Az óvodai nevelést érintő vonatkozások

A veszélyhelyzet kihirdetése miatt 2020. március 16-ától az iskolai nevelésben – oktatásban rendkívüli szünet elrendelése nélkül, a tantermen kívüli, digitális munkarendre történő átállás valósult meg. Az óvodák esetében a fenntartók 2020. március második hetében – a koronavírus-járványnak a település egészét érintő jellegére tekintettel – rendkívüli szünetet rendeltek el.

Az óvodai rendkívüli szünettel kapcsolatos tudnivalók

A helyi óvodai viszonyok legjobb ismerője az intézmény vezetője, ezért elsősorban az ő feladata annak a megítélése, hogy az óvoda működésében felmerült váratlan, előre nem látható esemény, körülmény szükségessé tesz-e intézkedéseket a gyermekek és a pedagógusok, az alkalmazottak érdekében. A köznevelésről szóló törvény ezért intézményi szintű veszélyhelyzet esetén egyértelműen felhatalmazza az óvoda vezetőjét a rendkívüli szünetről szóló döntés meghozatalára. A köznevelésről szóló törvény 30. § (5) bekezdésének a) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője az óvodára kiterjedő veszélyhelyzet esetén rendkívüli szünetet rendelhet el, ha
– rendkívüli időjárás,
– járvány,
– természeti csapás vagy
– más, elháríthatatlan ok (például a gázszolgáltatás leállítása miatt nem biztosítható az óvoda épületében a megfelelő hőmérséklet, vagy nem készült el időben az épület felújítása és így tovább) miatt az óvoda működtetése nem lehetséges.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiegészült az óvodavezető döntési jogköre azzal a konkrét esettel, amikor a fűtés hiánya vagy elégtelensége miatt került veszélybe az óvoda működése. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 13/A. §-a értelmében amennyiben az óvoda csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet köteles elrendelni, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatnia kell a szülőket is.

A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő, másik intézményben köteles gondoskodni a szülők kérésére a gyermekek felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről.

Célszerű a fenntartó értesítése

Az intézményvezető döntését önállóan, saját hatáskörében meghozhatja, ahhoz nincs szükség a fenntartó egyetértésére, viszont célszerű annak értesítése. A korábbi értesítési kötelezettség előírása ugyanis 2020. január 1-jével kikerült az ágazati törvényből.

A jegyzői hatáskör

A köznevelésről szóló törvény 30. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében a jegyző a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetén az óvodában rendkívüli szünetet rendelhet el, ha
– rendkívüli időjárás,
– járvány,
– természeti csapás vagy
– más, elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem lehetséges.

A rendkívüli szünet elrendeléséről a jegyzőnek egyidejűleg a fenntartót is értesítenie kell.

A jelenlegi koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben számos településen nem a jegyző, hanem a polgármester rendelte el a rendkívüli szünetet. Habár a köznevelésről szóló törvény egyértelműen fogalmaz, jelen helyzetben ez sem tekinthető jogszerűtlen megoldásnak.

Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy veszélyhelyzetben a polgármester – akinek a veszélyhelyzet többletjogokat biztosít – dönthet-e egyszemélyi döntéssel az óvoda átszervezéséről, megszüntetéséről. A kérdésre adott válasz kiindulópontja a katasztrófavédelmi törvény, amelynek rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében azonban a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot a Kormány is megállapíthat rendeletben. A katasztrófavédelmi törvény a polgármestert valóban nagyon széles körben hatalmazza fel, de az intézményátszervezési feladatokban nem enged önálló döntést. Ebből adódóan minden olyan ügyben, ami nem intézményátszervezés, a polgármester eljárhat, egyedül dönthet a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójával összhangban a polgármesterek nem élhetnek vissza a veszélyhelyzet idején kapott jogalkotási felhatalmazásukkal. A polgármesterek arra jogosultak ebben az időszakban, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák. Ezt a jogkörüket az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott jóhiszeműség és társadalmi rendeltetetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolniuk, döntéseiknek mindenkor meg kell felelniük a szükségesség és arányosság követelményének. Visszatérve tehát a kiinduló kérdésre, egyértelmű, hogy a polgármester veszélyhelyzet idején sem szervezheti át és nem szüntetheti meg a település óvodáját.

Az Oktatási Hivatal hatásköre

A köznevelésről szóló törvény 30. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal vezetője rendkívüli szünetet rendel el, ha
– rendkívüli időjárás,
– járvány,
– természeti csapás vagy
– más, elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén az óvodák működtetése nem lehetséges. A döntéssel egyidejűleg az oktatásért felelős miniszter értesítése indokolt.

Az oktatásért felelős miniszter hatásköre

A köznevelésről szóló törvény 78. §-ának (12) bekezdése felhatalmazást ad az oktatásért felelős miniszternek, hogy az Alaptörvényben meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot esetén határozatban írja elő a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése elektronikus úton is történhet. Fontos kiemelni, hogy a miniszteri jogkör a veszélyhelyzetre nem vonatkozik, csak a különleges jogrend minősítettebb eseteire, a rendkívüli állapotra és a szükségállapotra.

Az illetékes népegészségügyi szerv hatásköre

Az óvodai nevelésre vonatkozóan speciális határkört biztosítanak a közegészségügyi szabályok is. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 32. §-a értelmében járványveszély vagy járvány esetén az óvodák működésének felfüggesztését, továbbá egyéb helyi közösségi célokat szolgáló intézmények, helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a megyei kormányhivatal népegészségügyi szerve jogosult elrendelni.

Rendkívüli beiratkozási szabályok

Lapunk megjelenésekor már lezajlottak a 2020/2021. nevelési évre történő óvodai beiratkozások, amelyek idén a járványveszélyre tekintettel rendkívüli eljárási szabályok szerint, a körzetes óvoda részéről automatikusan, a szabadon választott óvoda esetében telefonon, elektronikus úton bonyolították le őket. Az idei évben a kötelező felvételt biztosító óvoda 2020. április 21-ig hivatalból felvette azt a körzetébe tartozó gyermeket, akivel kapcsolatosan nem érkezett jelzés arról, hogy más óvoda felvette.

Fontos új elem, hogy a beiratkozáshoz szükséges iratok bemutatására a gyermek első óvodai nevelési napján kerül majd sor.

Az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása az óvodai rendkívüli szünet idejére

Az Oktatási Hivatal a honlapján módszertani ajánlást tett közzé az óvodai rendkívüli szünetre vonatkozóan. Ennek főbb elemei a következők:
– A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben, azokban az óvodákban, ahol a települési önkormányzat polgármestere rendkívüli szünetet rendelt el, az óvodapedagógusok az intézményi óvodai csoportban nem folytathatnak nevelőtevékenységet. Az óvodáknak és az óvodapedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell a váratlanul kialakult szituációhoz.
– Az ajánlás szerint ez az időszak lehetőséget teremt az óvodapedagógusok részére egyéni pedagóguskompetenciáik erősítésére, az intézményen belüli szakmai megújulásra, továbbá intézmények közötti szakmai együttgondolkodásra, módszertani tudás- és jó-gyakorlat megosztására.
– Mindezek jó lehetőséget teremtenek az elmúlt időszak szakmai tapasztalatainak, újításainak megismerésére, továbbá annak végiggondolására, hogy azok hogyan illeszthetőek be az óvoda mindennapi szakmai gyakorlatába.
– Érdemes áttekinteni a neveléstudományi, kisgyermeknevelés-tudományi kutatások legújabb eredményeit, szakmai referenciáit.
– Az óvodák pedagógiai programjukat a szakmódszertani anyagok ismeretében helyben tekintsék át, szükség szerint módosítsák, egyéb szabályzataikat a hatályos jogszabályok alapján aktualizálják.
– A gyermekközpontú óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiség kibontakozását, amelyben az óvodapedagógus személyisége meghatározó. Egy olyan helyzetben, amikor az óvodapedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a gyermekekkel, más együttműködési formában érvényesítheti a nevelésben az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás gyermekhez, családhoz illesztett megoldásait. Az óvodapedagógusok a szülők számára, a gyermek személyiségét, érdeklődését és egyéni képességeit ismerve ajánlhatnak olyan játékos tevékenységformákat, élményszerzési lehetőségeket, amelyeket a szülők gyermekükkel együtt otthonaikban is megvalósíthatnak. Ehhez ajánlott az infokommunikációs eszközök használata, az online segítségnyújtás és támogatás a szülők részére.
– Javasolható, hogy az óvodapedagógusok – amennyiben a gyakorlatban online közösségi oldalon is kommunikálnak a szülőkkel – jelöljék meg azokat az interneten elérhető információforrásokat is, amelyeken a szülők a közös és élményekkel teli, otthoni hasznos tevékenységekhez, együttjátszáshoz a támogató segédanyagokat elérhetik.
– Az óvodapedagógusok egészségének védelme érdekében a szükséges egyeztetéseket, nevelőtestületi szakmai megbeszéléseket lehetőség szerint digitális eszközökkel vagy telefonon kell lebonyolítani, és csak akkor menjenek be az óvodapedagógusok az intézményekbe, ha az feltétlenül szükséges.
– Amennyiben egyes óvodapedagógusoknak nem áll rendelkezésre otthon megfelelő digitális eszköz, természetesen használhatják az óvodai intézményi infrastruktúrát.
– A honlapon számos gondolatébresztő példa is szerepel a módszertani ajánlásban megfogalmazottak teljesítésének elősegítésére.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.