BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN

Az óvodafenntartó törvényességi ellenőrzése

A törvényességi ellenőrzés valamennyi óvoda fenntartóját érinti - a fenntartó típusától függetlenül. Az ellenőrzéseknek ez a fajtája nem az intézményre irányul.

 törvényességi ellenőrzés

Kétévente kötelező az ellenőrzés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) alapelvként mondja ki valamennyi köznevelési intézménytípusra vonatkozóan az intézményalapítás szabadságát. Ez az alapelv azt jelenti, hogy óvodát
– az állam,
– a nemzetiségi önkormányzat,
– a települési önkormányzat,
– egyházi jogi személy,
– vallási egyesület vagy
– más személy, illetve
– más szervezet hozhat létre és működtethet.

A köznevelésről szóló törvény 34. § (2) bekezdése alapján a köznevelési feladatokat ellátó hatóság végzi
– az egyházi,
– a magán köznevelési intézmény és
– a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.

A köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 38/A. §-a alapján köznevelési feladatot ellátó hatóságként jelenleg a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak legalább kétévente el kell végeznie az egyházi, a magán és a nemzetiségi önkormányzati óvodafenntartók fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.


Az ellenőrzött fenntartói kör


Az egyházi fenntartók közé az egyházi jogi személy fenntartók tartoznak. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján az egyházi jogi személy azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet. Az egyházi jogi személy elnevezés magában foglalja
– a bevett egyházat,
– a bejegyzett egyházat,
– a nyilvántartásba vett egyházat, valamint
– azok belső egyházi jogi személyét.

A bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött. Az átfogó megállapodást, illetve annak módosítását törvényben kell kihirdetni. A kihirdetést és a melléklet kiegészítését kezdeményező törvényjavaslatot a Kormány a megállapodás hatályba lépését követő harminc napon belül az Országgyűléshez benyújtja, amely dönt a megállapodásról. A bejegyzett egyház az átfogó megállapodás törvényben történő kihirdetésének és a melléklet kiegészítésének a napjától minősül bevett egyháznak.

A vallási egyesületet – kérelmére – bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel az erre vonatkozó törvényi feltételeknek (személyi jövedelemadó felajánlások száma, 20 éves vallási egyesületi múlt vagy 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működés.)

A vallási egyesületet kérelmére nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel a törvényi feltételeknek (személyi jövedelemadó felajánlások száma, 5 éves vallási egyesületi múlt vagy legalább 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működés).

Az egyházi jogi személyek bejegyzése, nyilvántartása – a bevett egyházat kivéve – a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége alá tartozik, ezek a jogi személyek a bírósági bejegyzéssel jönnek létre. Amint arról már szó volt, sajátos a bejegyzett egyház jogállása, amely nem bírósági aktuson, hanem törvényen alapul: a vele kötött átfogó megállapodás törvényben történő kihirdetésének és a melléklet kiegészítésének a napjától minősül bevett egyháznak.

A köznevelésről szóló törvény 4. § 16. pontja a magánfenntartók közé sorolja a vallási egyesületet. A törvény szerint az azonos hitelveket valló természetes személyek vallásuk gyakorlása céljából, vallási tevékenység végzésére vallási egyesületet hozhatnak létre. A vallási egyesület jogi személy, és az egyházi sajátosságokon túl az egyesületre vonatkozó szabályok alapján szervezi működését. Ennek a szervezetnek a nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

A más szervezetek – mint óvodafenntartók – köre sokszínű. Ide sorolandó például az alapítvány, amely az egyik leggyakoribb óvodafenntartó típus. Alapítványt magánszemély, jogi személy tartós célra – így például óvoda létesítésére és fenntartására – alapító okiratban hozhat létre. Fontos, hogy alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az alapítványt az annak székhelye szerint illetékes törvényszék, Budapesten a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.

Az óvodát fenntartó úgynevezett más szervezetek közé tartoznak az egyesületek is. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon. Ennek keretében a természetes személyek, valamint a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt, így ezek közé a célok közé tartozhat az iskola létesítése és fenntartása is. Az egyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra – például óvoda létesítésére és működtetésére – alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A magánfenntartók körébe természetes személyek is tartozhatnak. Ennek lehetséges módja az egyéni vállalkozó által fenntartott intézmény. Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény alapján természetes személy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti – letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. A tevékenység folytatásához hatósági igazolás, illetve vállalkozói igazolvány szükséges.

A nemzetiségi önkormányzat óvodafenntartóként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján jön létre és szervezi tevékenységét. A nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő, önálló intézésére jön létre. Az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzat óvodát létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más szerv által létesített köznevelési intézmény fenntartói jogát.


Az ellenőrzés a fenntartóra irányulhat!


Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kétévente kötelező törvényességi ellenőrzés nem a köznevelési intézmény – azaz az óvoda – működésének törvényességére, hanem a fenntartói tevékenység jogszerűségére irányulhat! Az intézmény törvényes működése biztosításával kapcsolatos feladatok ugyanis a fenntartó hatáskörébe tartoznak, ezért az intézmény törvényes működéséért a fenntartó felel. A köznevelésről szóló törvény 83. § (2) bekezdésének e) pontja szerint a fenntartó ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A fenntartónak ezeket a jogosítványait a megyeszékhely szerinti járási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre nem sértheti, azokat nem vonhatja el!

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.

További segítségre van szüksége? Óvodája érintett az ellenőrzésekben? Keresse az ellenőrzésekre felkészítő online szakmai anyagunkat, és kérjen díjmentes tesztverziót 15 napra!

2019-10-29
 
Írta: Dr. Farkas Ildikó
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Az óvodafenntartó törvényességi ellenőrzése

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés