A Kormány 2021. március 5-én – a koronavírus járvány harmadik hullámával kapcsolatos járványügyi adatok romlását követően – kiadta a 104/2021. (III. 5.) kormányrendeletet, amely március 5-én 23 órakor hatályba is lépett. A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) kormányrendelet az alábbiakat rendeli el:
11. § (1) A köznevelési intézmények – az óvoda és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kivételével – és a szakképző intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) tantermen kívüli, digitális munkarendben működnek.
(2) Az óvodákban rendkívüli szünet van érvényben.
14. § E rendelet
b) 7. alcímét 2021. április 7. napjáig (lehet alkalmazni)
15. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. március 8-án lép hatályba.
Az óvodákban tehát 2021. március 8-tól (előre láthatóan) április 7-ig rendkívüli szünet van érvényben, az óvodai ellátás tehát szünetel, a gyermekek és szüleik az óvodákat nem látogathatják. Ez azonban nem jelenti az óvodák fizikai bezárását, erről a későbbiekben is szó lesz.
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a pedagógusok távmunkavégzését érintő következő rendelkezést hozta:
2. § (4) Az Országgyűlés jóváhagyja a Rendeletet, amellyel a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott…
…a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet…újból hatályba léptette.
Ennek következtében tehát 2021. március 8-tól ismét hatályban van a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet, amely az alábbiakról rendelkezik.
1. § (2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
Az idézett 3. § értelmezéséhez idézzük a Mt. szóban forgó paragrafusát, amelytől tehát a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodásukkal eltérhetnek.
Mt. 196. § (1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
(3) A munkáltató – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót
a) a munkáltató általi ellenőrzés,
b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
(4) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
(5) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
Ha azonban a munkavállaló és a munkáltató nem kötnek az eltérést tartalmazó megállapodást, akkor mindkét félre hatályban vannak a Mt. 196.§-ának itt idézett rendelkezései.

Az óvodavezetők, intézményvezetők teendői

Most tekintsük át azt, hogy a rendkívüli veszélyhelyzetben milyen lehetőségeik vannak a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőknek és intézményvezetőknek, illetve a munkavállalóknak a szabadság szokásos kiadásának rendjétől való eltérésre, illetőleg a szabadság igénybe vételére. A veszélyhelyzetben a munkaadók és a munkavállalók is gyakran úgy fogalmaznak, hogy a munkáltató „kényszerszabadság”-ra küldte a munkavállalókat vagy azok egy részét. Ez a lehetőség az óvodákban is rendelkezésére áll az óvodavezetőknek abban a formában, hogy az óvodapedagógusokat és más óvodai munkavállalók számára – élve a Munka törvénykönyvében meghatározott jogával – kiadják évi rendes szabadságukat. Ezzel kapcsolatban azonban hatályban vannak a Mt. 122. § alábbi rendelkezései:
Mt. 122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Az idézett (4) bekezdés szerint tehát a szabadság kiadását a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal közölni kell, az azonnali szabadságra küldés tehát nem jogszerű. A rendkívüli jogrendben hozott hatályos intézkedések ez alól nem tartalmaznak felmentést.

A 2021. március 8-án kezdődő óvodai rendkívüli szünet (legalább) első két hetében tehát az óvodapedagógusok és más óvodai foglalkoztatottak általában munkájukat végzik. Az óvodavezetőknek tehát két lehetőségük van beosztottjaik foglalkoztatására:
a) a biztonságos munkavégzési körülmények megteremthetősége esetén a munkavégzés feltételeit – a gyermekek távollétében – továbbra is az óvodában biztosítják,
b) ha a biztonságos munkavégzés feltételei nem garantálhatók (vagy a körülmények biztosíthatósága ellenére az óvodavezető úgy dönt), a beosztottak számára távmunkavégzést rendel el.
Mindkét munkavégzési forma elrendelése esetén gondoskodni kell azonban arról, hogy a foglalkoztatottak tisztában legyenek az általuk elvégzendő feladatok körével. Ez a jelenléti munkavégzés esetén viszonylag könnyen megoldható, de a távmunka esetében már nehezebben realizálható.
Ha az óvodavezető – a foglalkoztatottak egy részének vagy akár teljes körének – a távmunkavégzéssel történő további foglalkoztatása mellett dönt, akkor haladéktalanul írásban rendelje el a távmunkavégzést úgy, hogy annak kezdő időpontját egyértelműen megjelöli, várható záró időpontját – a módosítás lehetőségének fenntartásával – közli. Az óvodapedagógusok esetében rendkívül fontos, hogy a munkáltató megjelölje azokat a feladatokat, amelyeket az óvodapedagógus a távmunkavégzés során köteles elvégezni, például az alábbiakat:
• legalább heti gyakorisággal tartson kapcsolatot a csoportjába járó gyermekekkel és szüleikkel,
• legalább heti kétszeri gyakorisággal küldjön elektronikus formában a gyermekek és szüleik számára készített feladatokat, jelöljön ki elkészítendő dolgokat, stb.,
• közreműködjék az intézmény önértékelési feladatainak végrehajtásában (a konkrétan elvégzendő feladatok megjelölésével),
• foglalkozzék az intézményi dokumentumok frissítésével, korszerűsítésével kapcsolatos (pontosan körülhatárolt) feladatok megoldásával,
• az intézményvezető által megjelölt időpontokban (legföljebb heti egyszeri alkalommal) Skype vagy más alkalmazással megtartott videoértekezleten vesz részt,
• az intézményvezető által legalább három nappal korábban bejelentett időpontban az óvodában jelentkezik munkavégzésre (pl. értekezleten, megbeszélésen történő részvétel).

Az óvodavezető a távmunkavégzés elrendelésekor írásban jelölje meg, hogy a távmunkában teljesítendő napi munkaidő nyolc óra, a (teljes) heti munkaidő 40 óra, amelynek írásos vezetését (az ellenőrizhetetlenség racionális érve miatt) nem rendeli el, de minden dolgozó számára napi nyolcórás munkavégzést számol el. A távmunkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni a 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet már idézett 1. §-ának (2) bekezdésére, amely elrendeli, hogy „távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól.”

A távmunkavégzés elrendelésekor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a Mt. idézett 196. §-ában meghatározottakra is, kivéve azt az esetet, amikor közös megállapodást írtak alá a szóban forgó jogszabályi előírástól történő eltérésről. Meglátásom szerint ez minden esetben célszerű, hiszen az Mt. 196. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a távmunkavégzés lehetőségéről a munkaszerződésben kell rendelkezni, amely – a veszélyhelyzetben – legalábbis nehézkesen lenne megoldható. Ezért javaslom, hogy az óvodavezető minden távmunkára beosztott pedagógusával írjon alá rövid megállapodást a Mt. 196. §-ban foglalt szabályoktól történő eltérés lehetőségéről annak megjelölésével, hogy a munkáltató – a munkaszerződés módosítása nélkül – annak közlését követő munkanaptól távmunkavégzést rendelhet el a foglalkoztatott számára.

Felhívjuk az óvodavezetők és a pedagógusok figyelmét arra, hogy az Mt. 196. § (5) bekezdésében biztosítja annak lehetőségét, hogy a távmunkára beosztott pedagógus belépjen az intézmény területére, ott más munkavállalókkal kapcsolatot tarthasson, a csak az intézményben elvégezhető feladatait ott elláthassa. Ettől érvényesen csak a már említett közös megállapodás megkötését követően lehet, ebben az óvodavezető előírhatja, hogy a távmunkavégzés esetén az óvodapedagógus csak az óvodavezető előzetes engedélyével tartózkodhat az intézményben, ez azonban nem kötelező, és – álláspontom szerint – nem is célszerű. Az intézmény tényleges bezárását jogszabály nem rendeli el, csupán az óvodai ellátás szünetelése kötelező.

Egy óvodapedagógus kolléga azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy az óvodapedagógusok kapnak-e fizetést (illetményt) az óvodai ellátás szünetelésének időtartamára. Az óvodapedagógusok munkaszerződését semmilyen formában nem befolyásolja az egyhónapos (vagy akár hosszabb) szünetelés, munkaviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatos, tehát ennek megfelelően munkabérükre, illetményükre teljes mértékben jogosultak. Ez a helyzet akkor is, ha távmunka-végzést rendelnek el számukra, és akkor is, ha az óvodában történő megjelenéssel végzik munkájukat. Felhívom az óvodapedagógus kollégák szíves figyelmét arra, hogy munkaszerződésük módosítására csak írásos beleegyezésükkel van lehetősége a munkáltatónak, ezt azonban – a jelen helyzetben – nem célszerű aláírniuk.

Az óvodavezetők figyelmét azonban föl kell hívnunk arra, hogy az óvodapedagógusaikat és más beosztottjaikat március 8-án egyértelműen tájékoztatniuk kell arról, hogy az elkövetkező időszakban jelenléti munkavégzéssel vagy távmunkavégzéssel kell feladataikat ellátniuk, illetve arról, hogy távmunkavégzés esetén milyen feladatokat kell elvégezniük. Minden foglakoztatottnak egyértelműen tisztában kell lennie azzal is, hogy az adott napon szabadságát tölti-e, vagy munkanapja van. Rendkívül súlyos munkáltatói hiba, ha csak több nap múlva rendelkezünk a kollégáink munkavégzéséről, még nagyobb hiba, ha több napos bizonytalanság után „szabadságot írunk” a kollégának. A szabadság megkezdésekor (sőt előtte 15 nappal) minden kollégának tisztában kell lennie azzal, hogy az adott naptól éves rendes szabadságát tölti.
Végezetül felhívom a figyelmüket, hogy a veszélyhelyzettel összefüggő kormányzati intézkedések – mindig a megtekintés napján hatályos tartalommal – elérhetők az alábbi linken: https://net.jogtar.hu/veszelyhelyzet

Vigyázzanak magukra és egymásra!