BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN

Gyakran ismétlődő kérdések a 2020. július 1-jével életbe lépő, pedagógus béreket/illetményeket érintő intézkedésekről

A júliusi béremeléssel kapcsolatos problémás kérdéseket vesszük górcső alá. Szakértő szerzőnk a szaktárca főosztályvezetője.

 

Mint ahogy arról már korábban értesülni lehetett, 2020. július 1-jével több, a pedagógusok javadalmazását érintő pozitív változás lép életbe. Bár a vonatkozó szabályok már régóta ismertek, a részletek és a pontos értelmezés tekintetében több kérdés is felmerül, melyek – törekedve a teljesség igényére – a következők.

Minden pedagógust érintő bérintézkedés - új ágazati szakmai pótlék


Elsőként rögzítendő, hogy ez a pótlék minden, a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottnak jár, tehát az óvodától a pedagógiai szakszolgálatokig, pedagógiai-szakmai szolgáltatókig bezárólag, sőt, nem csak a köznevelés területén. A vonatkozó rendelkezés ugyanis a következőt tartalmazza:
„A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult.” (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Épr.) 16. § (11) bek.)


Elevenítsük fel, hogy kik tartoznak a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá (fenntartói formától függetlenül)!
-    a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben,
-    a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
-    a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel rendelkező, továbbá
-    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak. (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (2) bek. és 65. § (9) bek.)
Természetesen ezen belül a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztással rendelkező pedagógusokat is megilleti a pótlék.
2020. július 1-jétől tehát a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult. Vagyis a pótlék számításának alapja a foglalkoztatott pótlék (a pótlék fajtájától függetlenül) és illetményeltérítés (negatív vagy pozitív irányba differenciált illetmény és a besorolási illetmény különbözete) nélkül számított illetménye, vagyis az Nkt. 65. § (2) bekezdése és 7. melléklete alapján meghatározott, a közalkalmazott fizetési fokozatához és fizetési kategóriájához tartozó garantált (besorolási) illetmény.


A pótlék összege tehát függ a foglalkoztatott végzettségi szintjétől és a besorolásától (fizetési fokozat, fizetési kategória). Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy akinek a „tábla” szerinti illetménye a garantált bérminimumot nem éri el – ez egyes Gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetében lehetséges – a 10%-os mértéket a garantált bérminimumból kell számítani és arra is épül rá.

Vezetői pótlékok emelkedése


A köznevelési intézmények vezetői pótlékának emelésére vonatkozó új szabályok helyes értelmezéséhez is elsősorban a személyi hatályt kell megvizsgálni, tehát, hogy kikre is vonatkozik valójában a pótlékemelés. Itt már csak a köznevelési intézményekről beszélhetünk, tehát más ágazatban dolgozó, pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottnak ez a pótlékemelés nem jár. A köznevelési ágazaton belül viszont nem csak az intézményvezetőket, tehát az egyszemélyi felelős vezetőket, hanem az intézmény többi vezetőjét (pl. igazgató-helyettest, tagintézmény-vezetőt) is megilleti (néhány kivétellel).
Az új, megemelt vezetői pótlék a nevelési-oktatási intézmények, a pedagógiai szakszolgálatok és természetesen a többcélú intézmények vezetőire is vonatkozik.


A köznevelési intézmények vezetői közül a tagintézményvezető-helyettesek és az intézményegységvezető-helyettesek pótléka nem emelkedik. Esetükben marad a korábban hatályos szabályozás, miszerint:
„(5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.” (Épr. 16. §)


A vonatkozó új szabályok a következők:
„(5a) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján
a) legalább ezeregy fő esetén a pótlékalap százhetven százaléka,
b) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,
c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,
d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,
e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlékalap száztíz százaléka,
f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlékalap nyolcvan százaléka,
g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százaléka
mértékű pótlék illeti meg.
(5b) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezető-helyettesét az (5a) bekezdésben meghatározott mértékű pótlék ötven százaléka illeti meg.
(5c) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény tagintézmény-vezetőjét, intézményegység-vezetőjét az általuk vezetett tagintézmény, intézményegység (5a) bekezdés szerint megállapított gyermek- és tanulólétszáma alapján számított intézményvezetői pótlék ötven százaléka illeti meg.
(5d) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetőjét a költségvetési törvényben az átlagbéralapú támogatás megállapítása szerint meghatározott számított létszám alapján illeti meg az (5a) bekezdésben meghatározott pótlék.

Az intézményvezető helyettesét az (5b) bekezdésben meghatározott pótlék, a tagintézmény-vezetőjét pedig az (5c) bekezdésben meghatározott pótlék illeti meg.” (Épr. 16. §)


Nagyon fontos kiemelni, hogy a fenti rendeleti szabály szerint a pótlékot „az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve” kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy a pótlékot a törvényi és a rendeleti szabályok együttes figyelembevételével kell meghatározni. A két szabályt egymásra tekintettel úgy kell alkalmazni, hogy az Nkt. szabálya alapján megállapított vezetői pótlékot a gyermek- vagy tanulólétszámtól függően kell kiegészíteni az Épr.-ben meghatározott %-os összegre. Vagyis a rendelet szerinti pótlék nem rárakódik a törvény szerintire, hanem a törvény szerinti pótlékmértéket abba be kell számítani. Továbbá: ahol a törvény szerinti mérték meghaladja a rendelet szerinti mértéket, ott továbbra sincs akadálya a törvényi szabály alkalmazásának. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az is kérdésként merülhet fel, hogy a megváltozott szabályok alapján csökkenhet-e valakinek a vezetői pótléka. Ez elsősorban kisebb intézmények, illetve nem az intézményvezetők, hanem pl. az intézményvezető-helyettesek esetében kerülhet szóba, és azok közül is azoknál, akiknek a korábbi szabályok szerint adható pótlék felső vagy ahhoz közelítő mértéke alapján állapították meg a pótlékot.

Konkrétan:
2020. július 1-jétől az intézményvezető-helyettesi pótlék mértéke a következőképpen alakul:

Tanuló-létszám    182.700 Ft pótlékalap
(alapfokozat)
    203.000 Ft. pótlékalap
(mesterfokozat)
1001 főtől    85 %    155.295    85 %    172.550
801-1000    80 %    146.160    80 %    162.400
601-800    75 %    137.025    75 %    152.250
401-600    65 %    118.755    65 %    131.950
251-400    55 %    100.485    55 %    111.650
151-250    40 %    73.080    40 %    81.200
0-150    30 %    54.810    30 %    60.900

A fentiek alapján az intézményvezető-helyetteseket érintően akkor merülhet fel kérdésként, hogy csökkenhet-e az intézményvezető-helyettesi pótlék, ha azt a korábbi 20-40 %-os tartománynak a 30-40 % közé eső részében állapították meg, a mostani szabályok szerint viszont az intézmény létszáma 150 fő, vagy annál kevesebb, mivel ehhez 30 %-os pótlékmérték tartozik.


Mivel azonban a végrehajtási rendelet nem írja – nem is írhatja – felül a törvény szabályát, továbbra is lehetséges ebben a kategóriában az intézményvezető-helyettesi pótlék megállapítása a törvényi felső határig, azaz egészen 40 %-ig.


Gyakran felmerülő kérdés, hogy mit jelent a pótlékalap. Kétségtelen tény, hogy ezt a fogalmat az Nkt. nem használja, ugyanakkor mivel egy, az előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pótlékról van szó, és a vonatkozó szabályok semmiféle további rendelkezést nem tartalmaznak a fogalomra nézve, ezért a pótlékalap alatt a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti pótlékok alapját, tehát az illetményalapot kell érteni. Ez következik az Nkt. 8. mellékletének címéből, amely a pótlék mértékeket az illetményalap százalékában határozza meg. Tekintettel arra is, hogy az Épr. egy Korm.rendelet, amely nem lehet ellentétes a törvénnyel, a pótlékalap itt is csak az illetményalapot jelentheti.
Az Épr. R. 16. § (5a) bekezdés szerint a nevelési-oktatási intézmények és a többcélú köznevelési intézmények intézményvezetői részére járó intézményvezetői pótlékot az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján, először tehát a 2019. október 1-jei létszámot figyelembe véve kell megállapítani.


Mivel a jogszabály a gyermek- és tanulólétszám megállapításánál csak a pedagógiai szakszolgálati intézménynél fogalmaz meg speciális szabályt, ezért a létszám számításánál – a pedagógiai szakszolgálati intézményeket kivéve – minden gyermek, tanuló egy főnek számít, tehát pl. a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló is.


A többcélú intézmények esetében az intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi pótlék megállapításánál a tanulólétszámot az adott intézménnyel fennálló tanulói jogviszonyok száma és nem az ellátott köznevelési alapfeladatok szerint kell megállapítani. Ennek értelmében pl. azt az általános iskolai tanulót, aki ugyanabban az intézményben alapfokú művészeti oktatásban is részt vesz, egy főnek kell számítani.


Az Nkt. 20. § (9) bekezdése szerint az EGYMI-nél külön intézményegységben működik az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori feladatok ellátása. Az e feladatot ellátó intézményegység vezetőjének pótlékába be kell számítani azokat a tanulókat, gyerekeket, akiket ez az intézményegység ellát, még ha nem is az EGYMI-vel áll fenn tanulói, óvodai jogviszonyuk. Ebből következik, hogy az EGYMI intézményvezetője és helyettese esetében is figyelembe kell venni ezeket a gyermekeket, tanulókat mint az intézmény óvodásait, tanulóit.


Pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetői pótlékának megállapításához speciális szabály kötődik, mely szerint a költségvetési törvényben az átlagbéralapú támogatás megállapítása szerint meghatározott számított létszám alapján illeti meg az Épr. 16. § (5a) bekezdésben meghatározott pótlék.


Az átlagbéralapú támogatás megállapításának menetét a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 7. melléklete írja elő. Ennek I. fejezet 2. címe 5. pontjának b) alpontja határozza meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermekek, tanulók számított létszámát.


Ennek alapján a pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre (naptári évre) számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást.
Hogyan értelmezendő a jogszabály olyan többcélú intézmények esetében, amelyek nem csak köznevelési alapfeladatot látnak el (pl.: óvoda-bölcsőde vagy szakképző intézményegységet is magában foglaló többcélú köznevelési intézmény)?


A többcélú köznevelési intézmények esetében az intézményvezető pótlékának megállapításához az Nkt. 4. § 14a. pontjában meghatározott köznevelési alapfeladatot ellátó intézményegységek gyermek, illetve tanulólétszámát kell figyelembe venni. Az intézmény többi vezetője közül azokat illeti meg a pótlék, akik köznevelési alapfeladatot ellátó intézményegységet vezetnek. Tehát óvoda-bölcsőde többcélú köznevelési intézmény esetén pl. a rendelkezés hatálya a bölcsőde intézményegység vezetőire – tekintettel arra, hogy a bölcsőde nem köznevelési alapfeladatot lát el – nem terjed ki, az intézményvezető pótlékának megállapításához pedig az óvoda-bölcsőde gyermeklétszámából az óvodások létszáma vehető csak figyelembe a pótlék számításakor.


Ösztönzési keresetkiegészítés


Szintén 2020. július 1-jétől kerül bevezetésre ez az új juttatási elem, amelyben kizárólag az iskolák igazgatói részesülhetnek.
Az Épr. 27/A. § (1) bekezdése szerint ugyanis az iskola intézményvezetőjét a munkáltató
a) az Nkt. 80. § (1) bekezdésében foglalt országos mérések eredményei,
b) az idegen nyelvi és kompetenciamérések eredményei,
c) az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, lemorzsolódó tanulók számának alakulása,
d) tanulmányi versenyeken elért eredmények,
e) a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában vagy a sajátos nevelési igényű tanulók többi tanulóval való együttnevelésének támogatásában betöltött szerepvállalása, eredményessége,
f) az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés során tett intézményfejlesztési javaslatok megvalósulása,
g) a fenntartó által meghatározott egyéb szempontok
figyelembevételével, mérlegelés alapján egy tanévre, nevelési évre vagy naptári évre szóló, havi rendszerességgel fizetett ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti.


Az Épr. 27/A. § (2) bekezdése alapján az ösztönzési keresetkiegészítés mértéke havonta legfeljebb a vetítési alappal azonos összeg.
Az Nkt. 7. § (1d) bekezdése szerint iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény (tehát az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium, a szakiskola, a készségfejlesztő iskola, az alapfokú művészeti iskola, a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola).


Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatok is megfeleltethetők az előbb felsorolt ellátásoknak (pl. gyógypedagógiai általános iskola=általános iskola). Továbbá az Nkt. 15. § (1) bekezdése szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el, azaz a fejlesztő nevelés-oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók esetében az általános iskolai nevelés-oktatás megfelelője. Ezek a feladatok megjelennek az EGYMI intézményegységein belül is. Az egyenértékűség alkalmazása miatt természetesen ezen intézmények vezetőjének is adható ösztönzési keresetkiegészítés.


Az ösztönzési keresetkiegészítést tehát kizárólag az iskolák intézményvezetői részére állapíthatja meg a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva, meghatározott időre – egy tanévre vagy naptári évre – szól, amelyet havi rendszerességgel kell kifizetni. Odaítéléséhez figyelembe kell venni a fentebb felsorolt szempontokat, de a fenntartó megállapíthat egyéb feltételt, szempontot is.


Mivel az idézett jogszabályi rendelkezés 2020. július 1-jén hatályba lép, ezért a 2020/2021. tanév szeptemberétől a munkáltatónak már lehetősége van az ösztönzési keresetkiegészítés megállapítására.

2020-07-02
 
Írta: dr. Madarász Hedvig
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Gyakran ismétlődő kérdések a 2020. július 1-jével életbe lépő, pedagógus béreket/illetményeket érintő intézkedésekről

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés