BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN

Az óvodás gyermeket megillető jogok és azok védelme



A gyermeki jogok rendszerének legteljesebb szabályozása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) található. Ehhez kapcsolódik, ezt egészíti ki a köznevelés sajátosságokkal a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) szabályozott gyermeki jogok katalógusa. Természetesen a gyermeki jogok gyakorlása az óvodás gyermek életkori sajátosságaira tekintettel egyes helyzetekben

 

Alapelvi jogok a gyermekvédelmi törvényben

 

A gyermekvédelmi törvény 6. §-a alapján agyermeknek joga van

– a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez,

– ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez;

– ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön;

– emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.

 

A gyermek nem vethető alá

– kínzásnak,

– testi fenyítésnek és

– más kegyetlen,

– embertelen vagy

– megalázó büntetésnek, illetve

– bánásmódnak.

 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy

– a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el;

– a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá

– védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint

  • a gyűlöletkeltés,
  • az erőszak és
  • a pornográfia.

 

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

 

A családdal kapcsolatos jogok

 

– A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el.

– A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani.

– A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

– A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri, és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

– A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

– Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.

– A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

 

A szólás-, a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos jogok

 

A gyermeknek joga van

– a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy

– tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá

– ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben, az ebben a törvényben meghatározott fórumoknál, panasszal éljen.

 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

 

A köznevelés középpontjában a gyermek áll

 

A köznevelésről szóló törvény 3. §-a alapelvként fogalmazza meg, hogy a köznevelés középpontjában a gyermek, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

Az ágazati törvény 46. §-a a közneveléssel kapcsolatosan tételesen rögzíti az óvodás gyermeket megillető jogok katalógusát, amely szerint az óvodás gyermeknek joga, hogy

– képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön,

– az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék,

– óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

– nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön,

– egyházi vagy magánfenntartású óvodában vegye igénybe az óvodai ellátást,

– a települési önkormányzati fenntartású óvodában fakultatív hitoktatásban vegyen részt,

– személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa,

– jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, valamint nem veszélyeztetheti a saját és társai, az óvoda alkalmazottai egészségét, testi épségét, továbbá a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

– állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

– az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

A gyermek joga, hogy

– az óvodában családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön,

– részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, illetve a részletekben való fizetésre.

 

A gyermeki jogok védelme

 

A gyermek mindenekfelett álló érdeke

 

A gyermekvédelmi törvény 2. §-a alapján agyermekek védelmét ellátó

– helyi önkormányzatok,

– gyámhivatalok,

– bíróságok,

– rendőrség,

– ügyészség,

– pártfogó felügyelői szolgálat,

– más szervezetek és személyek (így a fenntartó típusától függetlenül az óvodák és az óvodapedagógusok),

– a törvény alkalmazása során a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve, a törvényben elismert jogait biztosítva kötelesek eljárni.

 

A gyermeki jogok védelme munkaköri kötelesség

 

A fenti alapelvhez kapcsolódva a gyermekvédelmi törvény 11. §-a kimondja, hogya gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy – így valamennyi óvoda és óvodapedagógus – kötelessége, aki a gyermek nevelésével, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

 

A gyermek bántalmazása elleni védelem

 

Külön kiemeli a jogszabály a gyermek bántalmazással szembeni védelmének biztosítását. Ennek a jognak az érvényesítése érdekében a gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával kötelesek eljárni.

 

A gyermekjogi képviselő szerepe

 

A gyermeki jogok védelmének egyik fontos szereplője a gyermekjogi képviselő, aki alapvetően a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét látja el, ennek keretében segíti a gyermeket

– jogai megismerésében és

– érvényesítésében, valamint

– kötelességei megismerésében és

– teljesítésében.

 

A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

 

A gyermekjogi képviselő

– segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a gyámhatóság által tartott tárgyaláson az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,

– eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője felkérése alapján,

– a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban,

– jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására, a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében az érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak, a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak.

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvodában folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, szükség esetén segíti a gyermeki jogok érvényesülését. Ennek keretében a gyermekjogi képviselő indokolt esetben

– megkeresi az óvoda fenntartóját, illetve szükség szerint

– a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

 

A gyermekvédelmi jelzőrendszer

 

A gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében a gyermekvédelmi törvény külön is rendelkezik az észlelő- és jelzőrendszer gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatairól. A gyermekvédelmi törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – többek között – a köznevelési intézmények, így az óvodák is. A törvény egyértelmű kötelezettséget ró a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaira. Rögzíti, hogy amennyiben a jelzőrendszeri tagok

– tevékenységük során

– a gyermek veszélyeztetettségére utaló információ birtokába jutnak, azt

– mérlegelés nélkül kötelesek jelezni

– a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgáltató felé, továbbá

– a gyermek életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető helyzetben

– haladéktalanul hatósági intézkedést kell kezdeményezniük a gyermek védelme érdekében.

 

A jelzésre irányuló kötelezettség és annak szankciói mellett nagyon fontos kiemelni, hogy a gyermekvédelmi törvényben nevesített jelzőrendszeri tagok számára folyamatos és rendszerszintű együttműködési kötelezettséget írnak elő az ágazati jogszabályok.

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 129. § (2) bekezdése alapján az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik

– a gyermekjóléti szolgálattal,

– a gyermekjogi képviselővel, valamint

– a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

Az együttműködés formáját és módját az intézményi szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni. A miniszteri rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint az óvoda szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

– a külső kapcsolatok rendszerét,

– formáját és

– módját, beleértve

  • a pedagógiai szakszolgálatokkal,
  • a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,
  • a gyermekjóléti szolgálattal, valamint
  • az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó novemberi számában.

2017-10-26
 
Írta: Dr. Farkas Ildikó
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Az óvodás gyermeket megillető jogok és azok védelme

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés