Jogszabályi háttér

Már 2020. július 1-jével lép hatályba a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 16. § (5a)–(5d), valamint (11) bekezdése, amely bizonyos vezető megbízások esetén jelentős, a beosztott pedagógusok számára kismértékű keresetnövekedéssel jár. Az intézményvezetők számára bevezetnek egy új ösztönzőrendszert is.

A vezetői pótlékok

Az Ép. r. 16. §-ának 2020. július 1-jétől hatályos bekezdései szerint:
(5a) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján
– legalább ezeregy fő esetén a pótlékalap százhetven százaléka,
– nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,
– hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,
– négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,
– kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlékalap száztíz százaléka,
– százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlékalap nyolcvan százaléka,
– legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százaléka mértékű pótlék illeti meg.

(5b) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezető-helyettesét az (5a) bekezdésben meghatározott mértékű pótlék ötven százaléka illeti meg.
(5c) A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény tagintézmény-vezetőjét, intézményegység-vezetőjét az általuk vezetett tagintézmény, intézményegység (5a) bekezdés szerint megállapított gyermek- és tanulólétszáma alapján számított intézményvezetői pótlék ötven százaléka illeti meg.

A fenti pótlékok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1a) bekezdése szerinti, nevelési-oktatási intézményekben, így
– az óvodákban,
– iskolákban,
– gimnáziumokban,
– készségfejlesztő iskolákban,
– alapfokú művészeti iskolákban,
– kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolákban,
– gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben,
– kollégiumokban és
– a többcélú köznevelési intézményekben, mint például
o    az óvoda-bölcsődében,
o    a közös igazgatású köznevelési intézményben,
o    az általános művelődési központban és
o    az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményben (EGYMI) vezetőinek fizetendők.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények vezetőinek 2020. július 1-jétől az Ép. r. 16. § (5d) bekezdése szerinti pótlék jár. Eszerint: a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetőjét a költségvetési törvényben az átlagbéralapú támogatás megállapítása szerint meghatározott, számított létszám alapján illeti meg az (5a) bekezdésben meghatározott pótlék. Az intézményvezető helyettesét az (5b) bekezdésben meghatározott pótlék, a tagintézmény-vezetőjét pedig az (5c) bekezdésben meghatározott pótlék illeti meg.

Álláspontom szerint a rendeletben megjelölt pótlékalap az Nkt. 65. § (2) bekezdése alapján számolt illetményalapnak felel meg.

Létezik olyan értelmezés, amely szerint a pótlékalap a vezető munkáltatója által az Nkt. 8. melléklete alapján korábban meghatározott százalékkal számított pótlék (az intézményvezető esetében a 40-80 százalékos –tól-ig-határon belül megállapított, az illetményalapnak pl. 70 százalékával számolt pótlék). Ezt látszik alátámasztani az Ép. r. 16. § (5a) bekezdésének aláhúzott szövegrésze: „A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján…. mértékű pótlék illeti meg.” Csakhogy az Nkt. 8. melléklete nem határozza meg a pótlék mértékét, hanem arról – az Nkt. 8. mellékletében meghatározott –tól-ig-határon belül – a munkáltató dönt. Véleményem szerint az Nkt. 8. melléklete szerint számolt százalékértéket azért sem lehet pótlékalapnak tekinteni, mert az nem egy pótlék alapját képezi, mivel a jogszabályban megjelölt –tól-ig-százalékhatár közötti százalékkal megállapított összeg valójában már maga a pótlék, amely helyére a rendeletben előírt – alapvetően tanulólétszámhoz kötött - új pótlék lép, amelynek alapja – ezt tekintem pótlékalapnak – az Nkt. 8. melléklete szerint, az Nkt. 65. § (2) bekezdése alapján számított illetményalap. Ezt az álláspontot találjuk a Nemzeti Pedagóguskar honlapján is: „A rendelet 16.§ (5a) bekezdése szerint számított intézményvezetői pótlék számításakor a pótlékalap az Nkt. 8. mellékletét is figyelembe véve az illetményalappal azonos.”

Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
– középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
– alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
– mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

A vetítési alap 101 500 forint. Ebből következik, hogy az illetményalap középfokú végzettség esetén 121 800 forint, alapfokozatú (főiskolai) diplomával 182 700 forint, mesterfokozatú (egyetemi szintű) diplomával 203 000 forint.

A vezetői pótlék megállapítása úgy történik, hogy a vezető kinevezésében (munkaszerződésében) foglalt legmagasabb fokozatú végzettsége alapján megállapított illetményalapnak kell venni az általa vezetett intézmény tavaly októberi statisztikai tanulólétszámához rendelt százalékát, például alapfokozatú, azaz főiskolai diplomával rendelkező intézményvezető esetén, ha az általa vezetett intézményben 251 és 400 fő közötti volt az októberi tanulólétszám (nem a számított létszámot, hanem a tényleges tanulólétszámot kell figyelembe venni), a pótlék mértéke a 182 700 forint illetményalap 110 százaléka, azaz havi bruttó 200 970 forint. Ugyanilyen létszámmal működő intézményben a mesterfokozatú diplomával rendelkező intézményvezető vezetői pótléka a 203 000 forint illetményalap 110 százaléka, azaz havi bruttó 223 300 forint. Ugyanekkora intézményben az intézményvezető-helyetteseket az intézményvezetői pótlékhoz rendelt, tanulólétszám szerint meghatározott százalék fele illeti meg, de az illetményalap a helyettes kinevezése vagy munkaszerződése szerinti legmagasabb fokozatú diplomája alapján számolandó. Ugyanígy kell számolni a tagintézményvezetők, intézményegységvezetők pótlékát azzal a lényeges különbséggel, hogy a százalék tekintetében csak az általuk vezetett tagintézmény vagy intézményegység létszáma veendő figyelembe.

Az intézményegység-vezetői és tagintézmény-vezetői pótlék az intézményvezető-helyettesi pótlékkal tehát csak látszatra azonos mértékű. A különbséget az adja, hogy míg az intézményvezető-helyettesnél az teljes intézményi tanulólétszámot, az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető esetében csak az általa vezetett tagintézmény vagy intézményegység tanulólétszámát kell alapul venni. Így például egy 1001 fő fölötti tanulólétszámmal működő intézményben az egyetemi végzettségű intézményvezető- helyettes vezetői pótléka havi 172 550 forint, míg az intézmény 250 tanulóval működő tagiskolájának ugyancsak egyetemi végzettségű igazgatójáé havi 81 200 forint.

A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes változatlanul az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa, azaz az illetményalapja húsz százaléka alapján megállapított pótlékra jogosult [Ép r. 16. § (5) bekezdés Nkt. 8. melléklet].

Ágazati pótlék

Az Ép. r. 16. § (11) bekezdése alapján 2020. július 1-jétől minden pedagóguselőmeneteli-rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottat – így a vezetői pótlékban részesülő magasabb vezető és vezető megbízással rendelkezőket is – ágazati pótlék illet meg, amelyet a jogosultaknak első alkalommal a 2020. augusztusi illetménnyel együtt kézbesítenek, illetve utalnak a bankszámlájukra.

Fenntartótól függetlenül ágazati pótlék illeti meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakon kívül
– a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
– a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel rendelkező,
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, így
– a bölcsődében mini bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kisgyermeknevelőket, gyógypedagógusokat, pszichológusokat, szaktanácsadókat, továbbá
– az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakat,
– a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben foglalkoztatottakat, valamint
– a javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat.

Az ágazati pótlék a más pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetmény – az Nkt. 7. melléklete szerinti garantált illetmény, ha ez nem éri el a garantált bérminimum mértékét, abban az esetben a garantált bérminimum – tíz százalékának felel meg. Akinek tehát az alapilletményén kívül például osztályfőnöki, munkaközösségi vagy más pótlékot, illetve munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt állapítottak meg, keresetének növekedése elmarad a tíz százaléktól.

A pedagóguselőmeneteli-rendszer szerint besoroltak tízszázalékos ágazati pótléka számít be a Kjt. 78. §-a szerinti jubileumi jutalom alapjába. [Ettől eltérően – a 15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet 3. §-ának 2020. március 9-ével beiktatott (5e) bekezdése alapján – a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlékot, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlékot a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe be kell számítani.]

Intézményvezetők ösztönzési keresetkiegészítése

Az Ép. r. 2020. július 1-jétől hatályos 27/A. §-a alapján, a pótlékokon felül, a köznevelési intézmények vezetőinek ösztönzési keresetkiegészítés is megállapítható. Ez tehát egy adható illetményelem, amelynek megállapításáról az intézményvezető munkáltatója dönt. A keresetkiegészítés mértéke legfeljebb a vetítési alappal azonos összeg lehet, 2020-ban ez havi 101 500 forint. Az ösztönzési keresetkiegészítés havi rendszerességgel kifizetett összegként – a munkáltató mérlegelése alapján – egy tanévre, nevelési évre vagy naptári évre állapítható meg.

A keresetkiegészítés odaítélésének szempontjai
– az Nkt. 80. § (1) bekezdésében foglalt országos mérések eredményei,
– az idegen nyelvi és kompetenciamérések eredményei,
– az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, lemorzsolódó tanulók számának alakulása,
– tanulmányi versenyeken elért eredmények,
– a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában vagy a sajátos nevelési igényű tanulók többi tanulóval való együttnevelésének támogatásában betöltött szerepvállalása, eredményessége,
– az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés során tett intézményfejlesztési javaslatok megvalósulása,
– a fenntartó által meghatározott egyéb szempontok lehetnek.

A cikk a kalkulációt segítő táblázatokkal és konkrét példákkal, kérdés-válaszokkal teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó júliusi számában.