A DIFER mozaikszó, amely az alábbi elemekből épül fel:
– D: a teszt diagnosztikai jellegű: nem minősíti az oktatás folyamatát, a pedagógus alkalmazta módszereket vagy tantervet.
– I: feltárja a vizsgált alapkészségek fejlődési állapotát, rámutat az egyéni különbségekre, a belső feltételeket vizsgálja.
– F: a fejlődés mérésének szándékát szimbolizálja: a teszt felépítése, a jegyzőkönyv formátuma a kontrollvizsgálatok lehetőségét teremti meg. Ezzel nemcsak adott állapotot mutat, hanem a fejlődés folyamatát is, és azt, hogy az adott gyermek a készségfejlődés milyen szintjén van.
– R: a mozaikszó utolsó betűje a próbasorozat rendszerjellegét hangsúlyozza.

A DIFER a kritikus kognitív készségek fejlődési állapotát mutatja be. Meghatározza a mért készségek összetevőinek fejlettségi szintjét, ezáltal a további tervezés alapjául szolgál. Az óvoda és az iskola közös mérőeszköze, így a két intézmény együttes munkájának biztosítéka.

Hét készséget mér, amelyek mindegyike a beiskolázás feltétele, ezáltal kritikus kognitív készség.
– A tapasztalati következtetés készsége: az ok-okozat viszonyainak átlátása. A teszt a bejóslás-beigazolás hat előfordulási formáját vizsgálja.
– A tapasztalati összefüggés készsége: a teszt nyolc olyan tartalmú összefüggésből áll, amelyeket a vizsgált korosztálynak tapasztalatai alapján ismernie kell.
– Az elemi számlálás készsége: a készség kialakulása hároméves kor körül kezdődik. Számlálással alakul ki a számfogalom. A további összetevők:
o    műveletvégzés,
o    számkép-felismerés,
o    számolvasás,
o    inverz műveletek értelmezése.
A készség mérésére egy változat szolgál, amelynek rövidített formája ugyanolyan értékű.
– A beszédhanghallás készsége felel azért, hogy a beszédhangokat hangkörnyezetben önállóan észlelni tudjuk. A tiszta beszéd, beszédértés, beszédészlelés, olvasás (dekódolás) és értés, helyesírás, idegen nyelv tanulása nélkülözhetetlen eleme, ezért kritikus kognitív készség. A teszt a beszédhanghallás összetevőit (képzés helye, képzés módja, zöngésség megléte vagy hiánya, időtartam és hangkihallás) rövid és hosszú változatban méri.
– Az írásmozgás készsége: 4–8 évesen alakul ki. A gyermekek számottevő hányadánál az iskolakezdés egyik kudarcforrása az írás. A készség kialakulása és fejlődése belső feltétel. A teszt nyolc, különböző vonalrajz másolását minősíti tartalom (egyértelmű felismerhetőség), elhelyezés (vonalköztartás) és méret (arány) szerint.
– A relációszavak értési készsége: a beszéd tartalmát jelentősen módosíthatják a relációszavak, amelyek dolgok, tulajdonságok, folyamatok közötti relációkat fejeznek ki. A magyar nyelvben 250–300 relációs szó van: térbeli, időbeli, hasonlósági, mennyiségi.
– A szociális motívumoknak és készségeknek három fejlettségi szintje van:
o    antiszocialitás,
o    lojalitás,
o    proszocialitás.

Összetevői

Az iskolába lépés szempontjából kiemelt összetevők:
– magatartás,
– viszonyulás (társakhoz, kapcsolatfelvétel, vállalás, elutasítás, feladathoz koncentráció, kitartás),
– érzelmi viszonyulás,
– erkölcsi érzék.

A felsorolt komponenseket vizsgálat közben, megfigyeléssel mérjük. Az erkölcsi érzék mérésére tanmesék állnak rendelkezésre.

A DIFER-rel történő mérés megbízhatóbb képet ad az integráció alkalmasságának eldöntésére, mert mindezektől független. A vizsgált készségek tényleges szintjét, az egyes összetevők fejlettségi állapotát tárja fel, ezáltal az integrációra való alkalmassághoz direktebb jelzéseket biztosít. A felmérést a pedagógus maga végzi, a vizsgálat adatait értelmezni tudja. Pontos képet kap a készségek, képességek állapotáról, a fejlődés szintjéről. A fejlesztést megtervezheti, kontrollméréseket végezhet.

Az adaptáció nehézségét az okozza, hogy a tanulásban akadályozottság nem egyszerűen az értelmi funkciók csökkent működése. Megmutatkozhat különböző képességek időbeli eltolódásában is. Számítanunk kell
– differenciálatlanabb észlelésre,
– hosszabb exponálási időre,
– elégtelen integrációra.

Az adaptáció tapasztalatai: a tanulásban akadályozott gyermekek nagyobb százalékban beszédhibásak, ezért nagyobb az egyéni teljesítmények közötti szórás aránya is. Az elemi számlálás adatainak összetevésében is megjelenik a tanulásban akadályozott gyermekek 5–6 éves elmaradása.

A relációszókincs adatainak elemzése hasonló képet mutat. Az időfogalmak, a relációs tartalmú igekötők és a hasonlósági viszonyok értése ugyanúgy gyengébb, mint az átlagosan fejlődő gyermekeknél.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó februári számában.