A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 88. §-a alapján a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet
– az állami költségvetés és
– a fenntartó biztosítja, amelyet
– az ellátottak térítési díjai,
– a gyermek által igénybe vett szolgáltatás díja,
– tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és
– az óvoda más saját bevétele egészíthet ki.

A fenntartó köteles biztosítani az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

Az állami finanszírozási rendszer jelenleg átlagbéralapú finanszírozás, amelyet a bevett egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok esetében működési támogatás egészít ki. A rendszerhez tartozik a gyermekétkeztetés, valamint a külföldi óvoda támogatása is.

Az ágazati törvény garanciális rendelkezése, hogy az óvodai feladatellátást szolgáló költségvetési előirányzat összegét törvényi szinten, az éves költségvetési törvényben kell meghatározni.

A költségvetési törvény

A köznevelésről szóló törvény előírásával összhangban, az óvodai nevelés 2019. évi állami támogatását a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) szabályozza.

A települési önkormányzati fenntartású óvodák támogatása

Az átlagbéralapú támogatás

A költségvetési törvény 2. mellékletének II. pontja határozza meg a települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatását. Ezen belül szabályozott az óvodában foglalkoztatott pedagógusok és a pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbiak szerint.

Előirányzat    150 365,0 millió forint
Pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege    4 371 500 forint/számított létszám/év
Pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege    2 205 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a köznevelésről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásról szóló törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), továbbá egyéb jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok, és a pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az ágazati törvény nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg.

Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2018/2019. és a 2019/2020. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitólétszám adatai alapján történik. Számításba kell venni továbbá mindazokat a gyermekeket, beleértve a krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített gyermekeket is, akik
– 2018. december 31-éig, vagy – az ágazati törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik, és a 2018/2019. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
– negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik, és a 2018/2019. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,
– 2019. december 31-éig, vagy – az ágazati törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik, és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint
– negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik, és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Az óvodai nevelésben részesülő, integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor a köznevelésről szóló törvény 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Fontos kiemelni, hogy nem igényelhető támogatás
– a 2018/2019. nevelési évre azok után gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2018. augusztus 31-éig betöltötték,
– a 2019/2020. nevelési évre azok után a gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2019. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a köznevelésről szóló törvény 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.

Nem igényelhető támogatás továbbá azok után a gyermekek után, akik esetében
– az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá
– akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

Fontos: ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető!

A gyermeklétszám meghatározásánál, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

Nemzetiségi önkormányzati óvoda esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekeket veheti figyelembe.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó februári számában.