BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Egy választott nevelési helyzet megoldása drámajátékkal
A gyermek szocializációs folyamatának fejlődése közben elsajátítja társadalmunk normáit, értékeit és ismereteit. Megtanulja, mely viselkedését tartja környezete jónak, és melyet rossznak. A gyermek azt, hogy mi a jó és mi a rossz, a felnőttek reagálásából tanulja meg. A szülők gyermekeiktől elvárják, hogy a kultúrájukban helyénvaló magatartás normáit magukévá tegyék és alkalmazzák is.

 

A drámapedagógia mint módszer alkalmazása az óvodában

A drámapedagógia, olyan pedagógiai szemlélet, amelynek középpontjában mindig a gyermek áll, akit úgy szeretnénk nevelni, hogy megtalálja a helyét a világban, a közösségben elvárt magatartásmintákat internalizálja, és ennek megfelelően is viselkedjen. Éppen ezért feladatunk, hogy a személyiségében lakozó jó tulajdonságokat megerősítsük, a kevésbé jókat gyengítsük. Játékainkkal hozzásegíthetjük ahhoz, hogy érzékszervei által is megtapasztalhassa a környező világot, megtanulhasson kapcsolatot teremteni, eligazodni a kapcsolatok hálójában, és képes legyen, például a korának megfelelő szintű kommunikációs technikák alkalmazására.

A játékos gyakorlatok improvizációra épülnek, ezáltal a gyermekeknek lehetősége nyílik arra, hogy önmagukat megmutathassák, az óvodapedagógusnak pedig arra, hogy megtalálja a gyermekhez vezető utat, és ha szükséges, az arra leginkább alkalmas módszer segítségével támogassa a gyermeket fejlődésében.

A szerepjáték kiváló alkalmat nyújt, a különféle fantázia- és valós játékhelyzetek gyakorlására. A közös játékban felfedezik a világot, és egyben önnön belső világukat is, amely kellő irányítás, és szakszerűség mellett megalapozhatja az egészséges, pozitív énkép kialakulását. Játékaink során, indirekt módon fejlesztjük, például morális érzékenységüket, érzelmi stabilitásukat, kreatív gondolkodásukat.

Esetleírás

A következőkben egy olyan nevelési helyzetet kívánok bemutatni, amelyet a drámapedagógia eszközével dolgoztunk fel. Azért használom a „feldolgozás” szót, mivel tapasztalatom szerint ez általában egy folyamat, több alkalom szükséges a probléma okának feltárására, szituációban való megjelenítésére, illetve alternatív megoldások keresésére.

– Csoport: hétéves óvodás gyerekek
– Létszám: tizenöt fő
– Téma: Füllentés, vagy igazmondás? – Mátyás király és az igazmondó juhász című mese segítségével
– Nevelési terület: erkölcsi nevelés
– Konkrét nevelési helyzet: A csoportban az egyik kisfiú – nevezzük Petinek – gyakran nem vállalja tetteinek következményeit, még akkor sem, ha szemtanúja felnőtt. Előfordult, amikor hátulról minden ok nélkül fellökte társát, és hogy miért tette, arra azt a kurta választ adja: „nem én voltam”.  Más esetben szintén minden konfliktus, előzmény nélkül rombolta le társa nagy gonddal készített építményét, és cselekedetét nem vállalva, másra fogta. A csoportban kezdett kialakulni az a helyzet, hogy társai nem szívesen fogadták közeledését, és meg is fogalmazták, hogy Peti bizony nem mond igazat.
– Nevelési célunk:
o    A gyermeket rávezetni, hogy helytelenül viselkedett, és hogy cselekedetét fel kell vállalnia, és nem mondhatja, hogy „nem én voltam”, „nem én tettem”.
o    Tapasztalja meg, milyen érzés, amikor neki nem mondanak igazat (mint király).
o    Tapasztalja meg azt is, milyen érzés, amikor ő nem mond igazat valamiről (mint juhász).
o    Érezze és élje át annak örömét, amikor elmondja az igazat, és emiatt megdicsérik.
o    Várható hatása: a pozitív élmény elindítja a pozitív énkép fejlődését, illetve a közösség által elvárt viselkedési minta kialakulásának irányába történő elmozdulást.
– Előzmény: Mátyás király és az igazmondó juhász meséjének elmesélése, dramatizálása.

Ráhangolódás mozgásos játékkal

Önkéntes alapon választunk egy „juhászt", míg a többi gyermek a bárány szerepébe bújik. A juhász a többieknek háttal áll, a bárányok tetszőlegesen mozoghatnak a térben. Amikor a juhász: „Megvagy bárány!” felkiáltással megfordul, a bárányt imitálók mozdulatlanná válnak (tehetik ezt álló vagy fekvő helyzetben). A juhász bőszen igyekszik mozgásra késztetni a bárányokat (amelyik bárány megmozdul juhász lesz), de a játék lényege abban áll, hogy az lesz a győztes, aki a bárányok közül mindvégig ellenáll a csábításnak, azaz mozdulatlan marad. Aki megmozdul vagy elneveti magát, szintén juhász lesz: így már két, majd egyre több juhász igyekszik mozdulatra bírni a bárányokat.

A mese elmesélése, felidézése közösen, képek segítségével

A következő lépésben a mesét rajz formájában, hét kártyán jelenítettük meg. A képek időrendi sorrendbe rakása, majd rövid elmesélése volt a gyerekek feladata.
– Burkus király, Mátyás király fogadása
– Burkus király, Juhász találkozása-beszélgetése
– Burkus király és lánya beszélgetése
– A lány és a juhász találkozása
– A lány a báránnyal
– A juhász a király palotája felé ballag
– A palotában, Mátyás király előtt a juhász.

Jelenetek eljátszása a meséből

– Első jelenet: A juhász a király palotája felé ballag
Instrukció: A mese megjelenítéséhez szükségem lenne egy juhászra. Ki szeretne lenni?
o    Állókép hangosítása:
Óvodapedagógus: „Reggel a juhász, azon gondolkodott, hogy mit mondjon ő most Mátyás királynak, hogy ne tudja meg, hogy az aranyszőrű bárány elveszett. Indult a kastélyba, és útközben végig törte fejét, mit fog mondani, ha a király elé kerül.”
A juhász a botjára támaszkodik, mozdulatlanul áll. A játék szereplői „kihangosítják” a juhász gondolatait.
o    A gyerekekhez intézett kérdés:
„Vajon mit gondolhat magában a juhász? Menj, érints meg őt, és mondd, szerinted mit gondolhat? Vajon hogyan érzi magát most a juhász? Milyen érzés lehet, amikor nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság?”

(A kérdések célja, hogy kiderüljenek a gyermekekben rejlő „igazságok”, az ezzel kapcsolatos gondolatok.)
A gyerekek fejében más-más gondolat született. Például: „Majd azt mondom, hogy elszökött, megette a farkas.” „Nem is veszett el, ott legel a többiekkel.” „Rosszul érzi magát, fáj a hasa- feje”. „Reszket félelmében.”
Miután minden gondolat elhangzott, megkérdeztük Petit: „Te mit mondtál volna a királynak?" Peti:"Hát, hogy ellopták.”

– Második jelenet: A juhász a király palotája felé ballag
A kérdések a valódi igazság megfogalmazására irányultak. Választunk egy juhászt.
o    Állókép hangosítása:
Óvodapedagógus: „Reggel a juhász, azon gondolkodott, hogy mit mondjon most Mátyás királynak, hogyan is fogja elmondani neki, hogy az aranyszőrű bárányt elvesztette. Indult a kastélyba, és útközben elpróbálta, hogyan mondja el az igazságot, ha a király elé kerül.”
A juhász botjára támaszkodik, mozdulatlanul áll. A játék szereplői kihangosítják a juhász gondolatait.
o    A gyerekekhez intézett kérdés:
„Hogyan fogja elmondani a juhász a királynak, hogy valóban elveszett az aranyszőrű bárány? Most, hogyan gondolkodhatott a juhász? Menj, érints meg őt, és mondd, vajon mi jár a fejében?”
A gyerekek válaszai, például: „Szépen kérték a bárányt és odaadtam.” „Nem volt egy krajcárom sem, eladtam.” „A szüleim és a testvéreim otthon éheznek, kellett a pénz, ezért odaadtam az arra jövő királylánynak.”
Vajon hogyan érzi magát most a juhász? Például: „Nagyon izgul a juhász.” „Reszket, mint a nyárfalevél.” „Fél, hogy a király tömlöcbe veti, vagy a fejét veszi.”
Ebben a jelenetben Peti is elmondta gondolatát, amely így szólt: „Odaadtam a bárányt a medvének, mert azt hittem, különben megesz engem.”

– Harmadik jelenet: A juhász a király színe előtt nem vallja be az igazságot
Ennél a jelenetnél a negatív érzelmek átélése és kifejezése a cél.
Választunk egy juhászt és egy királyt. Petit választottuk királynak.
o    Instrukció: „Juhász, légy szíves menj el a királyhoz, és közöld vele, hogy elveszett a bárány, de úgy mondd, hogy a király ne tudja meg az igazat!”
 
Juhász: „Adj Isten fenséges Királyatyám, sajnálatos dolog történt, mert az aranyszőrű bárányt ellopták.”
Óvodapedagógus: „A juhász nem mondott igazat a királynak, mert emlékeztek rá, hogy azt mondta, hogy  ellopták”. Erre a király nagyon szomorú lett. Kérdezzétek meg a királyt, mit érzett, amikor a kedvenc juhásza ezt a magyarázatot adta.”
A gyerekek megkérdezik a „királyt” (Petit), hogy mit érzett, és az érzéseiket mozgással, mimikával is megjelenítik.
Peti válasza: „Szomorú voltam, majdnem sírva fakadtam, meg mérges is voltam.”

– Negyedik jelenet: A juhász a király színe előtt bevallja az igazat
Ennél a jelenetnél a pozitív érzelmek átélése és kifejezése a cél.
Választunk egy juhászt és egy királyt. Peti most a juhász lesz.
o    Instrukció: Juhász, légy szíves járulj a király elé, és valld be teljes szívedből a teljes igazságot, mi történt az aranyszőrű báránnyal!
Juhász: „Fenséges Királyom, a bárányt egy kedves lánynak odaadtam, mert szépen kérte.”
Óvodapedagógus: „A juhász elmondta a királynak az igazat. Kérdezzétek meg, kérlek a juhászt, milyen érzés volt igazat mondani! Hogyan érezhette magát a juhász?
A gyerekek megkérdezik a „juhászt” (Petit), hogy mit érzett, és az érzéseiket mozgással, mimikával is megjelenítik.
Peti válasza: „Nagyon féltem, de bátor is voltam. Jól éreztem magam.”

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó januári számában.

2017-12-12
 
Írta: Vass Katalin
 
Rovat: játék

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Egy választott nevelési helyzet megoldása drámajátékkal

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés