Igaz az is, hogy a karácsonynak a külsőségei is fontosak, a gyertyák éppúgy, mint az ajándékok. Sokféle karácsony van, de a külsőségek ezeket összefogják. Van a gyermekkarácsony, a fiatal házasok karácsonya, amely a kapcsolatot erősíti, van a szülők karácsonya, amikor adunk, és van az árvák, magányosok, szegények karácsonya is. Van karácsony, amelyen nem gyújtanak gyertyát.

Karácsony az óvodában?

Amikor magamban felidéztem az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.XII.17. kormányrendelet szövegét, amely szerint „a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője…” – elgondolkodtam.

Sokunkban vetődnek fel az alábbi kérdések:
– Hogyan ünnepeljünk, hogyan készüljünk karácsonyra az óvodában?
– Meddig „óvodai” egy ünnep, és mettől lesz csak a család privilégiuma?
– Mi legyen a kínai, az arab, netán vietnámi kisgyermekkel?
– Napjainkban, amikor egyre több a (mély)szegénységben élő, hátrányos helyzetű kisgyermek, hogyan tudjuk bevonni a gyermekeket és általuk családtagjaikat az ünnepi készülődésbe?
– Hogyan tudja az óvoda hátránycsökkentő esélyegyenlítő szerepét betölteni a karácsonyi készülődés során?

A hátránycsökkentés, az esélyegyenlítés szempontjából a legalkalmasabb a projektpedagógia módszere, hiszen Maria Montessorit idézve: „Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyre akkori fejlődése fokán szüksége van.”

A projektmódszer az egészből indul ki, és ehhez rendeli a részleteket. A projektfolyamat arra készteti a gyermekeket, hogy összegezzék az ismereteiket az adott témával kapcsolatban, azaz az integrált megközelítést feltételezi. A gyermekeket az önálló és a csoportokban (teamekben) történő feldolgozásra serkenti. Jellemzője, hogy több tevékenységi szint van jelen. A célok megvalósítása érdekében végzett tevékenységeknek pedig több összetevője van, és csak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik azt vállalták. Szükséges azonban, hogy a különböző tevékenységek eredményei elkészüljenek, és hozzáadhatóak legyenek a közös tevékenységhez, ami a produktumot realizálja. A projekt egyértelmű előnye az együttműködés, egyezkedés, rövid távú kooperációk. Az individuum, a mikro- és társasmező és az egész csoportos kommulatív munka egy folyamatban érvényesül. Nem szükséges, hogy mindenki minden tevékenységet elvégezzen, mégis lesz produktum (a csoport feldíszítésre kerül, elkészülnek az ajándékok, díszek, a sütik).

A tevékenység végzése közben a gyermekek motivációja fokozott, élénkíti a fantáziát és a munkakedvet, segíti a problémamegoldó cselekvést, erősíti az önbizalmat, fejleszti a kommunikációs készséget, kreativitást, segíti a felfedező tanulást, új módszerekkel ismerteti meg a gyermekeket, megtanítja a teammunkában való tevékenykedést, átalakul(hat) a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat.    

A karácsonyi projektmunka célja a cselekvő aktivitás kialakítása, valós (probléma)helyzetek megoldása, döntés lehetősége, az „akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítása a gyermek számára. Nagyon fontos szempont, hogy a differenciálás a teljes tevékenységrendszeren végigvonuljon, amelyben feladatunk a sokféle, többszintű megoldás lehetőségének biztosítása. A projekt tartalmában és terjedelmében a csoport érdeklődésére és képességére alapozzunk, számoljunk a szervezeti keretekkel, az időtartammal, szemléltetéssel, eszközökkel. A tartalomban való differenciálási lehetőség a gyermek igényeire támaszkodjon. A tartalom mennyiségében, mélységében alapozzon a már meglévő tapasztalatokra.
A projekt tevékenysége indulhat gyűjtőmunkával, élményt adó tapasztalatszerzéssel (például sütemény-alapanyagok vásárlása), majd következhet a beszélgetőkör, amely különböző megközelítésben világítja meg a gyerekek témával kapcsolatos ötleteit. A munkában való motiváltság elérésében támaszkodjunk a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szükségleteire. Törekedjünk arra, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a gyerek önállóan képes elvégezni, ténylegesen és egyedül végezze el. A munkaformákat is a gyermek igényéhez igazítsuk, dolgoztassunk:
– önállóan,
– párban,
– csoportban, vagy
– pedagógusi támogatással.

A projektben való tevékenykedtetés során a hátrányok csökkentésében kiemelkedő szerep jut a társaskapcsolatok fejlesztésének is. A kooperatív együttműködés, tanulás kiválóan fejleszti
– a szociális kompetenciákat,
– a kommunikációt,
– az érdekérvényesítő képességet,
– a kapcsolatkezelést,
– a türelmet,
– az empátiát.

Az érzelmi területekkel párhuzamosan fejlődnek az értelmi képességek, például az alábbiak
– reflektivitás,
– figyelem,
– képzelet,
– emlékezet,
– fantázia,
– kritikai gondolkodás,
– problémafelismerés és megoldás,
– szerialitás,
– logikai következtetések levonásának képessége.

Feladatvállalás esetén fejlődik a munkához való hozzáállás, felelősségtudat. A pozitív élmények átélésével az egész személyiség fejlődik, alakul a cselekvő aktivitás. Mellettük bővül a szókincs, ismeret, beszédértés, kifejezőkészség, mondatalkotási készség, és nem utolsó sorban a finommotorika, a szem-kéz koordináció.

– Csoport szinten: a fent leírt indokok alapján, projekt keretében közösen készülünk az ünnepre.
– Téma: karácsonyi hangoló-gingalló.
– Célok: a karácsony eredetének, ünneplésének szokásai, az emberek életében betöltött szerepének megismertetése, érzelmi azonosulás. A család, az együvé tartozás élménye. Az ajándékozás örömének átélése: „adni jó”. A különbségek-hasonlóságok megismerése, a sütés tárgyi feltételeinek megismerése. A vásárlás közösségi célú átélése, exploráció az anyagokkal, az igazi sütés folyamatának megismerése. A szülők bevonása az óvoda életébe. A gyermeki tevékenységek értékének növelése. A munka és eredménye mint érték, az óvoda kapcsolatának erősítése.

Tartalmak/tevékenységek „receptjei” a következők lehetnek:

– Csoportszoba takarítása, dekorálása: kopogtató, asztaldísz/adventi koszorú, szalvétafestés, fényfűzérek, ablakdíszek papírból, ablakfestés, szárított narancs/alma/citromkarikák, szalagra ragasztott termések/díszek, szegfűszeggel díszített narancs.
– Fenyőfadíszek készítése: papírlánc, pattogatott kukorica lánc, kis- és nagyméretű gyufásdoboz bevonása színes papírral, angyalkák papírból/gyapjúból/tobozból, csillaghajtogatás, hópelyhek hajtogatása/vágása tortapapírból/papírból, gipszfigurák öntése/festése, gyertyaöntés, masnikötés.
– Ajándékkészítés: gyertyaöntés, szalvétatechnikával kép készítése, varrással, szövéssel, fonással karkötő vagy könyvjelző készítése, gyöngyözés, láncfűzés, ünnepi terítő készítése batikolással, gyönggyel, flitterrel, varrással, mécsestartó bébiételes üvegből, narancsból, illatzsák varrása (szárított levendulából, kamillából, szárított rózsalevélből), illóolaj előállítása narancsból, almából, citromból, fahéjból, szárított rózsalevélből, tésztából (penne) angyalka készítése.

– Adventi délutánra meghívó készítése: festés, rajzolás, zsinórozás, apró termések, fonalgrafika.
– Karácsonyi képeslap vagy ajándékkártya készítése: festés, viaszolás, rajzolása, flitterragasztás, fonalgrafika.
– Ajándékcsomagoláshoz: csomagolópapír-festés, masnikötés, fonál sodrása, fonása, ajándékdoboz készítése papírdoboz bevonásával.
– Karácsonyi sütemények, finomságok készítése: mézes puszedli, mézes figurák, habcsók, linzerkarika, gesztenyegolyó, sütőtök, gyógyteák.
– Karácsonyi játékok: babaszoba-takarítás, babazsúr, ünnepi ebéd, vendégvárás.
– Karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokások: adventi naptár, adventi koszorú készítése, Luca-napi búza ültetése, Luca-szék, bethlehemes játékok, jászol, Jézuskának levélírás, fenyőfa díszítése, ajándékozás, szűkebb/tágabb család/rokonság összejövetele.
– Eszközök: magvak, termések, díszítőeszközök, batikoláshoz anyag, szalvéta, dobozok, papírok, karácsonyi sütőformák, sütemény-alapanyagok, tepsik, sütőkellékek, gipsz, szalag, fonal, szövőkeret, ecsetek, rajzeszközök, méhviasz, rezsó, zsineg, narancs, alma, fahéj, citrom, szülők megvendégeléshez eszközök, minden sütő-team számára nyakba akasztható elismerés.
– Módszerek: egyéni gyűjtőmunka, munkamegosztás mikrocsoportban, egyéni-családi gyűjtőmunka, dekoráláskor a tárgyak eszközök elrendezése, vásárlásnál kapcsolatteremtés óvodán kívüli valódi tevékenységgel, játéktudat bekapcsolása, próbaszerencse lehetőségének beépítése, szerepvállalás, önbizalom, felelősség, pozitív önértékelés erősítése, térrendezés összehangolt munkamegosztással, egyéni és mikrocsoportos önkifejezés mozgósítása; minden érintett (gyerek, szülő) érdekeltté tétele, egyéni bekapcsolódás biztosítása, a támogató attitűd ösztönzésével.

A projekt időszakában szervezett komplementer tevékenységek

– Mesélés, verselés:
o    Marosrévi Jolán: Várjuk a Mikulást;
o    Andersen: A gyufaárus lány;
o    Grimm: Aranytallérok; Adjon isten; Luca, Luca;
o    Gazdag Erzsi: Megjött a télapó;
o    Mentovics Éva: Karácsonyi jókívánság; Mióta van csillag a karácsonyfák csúcsán?; Szent karácsony éjjelén;
o    Weöres Sándor: Száncsengő; A három kívánság.

– Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Ezüstfenyő, szép sudár; Tekereg a szél; Süssünk, süssünk valamit; Pásztorok, pásztorok; Mennyből az angyal; Kiskarácsony; Havas határon; „Konyhazenekar”; Komatálat hoztam; Kösd fel Örzse ködmönkédet; Adventi hírnök, friss fenyőág; Karácsonynak éjszakáján; Vivaldi: Négy évszak –Tél; Schubert: Ave Maria

– Óvodai szinten: hagyományainkhoz híven minden évben megszervezzük a „cipődobozos” ajándékgyűjtést. Már nem visszük el az összegyűlt dobozok mindegyikét a Mikulásgyárba, hanem az óvodánkba járó, rászoruló gyermekeknek is juttatunk belőlük.
Adventi délutánunkat is megszervezzük, amelyre a gyermekek családtagjait szeretettel invitáljuk és várjuk egy jó hangulatú „munkadélutánra”. Gadamer gondolatai nyomán: „Az ünneplés csak annak jelent valamit, aki részt is vesz benne!” valljuk, hogy nem csak a gyereknek, a szülőnek is szüksége van a ráhangolódásra, az együttes cselekvésre.

 A szülők dekorációs ötleteket, az ünnep meghittségéhez alapot adó díszeket készíthetnek gyermekeikkel közösen. Az óvodát ilyenkor mézeskalács-illat lengi körül. Minden kisgyermek elkészítheti fantáziájának gazdagsága szerinti mézesfiguráját, amit a dadus nénik boszorkányos gyorsasággal sütnek ki. Egyik csoportban: ajtódíszt, dekupázsolt tálkát, cserépangyalt, a másik csoportban üvegmécsest, gipszfigurát, egyéb kedves lakásdekoráció készítésébe vághatnak bele a bátor kézműveskedők. A tevékenység közben természetesen halk, csendes zene szól, és akik segítséget igényelnek, az óvodapedagógusok szívesen rendelkezésükre állnak. Az önfeledt, elmélyült alkotómunkát látva mindig érezzük, hogy nem hiábavaló a szervezés, hiszen gyermekek, szülők megtalálják a kedvükre való elfoglaltságot. Ráadásul az itt elkészített díszekkel, apróságokkal egy kicsit mi is (az óvoda) részeseivé válunk a családok karácsonya méltó ünneplésének, de mégsem vesszük át a családok szerepét.  Mert valóban, a karácsony családi ünnep.

Az óvodában csak megalapozzuk az ünnep hangulatát. A mi feladatunk, hogy változatos tevékenységek felkínálásával, titkokkal és meglepetésekkel fűszerezve tegyük örömtelivé a várakozás idejét, de hagyjuk, hogy minden család saját hite, meggyőződése és szokásainak megfelelően ünnepeljen.  Mindegy, hogy ezt ki hogyan teszi, a karácsony így is, úgy is a lélek megérintettségének a pillanata. Békességes este, csendes éj, azokkal lenni, akiket szeretünk, akikhez tartozunk.  

Szívből kívánom, nyújtsa ezt az ünnep mindannyiunk számára!