szellemi jólét, betegségmegelőzés, kiegyensúlyozottság, környezetbarát szokások kialakítása.

− Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés (örömteli csodálkozás, pozitív énkép világkép, szocio-higiénés szemlélet, karakterformálás, nyitottság, személyes felelősségtudat, akarati tulajdonság, empátia, ítélő és döntési képesség, mértékletesség fejlesztése, jeles ünnepekhez kapcsolódó események, szenzitív játékok, öko-lábnyom fogalmával ismerkedés, a négy őselem tisztelete, a kulturális örökség mellett a növényi, állati és emberi létszféra védelme),

− Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés (játékos, élményszerű tapasztalatszerzés, képzelőerő, felfedezés öröme, oksági, téri és mennyiségi viszonyok meglátása, a jövőre, a fenntarthatóságra való irányultság, alkotói kedv, kreativitás, anyanyelvi játékok, verselés, mesélés) megalapozása.

A fenti attitűdöknek a személyiség tulajdonságába való beépülését az óvodai élet összes tevékenységi formájának gyakorlásával, élmények biztosításával, tevékenykedtetéssel – fókuszban a játék és a munka területe – komplex módon tudjuk legeredményesebben segíteni.

Sorozatunk második részében egy témahetet modellezünk, és benne a környezeti tényezők megismeréséhez kapcsolódó tervezet – lehetséges változatát adjuk közre.

(Folytatjuk.)

Szeretné a cikket teljes egészében elolvasni? A foglalkozásterv egésze elérhető az Óvodai vezetési és nevelési módszertani tanácsadó című folyóiratban!