BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Állatasszisztált tevékenységek a gyakorlatban
Az alábbi tanulmány a kiadó óvodai jó-gyakorlat író pályázatán első díjat nyert.

 

Óvodapedagógusi munkám során nagy hangsúlyt fektetek az egyéni fejlesztésekre. A nevelési feladatok összeállításánál figyelembe veszem, hogy a gyermekek egyéni képességeihez mérten motiváló, fejlesztő és differenciáló módszereket alkalmazzak. Mindezekhez nagy segítséget ad az állatasszisztált tevékenységek széles palettája, melyeket mindennapi munkám során alkalmazok.

Állatasszisztált terápia bemutatása

Az állatterápia egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az állatasszisztált terápiát (Animal Assisted Therapy), az állatasszisztált aktivitást (Animal Assisted Activity), AAA), és az állatasszisztált pedagógiát (Animal Assisted Pedagogy-AAP).
Az állatasszisztált terápia a Delta Society nemzetközi szervezet meghatározása szerint egy célorientált beavatkozás, amelyben egy erre a célra kiképzett állat bevonásával érik el a kitűzött terápiás célt.

Állatasszisztált pedagógia fogalma, az állatasszisztált pedagógiai eljárások alkalmazása:

Az állatok emberekre gyakorolt hatásai:
    Fizikai,
    Emocionális
    Kognitív
    Szociális hatások

Fizikai hatásai:         

A szívverés stressz mutatók csökkennek. Az izmok ellazulnak, (Otterstedt, idézi Klimke, 2003) a légzés mélyebbé, szabályosabbá válik. Állatok simogatása, és szívfrekvenciát, illetve a légzésszám is normalizálható Hatásukra csökken a fájdalomérzet. (in. Babos, 2013).


Emocionális hatások:
 

Alapja, hogy a pszichés jóllét állapotához fontos az elfogadás, a feltétel nélküli szeretet- és ezt az állatok meg tudják adni. Emocionális hatások közé sorolhatjuk, az önértékelés erősödését. Az állatok jelenléte által átélhető a feltétel nélküli szeretet, elfogadás érzése (Herceg, 2007). Az állatasszisztált terápia enyhíti a szorongást, megkönnyíti a feszültségek oldását. Állat jelenlétében az emberek bizalmasabban beszélnek nehézségeikről, szocializációs problémáikról (Dr. Becker 2002). Könnyen teremtenek kapcsolatot az állatokkal, mivel érzelmi támogatást nyújt az egyének számára (Babos és mt. 2002). Az állatok visszajelzést adnak, a gyerekeknek ez által erősödik az önértékelésük. Az állatok jelenléte az emberek számára, mint szociális katalizátorok működnek. Az egyén empatikusabbá válik. (Klimke 2003).


Kognitív hatásai:
 

Állat jelenlétében az egyén motiváltabb a tanulásra. Mélyebben és gyorsabban zajlik a bevésődés az érzelmi töltés miatt. Fontos a gyermek számár egy olyan társ (az állat személyében) aki nem a teljesítményük alapján ítéli meg őket, hanem mindentől függetlenül önzetlen szeretetet ad (Babos 2013). Az állat jelenléte hozzájárul ahhoz, hogy a terápiában résztvevők figyelemkoncentrációja, figyelemmegosztása és memóriája is finomodjon. Szociális hatások:
 

Javul a kapcsolatteremtő készség, erősödik a biztonságérzet, csökken a magányérzet. Létrejön az összetartozás érzése a csoportban, mivel kialakul az egyénekben az elfogadás és elfogadottság benyomása az állatok jelenlétében. Mindezeket elősegíti még az állatok sétáltatása. Az emberek ez idő alatt kontextusba kerülnek egymással. Az új kapcsolatok kialakítását azzal is megkönnyítik, hogy az állat közös témát biztosít a beszélgetés megkezdéséhez. Közös beszélgetés által az egyének nyitottabbá válnak. Könnyebben teremtenek kapcsolatot egymással (Klimke, 2003). Mindezt megerősíti Robert Porescky kutatása melyben óvodásokat és családtagjaikat kérdezte ki, hogyan befolyásolta a gyermek fejlődését az állattal való kapcsolatuk. Bebizonyította, hogy azoknál a gyermekeknél, akik kontextusba kerültek állatokkal erőteljesebben fejlődött a kognitív, szociális és mozgásfejlődésük (Dr. Becker 2002).


Az állatasszisztált terápia (AAT)

Egy olyan célorientált intervenciós forma, amely a szoros ember–állatkötődést használja fel a kezelés integrált részeként. A terápiában speciálisan képzett állatok felvezetőjükkel, együtt vesznek részt a szakemberek által vezetett programokban, segítve az előre kitűzött terápiás célok elérését. A terápiás munka kiscsoportos vagy egyéni keretek között zajlik. Speciális terápiás célokat és stratégiákat tartalmaz. Fejlesztés ideje alatt fontos az egyén fejlődésének folyamatos nyomon követése és értékelése. Terápia eredményeként megjelenik a motorikus funkciók (nagy- és finommotorika, mozgáskoordináció) fejlesztése. Megfigyelhető még a kognitív képességek (kiemelten a figyelem, emlékezet, gondolkodás), pszichés és szociális funkciók (bizalomépítés, önbizalom, társas kapcsolatok, pozitív énkép, pozitív viselkedésminta, önértékelés, felelősségtudat, együttműködési képesség, empátia) kialakítása, fejlesztése, javítása, megerősítése. A terápiás folyamatban, mint aktív motiváló résztvevőt, beiktatjuk az adott terápiás állatot, többnyire kutyát, lovat, a mi esetünkben a nyulat (Babos2002).


Az állatasszisztált aktivitás (AAA)
 

Legfontosabb célkitűzése, hogy a kliensek hangulatát javítsa, magányukat csökkentse, új élményeket és tapasztalatokat nyújtson, valamint elvonja a figyelmet az aktuális problémáikról. Leggyakrabban alkalmazott formája az ún. Látogató program, melynek során önkéntesek vállalják, hogy rendszeresen elviszik állataikat különböző intézményekbe. Legfontosabb célkitűzése, hogy a kliensek hangulatát javítsa, magányukat csökkentse.


Állatasszisztált pedagógia: (AAP)


Az állat asszisztált pedagógia az állatok bevonását jelenti a pedagógiai munkába. Célcsoportja a közoktatás, köznevelés alanyai, iskolások, óvodások. A foglalkozást pedagógus irányítja, tervezi meg. A feladatok nem csak egyénre szabottak (Klimke 2003).

Törökbálinti Bóbita Óvodában alkalmazott állatterápiás program bemutatása:
 

A 2013/14. nevelési évben a társállat-terápiás fejlesztő szakember képzés részeként kutató munkában vehettem részt. Állatasszisztált pedagógiai fejlesztést végeztünk, nyulak segítségével. A kísérlet során egy innovatív fejlesztési módszert ismerhettem meg, melyet a későbbiek során is alkalmaztam. A nyúl- pilot programban megtapasztalhattam, hogy az állat jelenléte milyen pozitív irányba befolyásolja a résztvevő gyermekek emocionális, szociális és kognitív fejlődését.
54 óvodás korú gyermek vett részt a programban, csoportonként átlagosan 6 fő. A saját csoportomból 13 tanköteles korú gyermek vett részt a kutatómunkában. Ebből adódóan a 6 hetes fejlesztést követő változás nálunk volt a legszembetűnőbb.
Az alkalmazott terápia nagy hatással volt a csoport szerkezetére is. A társállat terápiás foglalkozások nagy motivációt jelentettek a gyerekeknek. A kutatás ideje alatt a gyermekek szociális képességei, érzelmi funkciói sokat fejlődtek. A csoportkohézió erősödött. A nyuszival leghamarabb a félénk, gátlásos halk szavú gyerekek kerültek közvetlen kapcsolatba.

Állatasszisztált pedagógiai fejlesztés 2014/15

Az állatasszisztált pedagógiai fejlesztést a 2014/ 2015 nevelési évben is megismételtem. A résztvevő gyermekek több csoportból érkeztek, szinte alig ismerték egymást. Ezáltal a baráti körök is elkülönültek egymástól. A gyerekek nem nyitottak ismeretlen társaik felé, inkább az eddig ismert gyerekekkel játszottak. A foglalkozásokra hetente két alkalommal került sor, hat héten keresztül. A fejlesztési folyamat része volt a terápiás állat jelenléte is, elsősorban motiváló tényezőként. A fejlesztési tevékenység kiemelt területe a rövid távú akusztikus és vizuális memória erősítése volt. Fontosnak tartottam, hogy az általam kiválasztott szorongó, magatartás problémával küzdő gyerekek kötődései nyitottabbá váljanak, egyéni képességeik, memóriájuk erősödjön, viselkedésük miatt ne kerüljenek peremhelyzetbe a csoporton belül.


A projektben résztvevő gyermekeket három egyenként két fős csoportba osztottam. Az első csoportba tartozó gyerekek a foglalkozások alatt hozzáérhettek a kisnyúlhoz, a második csoport csak figyelhette a nyulat. Harmadik csoport volt a kontrollcsoport, itt nem volt jelen a nyúl.
A nyulat csak a fejlesztések idejére vittem be. A foglalkozások heti órarend szerint ismétlődtek. Figyelembe vettem a napi rendszerességet, mivel ez a gyerekek számára biztonságot ad. A tervezésnél fontos szempont volt, hogy a foglalkozások időben ne legyenek közel egymáshoz, és a nyuszi se legyen túlságosan leterhelve.


A foglalkozás mindig az állattal való ismerkedéssel, beszélgetéssel, a fontos szabályok megbeszélésével kezdődött. Célom volt a nyugodt légkör megteremtése, az állathoz való közeledés és bánásmód megtanítása. Az első csoportba tartozó gyermekek a fejlesztés folyamán simogathatták, kézbe, ölbe vehették, etethették a nyulat. A ketreces fejlesztések során a ketrecet szemmagasságban az asztalra helyeztem. Így a gyermekek a fejlesztések időtartama alatt nézhették a nyuszit, de nem érinthették meg.


A kontrol csoportnál az állat nem volt jelen, de tudták a gyerekek, hogy a fejlesztés végén ők is találkoznak Fülessel. Így is történt: a fejlesztések végeztével Füles többször is meglátogatta a csoportot. Az állatasszisztált pedagógiai fejlesztés nagy hatással volt a gyermekek életére. Észrevehető volt, hogy akik részt vettek a terápiában, sokszor együtt játszottak. Többet beszélgettek, keresték egymás társaságát. Bizalmasabb kapcsolatba kerültek velem is. Társaiknak sokat meséltek Fülesről. A lányok, érzelmi telitettségük révén, sűrűn átöleltek, keresték társaságomat. A fiúknál inkább a segítőkészségükben nyilvánult meg a bizalmasabb kapcsolat, keresték a közelségemet.

Eredmények:

A fejlesztő program tapasztalata, hogy a gyerekek játékos feladatok segítségével, a nyúl jelenlétében önfeledten fejleszthetők. Nem érzik a kötöttséget, az idő múlását. A nyuszi kiemelt szerepet kapott a mindennapokban, összetartó erővé, kapcsolatteremtési eszközzé
vált. A gyerekek meg tanultak másképpen viszonyulni egymáshoz. Megtapasztaltam, hogy az állatasszisztált terápia (a közös élmények, a sok mese, a fejlesztő játékok) hatására pozitív érzelmi kötődés alakult ki gyermek-gyermek és gyermek-pedagógus között. Kevesebb lett a konfliktus, megszerették, elfogadták egymást. Igazi közösségé szerveződtek. A fejlesztés eredményeként megjelent a motorikus funkciók, a nagy- és finommotorika fejlődése, a kognitív képességek kiemelten a figyelem, emlékezet, gondolkodás, pszichés és szociális funkciók (bizalomépítés, önbizalom, társas kapcsolatok, pozitív énkép, pozitív viselkedésminta, önértékelés, felelősségtudat, együttműködési képesség, empátia) javulása, megerősödése.


Az állat-asszisztált aktivitás programot is alkalmaztam. Célom volt, hogy minél több csoportba bevigyem a nyulat látogatóba. Szívesen és örömmel fogadták a gyerekek. Igyekeztem minél színesebbé tenni a találkozásokat. Csoportban, udvaron sétáltatva találkozhattak a gyerekek az állattal. Nyúl jelenlétében a gyerekek feszültségei oldódtak, bizalmasabbá váltak felém. Szívesen meséltek magukról, élményeikről, nehézségeikről.
2015-2016 tanév
 

Az új nevelési évben is kihasználtam a társállat tevékenységek pozitív hatásait. Kiscsoportosok révén beszoktatás alkalmával illetve év közben alkalmaztam az állatasszisztált pedagógiát a beilleszkedés könnyítésére, a feszültségek oldására.
A zöld kiscsoportba 28 gyermek jár. Életkoruk szerint 3-4 évesek. Beszoktatásnál kiemelt feladatomnak tekintettem, hogy a gyermekek biztonságban, szeretetteljes légkörben érezzék magukat, kialakuljon gyermek és felnőtt közötti bizalmas kapcsolat. Minden kis óvodás másként éli meg a beszoktatás időszakát. Ismerkedések alkalmával felmértem a gyerekek egyéniségét/ zárkózottabb, gátlásos, agresszívabb/.
 

Célom volt, hogy a gyerekek ismerjék meg a nyuszit, sajátítsák el az állattal kapcsolatos szokásokat, szabályokat. Milyen módon közelítjük meg az állatot, hogyan lehet megfogni, etetni, bánni vele. Ismerjék meg a nyúlhoz tartozó játékokat és eszközöket, ezek megfelelő használatát. Megköveteltem a nyúllal szembeni helyes magatartást, amit egy előre kialakított szabályrendszerrel könnyítettem meg.
Elsőként a nyuszit vittem be a csoportba. Közösen ismerkedtünk vele. A gyerekek szívesen kommunikáltak, kérdeztek Füles életéről, de saját élményeiket is megosztották velem. Alkalmam nyílt arra, hogy a fontos szabályokat elmondjam a gyerekeknek (nem nyúlunk be a
ketrecbe, nem ütögetjük, nem kiabálunk a Fülesnek). A szabályokat elfogadták, legtöbbször be is tartották. Észrevehető volt, hogy amikor a társállat a csoportban volt, könnyebben érkeztek a síró gyerekek is a terembe. Figyelmük elterelődött, kíváncsian és örömmel mentek a ketrec felé.
Motiváció volt a gyerekek számára, hogy megérkezett kedvenc kis társállatuk. Törekedtem arra, hogy beszoktatás idején a gyerekek minél több alkalommal találkozzanak Fülessel, ezzel elősegítve a beilleszkedést, a feszültségek oldását. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy a gyerekek ismerjék meg a nyuszit, sajátítsák el, hogyan bánunk az állattal. Megismerkedés után rendszeresen elhelyeztem a ketrecet egy megszokott asztalra. Elértük azt, hogy az általunk kialakított szokások, szabályok rögzültek. Így a nyuszi már egy egész délelőttöt velünk tölthetett a csoportszobában.
 

Első eufórikus élmény volt, amikor kivettem Fülest a ketrecből. A gyerekek boldogan jöttek hozzám, hogy megsimogathassák. Igyekeztem a nyuszinak elmesélni, milyen ügyesek személy szerint a gyerekek.
Nagy hatással volt rájuk a következő tevékenység. Körbe ültek a szőnyeg szélén és a Fülest szabadon engedtem a körben. Megtapasztalhatták, hogy ha hangosabbak, az állat megijed. Így hosszantartó csend alakult ki. Igyekeztem minél többször megtapasztaltatni, hogy amikor fél a mi kis barátunk: lelapul a füle, dobbant, szaporán ver a szíve. Többször tudatosítottam bennük, hogy ő is ugyan úgy fél, mint ők. Azonosulni tudtak ilyenkor a saját félelmükkel. Többen el is mesélték, mitől félnek. A gyerekek nagyon megszerették a szőnyegen lévő nyuszis tevékenységeket. Füles szabadon ugrált a szőnyegen, és ismerkedett velünk. Eközben mindenki a saját emocionális állapotáról mesélt a többieknek. Tapasztaltam, hogy ilyenkor őszintébbek, rejtett titkokat is elmeséltek, hogy a társállat segítségével a feszültségek könnyebben oldódtak. Nagyon megszerették a nyuszit. Több alkalommal hoztak neki répát, almát. Karácsonykor sem feledkeztek meg róla. Egy kisgyerek dísz zacskóban köteg sárgarépát ajándékozott a nyuszinak. Szívesen tette ezt a kis ajándékot a ketrec mellé.
 

Amikor már ez a tevékenység megerősödött a gyerekeknél, mikro csoportokban folytattuk tovább az állatasszisztált tevékenységeket. A gyermekek megismerése után beszédükben akadályozott, szocializációs nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztését a mindennapi tevékenység részévé tettem. Egyéni fejlesztésüket beiktattam mindennapjainkba. Célom az emocionális, kognitív és a szociális hatások erősítése volt. A foglalkozásoknak keret jelleget adva, cselekvésbe ágyazott fejlesztő tevékenységek is szerepeltek. Tavasz közeledtével a társállat már az udvaron tartózkodott velünk. Újabb szokásokat-szabályokat ismertek meg a gyerekek. Örömmel szedték az udvaron Füles számára a kedvenc pitypang
leveleket. Mikro csoportos tevékenykedtetés során Fülest sétáltattuk az udvaron, alkalmunk nyílt ez által újabb ismereteket elsajátítani. Megtapasztaltam, hogy nyúl jelenléte jótékony hatással van a gyerekekre. Oldódott szorongásuk, javult a hangulatuk, jobb lett a komfortérzetük. Kezdeményezések során a figyelem fenntartása is hosszabb ideig megmaradt. Kutatások eredményei ismételten megerősítettek abban, hogy az állatokkal való együttlét gyógyító és fejlesztő hatású. A társállat támogató hatása képessé tette a gyermekeket fejlődésük során olyan lépcsők meglépésére, amit korábban lassabb tempóban érhettek el a beszoktatás során. Többi csoportba ismételten látogató programot alkalmaztam. Kollégáimmal egyeztetve a gyerekek több csoportban is találkozhattak „Fülessel”.


Tervek:
A kialakult szokásokra alapozva a csoportomban folyamatosan szeretném alkalmazni az állatasszisztált tevékenységeket. A terápiát a kisebb- nagyobb elmaradásokkal küzdő gyerekeknél továbbra is tervezem. Az állatasszisztált pedagógia különböző foglalkozásokon, tevékenységekben színesítené, segítené az új ismeretek elsajátítását. Más csoportban is szívesen végzek látogató programot, a kollégák és a gyermekek igényeit figyelembe véve.

Felhasznált irodalom:
Törökbálint Bóbita Óvoda Helyi nevelési programja
Babos Edit: Állatasszisztált terápia- Módszertani előtanulmány óvodás korú
gyermekek kutyával történő fejlesztésére, Alkalmazott Pszichológia 2013/3,
Babos Edit, Szeredi Beatrix, Gábor Szilvia, Györkös Katalin: Az állatasszisztált terápia hatékonyságvizsgálata két értelmi fogyatékos csoportban
Pszichoterápia, XI. évfolyam 2002. október
Bohuniczky – Dömény Andrea: Állatterápia a gyógypedagógiában
Katedra 2011. XVIII. évfolyam 10.12.
Dr. Marty Becker és Danelle Morton : (2002) Az állatok gyógyító ereje. Gold Book Kft. Debrecen
Dr. Ranschburg Jenő : (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Dunkel Nepomuk Róbert: Az állatasszisztált terápiák alapjai
http://dunkelnorbert.hu/wp-content/uploads/kutyaterapia.pdf
Gordosné Szabó Anna : Gyógyító pedagógia
Herceg Dóra: Kisállat- terápia a felnőttek foglalkoztatásában
Felnőttképzés 2007/3
Kalish N.: Wanted: Calm, Happy Dog, Cat, or Rabbit for Therapy Team
Klimke Vivienne : ( 2003): Gyógyító állatok, Gladiátor Kiadó, Budapest
Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: (1977) Fejlődéslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest 44
Mérei Ferenc– V. Binét Ágnes: ( 1997) Gyermeklélektan, Medicina kiadó, Budapest
Topál József és Hernádi Anna (2011): Gyógyító állatok: Tudomány vagy kuruzslás?, Magyar Tudomány 2011/6, 25%20LOUKAKI%20ET%20AL.pdf / utolsó letöltés 2016. augusztus 17. /

Kép forrása: a szerző saját felvétele engedéllyel

2018-08-22
 
Írta: Hasenfratz Istvánné
 
Rovat: környezet

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Állatasszisztált tevékenységek a gyakorlatban

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés