BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN

A pedagógusminősítéssel kapcsolatos tudnivalók

Az alábbiakban néhány gyakran felmerülő kérdésen keresztül segítünk eligazodni a pedagógusok minősítési rendszerére, a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárásra, valamint az ezek részét képező, portfóliókészítésre vonatkozó jogi szabályozásban.

 

Kinek és pályája során hányszor kell minősítésben részt venni?

A pedagóguselőmeneteli-rendszer 2013. szeptember 1-jei hatályba lépésével vezették be a pedagógusok minősítési vizsgájára és minősítési eljárásra vonatkozó előírásokat, ezzel együtt az új fokozatokat.

Az új előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben a pedagógiai szakértői és a pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik.

De 2015. szeptember 1-jétől a pedagóguselőmeneteli-rendszer szerint kell besorolni a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel rendelkezőket is.

Ahogy 2016. január 1-jével eszerint kell besorolni a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben, valamint az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakat, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is.
A pedagóguselőmeneteli-rendszer hatálya 2017. január 1-jétől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel foglalkoztatott, nevelő-oktatómunkát segítő alkalmazottakra is.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdés a) pontja alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához ebben a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
– Gyakornok,
– Pedagógus I.,
– Pedagógus II.,
– Mesterpedagógus,
– Kutatótanár fokozatokat érheti el.

Az Nkt. 65. § (9c) bekezdése szerint a pedagógus- szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

Nemcsak a pedagógusmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, hanem valamennyi pedagóguselőmeneteli-rendszer szerinti besorolt (a továbbiakban együttesen: pedagógusok) a Gyakornok fokozat után két fokozatot köteles elérni pályája során, a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatot. A Gyakornok fizetési fokozatból a Pedagógus I. fokozatba sikeres minősítő vizsga letételével kell a minősítettet besorolni. Ez a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) szerinti kötelező minősítő vizsga és minősítési eljárás. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásban való részvétel nem kötelező.

A pályakezdő pedagógusnak tehát pályája során két minősítésen kell átesnie. Két év szakmai gyakorlat után köteles minősítő vizsgát letenni, majd a Pedagógus I. fokozatba sorolása után – az Ép. r. 3. §-a szerint – legalább hat év szakmai gyakorlattal saját kezdeményezésre vehet részt minősítési eljárásban, kilenc év szakmai gyakorlat után pedig kötelezően részt kell vennie Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő eljárásban. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

Az Nkt. előmeneteli rendszerének bevezetésekor hatályos rendelkezések szerint [Nkt. 97. § (19) bekezdés] a minősítésekre 2013 és 2018 között került volna sor. Ezzel szemben az első, egyszerűsített eljárások 2014-ben folytak, amikor a szakvizsgával és legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok kérhették 2018. december 31-éig tartó, ideiglenes, Pedagógus II. fokozatba sorolásukat, amelynek egyetlen feltétele egy úgynevezett egyszerűsített portfólió összeállítása és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) internetes felületére történő feltöltése volt. Ám a 2017. január 1-jétől a 2018. december 31-ei határidőt előíró rendelkezés hatálytalan. A minősítő vizsgára, valamint a kötelező és nem kötelező minősítési eljárásra jelentkezés feltételeit az emberi erőforrások minisztere a minden év február 29-éig megjelenő, minősítési keretszámról szóló határozatában teszi közzé. Az ebben megszabott feltételeknek megfelelő pedagógusok jelentkezhetnek a minősítésre, illetőleg eszerint kell az intézményvezetőnek a minősítésre kötelezetteket jelentkeztetni.

Kiknek nem kötelező minősítésben részt venni, és kik nem mentesülhetnek a minősítési eljárás alól?

Az Nkt. 97. § (21) bekezdése szerint nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár tíz éven belüli elérése tehát nem mentesít a kötelező pedagógusminősítésben való részvétel alól. Kizárólag azokra vonatkozik a mentesítés, akiknek a minősítési rendszer bevezetésekor volt tíz évnél kevesebb idejük a nyugdíjkorhatár eléréséig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erre hivatkozva az 1958. szeptember 1. előtt születettek mentesülnek a minősítés alól. Őket viszont a Pedagógus I. fokozatból 2017. január 1-jétől automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolták be az Ép. r. 39/K. §-a alapján. Eszerint:
(1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt
– köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
– nevelési-oktatási intézményben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
– a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.

A fentiekből következik, hogy – minősítési eljárás nélkül – azokat a pedagógusokat is a Pedagógus II. fokozatba kell sorolni, akik 2013. szeptember 1-jén már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az Ép. r. alapján legalább két év szakmai gyakorlattal vagy bármely munkakörben legalább hat év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek. Ugyancsak a Pedagógus II. fokozatba kell besorolni azokat az 1958. szeptember 1. előtt született, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat, akik az Ép. r. alapján megfelelnek a Pedagógus I. fokozatban sorolás feltételeinek.

A rendelkezés hatályba lépésekor nem vonatkozott az automatikus átsorolás azokra, akik minősítési eljárásra jelentkeztek, de ezt követően nem töltötték fel portfóliójukat az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) internetes felületére, vagy az OH más okból nyilvánította sikertelennek a minősítési eljárásukat. A 35/2017. (XII. 20.) AB-határozat azonban azokat a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, amelyek a közvetlen nyugdíjkorhatár előtti pedagógusokat ilyen indokkal kizárták az automatikus átsorolásból. „Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt.-Vhr. 39/K. § (1) bekezdésének kifogásolt rendelkezése ésszerű indok nélkül, azaz önkényesen különbözteti meg a Pedagógus II. fokozatba kerülés szempontjából a nyugdíjhoz közel álló pedagógusoknak azt a körét, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt, azoktól a pedagógus társaiktól, akik ilyen minősítési eljárásra önkéntesen nem jelentkeztek.” Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kjt-Vhr. (1) bekezdésének „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt” szövegrésze az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) megsemmisítette – olvasható az AB-határozat indoklásában.

Ugyancsak nem kell minősítési eljárásban részt venniük a 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusoknak, kivéve, ha időközben az OH által sikertelennek nyilvánított minősítési eljárásban vettek részt. Az ő esetükre ugyanis nem vonatkozik a fenti AB-határozat, ezáltal az Ép. r. 36. § (4) bekezdése szerint, az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult – feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést – 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ettől az időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt. Az emberi erőforrások minisztere által 2018. február 28-án a minősítési keretszámról kiadott határozata alapján ez év tavaszán minősítési eljárásra jelentkezhettek azok a Pedagógus I. vagy ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusok, akik bekerültek a 2015. vagy 2016. évi minősítési tervbe, de a 2015. évi vagy 2016. évi minősítési eljárásuk sikertelenül zárult. Nekik van esélyük arra, hogy sikeres minősítési eljárás után véglegesen a Pedagógus II. fokozatban maradjanak. Azok, akik a jelentkezést elmulasztották, és csak 2019-ben jelentkeznek minősítésre, 2020-ban minősülhetnek, ezáltal – a jelenleg hatályos rendelkezések szerint – a visszasorolást már nem tudják elkerülni.

Milyen időtartamú a pedagóguselőmeneteli-rendszer szerinti gyakornoki idő?

Főszabály szerint a gyakornoki idő tartama két év. A gyakornoki időbe az Ép. r. 6–6/A. §-a szerinti szakmai gyakorlatnak minősülő időtartamok számítanak be. A több munkáltatónál töltött szakmai gyakorlatok időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be (Ép. r. 6/A. §). Nem vehető figyelembe a munkaviszony, jogviszony szünetelésének (például gyed, gyes) harminc napnál hosszabb ideig tartó időtartama, valamint ha a munkaidő nem érte el a heti tíz órát (például megbízási szerződéssel óraadói munka). Ez utóbbit is figyelembe kell azonban venni, ha a pedagógus egyszerre több foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezek együttes időtartama az adott időszakban meghaladta a heti tíz órát (például ha a pedagógus egyidejűleg több intézményben volt óraadó).

Amennyiben a pedagógus a korábbi munkáltatónál már szerzett szakmai gyakorlatot, a kinevezésbe vagy munkaszerződésbe a két év szakmai gyakorlathoz még hátralévő gyakornoki időt kell beírni, kivéve, ha a gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra. Ez esetben ugyanis – az Ép. r. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

A minősítő vizsgát a gyakornoki idő lejártának hónapjában kell letenni, kivéve, ha az a nyári szünetben járna le. Ez esetben a minősítő vizsgát az adott tanítási év május hónapjában kell letenni. A gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga letételének időpontjáig tart, ám a Pedagógus I. fokozatba történő átsorolásra, csak a sikeres minősítő vizsgát követő év január 1-jétől kerül sor [Ép. r. 13. § (1) bekezdés].

Az Ép. r. 2. § (3) bekezdése szerint, ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony-jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

Sikertelen minősítő vizsgát követően újabb két év szakmai gyakorlatnak kell eltelni a megismételt minősítő vizsgáig. Az Ép. r. 2. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

Mely időtartamok számítanak be a szakmai gyakorlatba?

Az Ép. r. 6. § (1) bekezdése szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
– a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
– a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
– az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
– az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
– az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával,
– a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
– az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
– a kizárólag nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben,
– a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus-munkakörben eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.

Amennyiben a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott korábban a pedagógus-munkakörben, vagy a fent felsorolt további munkakörökben dolgozott, szakmai gyakorlatként ezeket a foglalkoztatási jogviszonyokat is be kell számítani a szakmai gyakorlat időtartamába. Fordítva azonban nem ez a helyzet: a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében nem számít a szakmai gyakorlatba a korábban nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben töltött idő.

A gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatottak esetében az szakmai gyakorlat tekintetében figyelembe kell venni még az alábbi foglalkoztatási jogviszonyban töltött időket is:
– a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,
– a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakörben, vagy
– a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.

Kik kerülhetnek közvetlenül a Pedagógus I. fokozatba?

Az Ép. r. 6. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az Ép. r. 6. § (1)–(2) bekezdésében foglalt, fent felsorolt jogviszonyok valamelyikében, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony-jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba sorolják be. Ebből következik, hogy amennyiben a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező személy más ágazathoz tartozó munkáltatónál töltött legalább hat év munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt tud igazolni, és ezt követően helyezkedik el pedagógusként minősítő vizsga nélkül, közvetlenül a Pedagógus I. fokozatba sorolják be. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha az érintett pedagógus legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett.

A pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak besorolása

A fenti rendelkezés, amely alapján hat év bármely munkakörben eltöltött foglalkozási jogviszony alapján, a Gyakornok fokozatba sorolás nélkül, közvetlenül a Pedagógus I. fokozatba lehet kerülni, a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható [lásd Ép. r. 6. § (3a) bekezdés]. Ez utóbbi munkakörben foglalkoztatott, amennyiben nem rendelkezik két év pedagógus-munkakörre előírt vagy nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben töltött szakmai gyakorlattal, a Gyakornok fokozatba kerül, és az Ép. r. 8. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint, két éven keresztül nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet. Két év elteltével az Ép. r. 8. § (1b) bekezdése szerinti minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsga magában foglalja
– az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
– a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

Ha a hospitálás az intézményben nem bonyolítható le, az OH jelöl ki erre megfelelő intézményt.

Az Ép. r. 10/G. §-ának (1) bekezdése szerint a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.

Az Nkt. 65. § (9c) bekezdése szerint a pedagógus-szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási rendelt az ebben a munkakörben foglalkoztatottak számára nem ír elő Pedagógus II. fokozat elérésére minősítési eljárást, a Pedagógus II. fokozatot csak két esetben érhetik el: vagy a fentiek szerint, azaz ha korábban, más munkakörben a Pedagógus II. vagy annál magasabb fokozatba voltak besorolva, vagy ha 1958. szeptember 1. előtt születtek, és ezért minősítés nélkül, automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolták őket.

Amennyiben a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a jogviszony vagy munkaviszony fennállása alatt szerez pedagógus-szakképzettséget – az Ép. r. 13. § (3) bekezdése alapján –, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

Mely részekből áll a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás?

A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részeit az Ép. r. 8. §-a szabályozza. Ezek
– a portfólió feltöltése,
– a portfólió előzetes vizsgálata,
– ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását – a foglalkozás vagy az óra látogatása,
– az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint
– a portfólióvédés.

A portfólió tartalmát az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kiadott és honlapján közzétett útmutató szerint kell összeállítani, és az OH erre a célra létrehozott internetes felületére feltölteni a minősítést megelőző év (azaz a jelentkezés évének) november 25-éig. Ha a minősítésre jelentkezés rögzítése a minősítést megelőző év április 15. után történik, a portfólió feltöltésére szolgáló felület a minősülő számára 45 napig van nyitva.

A portfólió összeállításakor azt kell szem előtt tartani, hogy annak célja az Ép. r. 7. §-ában felsorolt pedagóguskompetenciák meglétének bizonyítása. A szakértők az egyes pedagóguskompetenciák meglétét jelző indikátorok alapján értékelik a feltöltött dokumentumokat, az óralátogatásokat és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat.

A portfólió előzetes vizsgálata annak megállapítását célozza, hogy a feltöltött portfólió teljes-e, illetve szükség van-e hiánypótlásra. A portfólió teljesnek tekintendő, ha tartalmazza
– a szakmai önéletrajzot,
– a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,
– intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
– a nevelő-oktatómunka alapdokumentumait, ezen belül a feltöltött óratervekhez kapcsolódó egy vagy két csoportprofilt (attól függően, hogy a feltöltött óratervek szerinti órák egy vagy két csoportban zajlottak-e le), az óratervekhez kapcsolódó egy vagy két tematikus tervet (amely bemutatja a tanmeneten belül az órákon feldolgozott témakör vagy témakörök felépítését),
– négy óra vagy foglalkozás tervét a tematikus tervekhez kapcsolódóan, továbbá hospitálási naplót és esetleírást,
– a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint
– a szakmai életút értékelését.

A portfólió részeként 2–5 szabadon választható dokumentum tölthető fel. A tematikus tervhez (vagy tervekhez), az óratervekhez, valamint a hospitálási naplóhoz külön dokumentumként reflexiót is mellékelni kell. A dokumentumok – a szabadon választott dokumentumok kivételével – nem lehetnek háromévesnél régebbiek. A szabadon választott dokumentumok ennél korábbiak is lehetnek. A kiválasztásuknál az legyen a fő szempont, hogy általuk teljesebbé válhat-e a pedagóguskompetenciák meglétének bizonyítása. Hiánypótlásra csak a szabadon választott dokumentumok tekintetében van lehetőség.

Amennyiben a portfólió feltöltése nem teljes, illetőleg a hiánypótlásra a minősítő bizottság elnökének felszólítását követően, legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik napig nem kerül sor, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

Önt is minősítik 2019-ben? Készüljön fel a portfólió megvédésre és a foglalkozások megtartására honlapunk segítségével! Felkészítő szakmai anyagainkat és bemutatóvideóinkat a pedagógusminősítésben részt vevő szakértők állították össze!

2020-11-10
 
Írta: Nagy Erzsébet
 
Rovat: képzések

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

A pedagógusminősítéssel kapcsolatos tudnivalók

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés