BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Adatvédelem az óvodában
Közzé teheti-e az óvoda honlapján a farsangi bálról készült fotókat? Megkérdezheti-e az óvodapedagógus, hogy a kisgyermek édesanyja szülésekor felépett-e komplikáció? Milyen adatokat kérhet be az óvodavezető? Olyan kérdések, amelyekkel minden óvodának szembesülnie kell.

Jogszabályi háttér

Az óvodai adatvédelem általános adatvédelmi jogi kereteit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. törvény) határozza meg. Ezeket a rendelkezéseket az óvodában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) köznevelési vonatkozású rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

A személyes adatok védelme

Az Info. törvény 3. 2. pontja alapján személyes adatnak minősül
– az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint
– az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintettnek tekintendő bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy (gyermek, pedagógus, szülő).

A személyes adatok körébe tartozik
– az érintett neve,
– azonosító jele, valamint
– egy vagy több fizikai,
– fiziológiai,
– mentális,
– gazdasági,
– kulturális vagy
– szociális azonosságára jellemző ismeret.

Fontos: a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi ezt a minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

Az Info. törvény 3. § 10. pontja alapján adatkezelésnek minősül – az alkalmazott eljárástól függetlenül – a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, ebbe a körbe tartozik például
– az adatok gyűjtése,
– felvétele,
– rögzítése,
– rendszerezése,
– tárolása,
– megváltoztatása,
– felhasználása,
– lekérdezése,
– továbbítása,
– nyilvánosságra hozatala,
– összehangolása vagy
– összekapcsolása,
– zárolása,
– törlése és
– megsemmisítése, valamint
– az adatok további felhasználásának megakadályozása.

Adatkezelésnek számít
– a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint
– a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Ezzel kapcsolatosan gyakorlati kérdésként merült fel, hogy megfelelő lenne-e, ha az egyesével történő nyilatkoztatás helyett az óvodai házirend az alábbi kitételt tartalmazná: „A szülők elfogadják, hogy a gyermekről (nyílt napokon, rendezvényeken esetenként a szülőkről, vendégekről is) fényképek készülhetnek, amelyek akár sajtó célra is megjelenhetnek (honlap, közösségi oldalak). Akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, az egyrészt fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből, másrészt utólag természetesen kérheti a képe eltávolítását, és ez minden esetben meg is fog történni.”

Az adatvédelmi hatóság állásfoglalása szerint az Info. törvény alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, amelyhez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges. Az Info. törvény 3. § 7. pontja értelmében a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

Kiskorú személyek esetében a 16. életév betöltése előtt minden esetben szükség van a törvényes képviselő előzetes vagy utólagos jóváhagyására, ellenkező esetben az adatkezeléshez adott hozzájárulás semmisnek tekintendő, és az adatkezelés jogalap hiányában jogellenesnek minősül.

A hozzájárulás az érintettől származó kifejezett nyilatkozat, amely alapvetően megadható
– írásban,
– szóban vagy
– ráutaló magatartással is.

Három lényeges követelménynek kell megfelelnie, amelyek mindegyikének egyidejűleg kell fennállnia:
– a hozzájárulásnak önkéntesnek,
– határozottnak és
– megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie,
más esetben nem tekinthető elfogadhatónak.

A formáját illetően az Info. törvény csak a különleges adatok tekintetében ír elő írásbeliséget, a nem szenzitív adatok esetében nem, így ebben az esetben a hozzájárulás bármilyen formában megadható. Ugyanakkor ha egy esetleges aggályos adatkezelés – így például a hozzájárulás hiánya ellenére történő adatkezelés – miatt eljárás indulna az adatkezelővel szemben, az adatkezelőnek kell bizonyítania az adatkezelés jogszerűségét, hiszen az Info. törvény 6. § (8) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Ebből adódóan adatkezelői szempontból alapvetően a hozzájáruló nyilatkozat írásba foglalása javasolt.

Az érintett előzetes tájékoztatásának követelményéről az Info. törvény 20. §-a rendelkezik. Ez a gyakorlatban egy adatkezelési tájékoztató elkészítési kötelezettségét jelenti, amelyet minden adatkezelőnek el kell készítenie. Az adatkezelési tájékoztató elkészítéséhez az adatvédelmi hatóságnak ajánlása elérhető a szervezet honlapján (http://naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf.).

Nyilvános rendezvényeken történő fényképkészítések esetén a rendezvények megkezdése előtt egy, az ajánlás szerinti minden részletre kiterjedő tájékoztatás nyújtása nem életszerű. Éppen ezért javasolt például a rendezvény megkezdése előtt egy szóbeli vagy a rendezvényt hirdető felületen egy írásbeli rövid tájékoztatás nyújtása az alábbiakról:
– az adatkezelőről,
– az adatkezelés céljáról,
– a felvételek elérhetőségének helyéről, továbbá
– arról tájékoztatást adni, hogy milyen módon kérheti azt az érintett személy, hogy a felvételt ne hozzák nyilvánosságra, illetve
– miként van lehetőség a felvétel törlésére, továbbá hogy
– a részletes és minden tényt tartalmazó adatkezelési tájékoztatót hol ismerhetik meg.

Erre vonatkozóan elfogadott megoldás, ha az intézmény honlapján teszik közzé a tájékoztatót.

Az Info. törvény fentebb bemutatott szabályozását egészítik ki a Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) képmáshoz való jogra vonatkozó rendelkezései. Amelyek szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A fentiek azt támasztják alá, hogy a fotók elkészítéséhez – akár ráutaló magatartással megvalósuló – hozzájárulás nem jelent egyben felhatalmazást a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalára is. Az óvodának tehát a fotók közzétételéhez főszabályként be kell szereznie az érintett szülők önkéntes hozzájárulását.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó februári számában.

2018-01-17
 
Írta: Dr. Farkas Ildikó
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Adatvédelem az óvodában

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés