A júliusi pedagógus-béremeléssel kapcsolatosan két dolog jelenti a problémát:
„(5a) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján”
A 8. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez – A köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában – intézményvezetői: 40%–80%
„(5a) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján”
a) legalább ezeregy fő esetén a pótlékalap százhetven százaléka,
b) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,
c)…

Van, aki úgy értelmezi, hogy az Nkt. 8. mellékletének megfelelően az illetményalap 40%–80%-a között fenntartói hatáskörben meghatároz egy értéket például 70%, ami ezek után pótlékalap lesz, aminek a gyermeklétszám figyelembe vételével számított százaléka a tényleges vezetői pótlék. Tehát az értelmezés problematikáját egyrészt a köznevelési törvényben foglaltakra való visszautalás, továbbá az eltérő fogalomhasználat adja (illetményalap/pótlékalap). Mi a helyes értelmezés?

Igen, valóban a jogszabályok eltérő szóhasználata kétségtelenül okoz értelmezési problémát. Az Ön által felvetetteket látszik alátámasztani az Ép. r. 16. § (5a) bekezdésének dőlt szövegrésze: „A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján… mértékű pótlék illeti meg.” Csakhogy az Nkt. 8. melléklete nem határozza meg a pótlék mértékét, hanem arról – az Nkt. 8. mellékletében meghatározott –tól-ig-határon belül – a munkáltató dönt. Véleményem szerint az Nkt. 8. melléklete szerint számolt százalékértéket azért sem lehet pótlékalapnak tekinteni, mert az nem egy pótlék alapját képezi, mivel a jogszabályban megjelölt –tól–ig-százalékhatár közötti százalékkal megállapított összeg valójában már maga a pótlék, amely helyére a rendeletben előírt új – alapvetően tanulólétszámhoz kötött - pótlék lép, amelynek alapja – ezt tekintem pótlékalapnak – az Nkt. 8. melléklete szerint, az Nkt. 65. § (2) bekezdése alapján számított illetményalap. Ezt az álláspontot találjuk a Nemzeti Pedagóguskar honlapján is: „A rendelet 16.§ (5a) bekezdése szerint számított intézményvezetői pótlék számításakor a pótlékalap az Nkt. 8. mellékletét is figyelembe véve az illetményalappal azonos.” (https://nemzetipedkar.hu/a-pedagogus-illetmeny-es-a-vezetoi-potlek-szamitasara-vonatkozo-2020-julius-1-tol-ervenyes-szabalyok-helyes-ertelmezese/), és ugyanígy vezeti le az új vezetői pótlékokat weboldalán Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő is: (https://szakalferencpal.eoldal.hu/cikkek/pedagogus-berek/illetmenyvaltozas-2020.-julius-1-tol.html). Mindazonáltal szerencsés lenne, ha a jogszabályok fogalomhasználata egyértelművé tenné a jogalkotói szándékot.