BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Államkincstári ellenőrzés az óvodában – az eljárás és dokumentumminták
Kiadónkhoz érkezett egy megkeresés óvodai államkincstári ellenőrzéssel kapcsolatosan. Az ellenőrzés három gyermek esetében emelt kifogást, mivel az óvoda az ő esetükben nem tudta bemutatni a nyilatkozatot, hogy a gyerekek az óvodai ellátást először az intézményben veszik igénybe, mivel ők korábban már jártak másik óvodába is. Következményként normatíva-visszafizetést helyeztek kilátásba. Az óvodaváltoztatásról szóló dokumentumot az intézményvezető lefénymásolta és elküldte az államkincstárnak, de számukra

 

Az államkincstári ellenőrzés folyamata és jogszabályi háttere

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 88. § (1)bekezdése alapján a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja.

 

A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat.

 

A köznevelési intézmények alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési irányzat összegét (finanszírozás) a 2016. évi XC. törvény a Magyarország 2017. évi központi költségvetésérőlszabályozza (továbbiakban Kvtv). Ebben a törvényben egyértelműen meghatározott  az önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása, ezen belül az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása, valamint az óvoda működtetési és az intézményi gyermekétkeztetés támogatása. Ezek a támogatások kötött felhasználásúak, igénylésük alapját, mértékét, felhasználását az Államkincstár ellenőrzi.

 

Amikor egy intézmény államkincstári ellenőrzésen vesz részt, különböző adatok és dokumentumok vizsgálatára kerül sor. A helyszíni vizsgálatnak vannak általános vizsgálati szempontjai (például OM azonosító, alapító okirat, törzskönyvi nyilvántartása), a tanügyi dokumentumok és az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok vizsgálata. Például tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész, előírásszerű vezetése, SNI-s gyermekek, nem magyar állampolgárok nyilvántartása (tartózkodása, letelepedésével kapcsolatos hatósági okiratok).

Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál figyelembe veszik az elszámolás alapját képező foglalkoztatotti létszámot megalapozó óvodaintézmények számát, az óvodaintézményenként figyelembe vehető maximális gyermeklétszámot, valamint a figyelembe vehető csoportszámot, az önkormányzati elszámolást alátámasztó analitikus nyilvántartásokat és dokumentumokat.

 

Az önkormányzat felé az intézményvezető kötelessége nyilatkozat/igazolás formájában a kért adatok szolgáltatása (nyolc-, illetve négyhavi bontásban):

– Pedagógusvégzettséggel rendelkező, óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszáma. Csatolandó a pedagógus-szakképzettséget igazoló dokumentum, intézményvezető által hitelesítve.

– Pedagógus-végzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszáma.

– A ténylegesen foglalkoztatott, minősített óvodapedagógusok létszámadata [előző év december 31-éig minősítést szerzett pedagógusok (Kvtv. 2. számú melléklet II. 5. szerint)].

– Adatok (a nevelési idő a nyolc órát eléri vagy meghaladja) a sajátos nevelési igényű gyermekekről (október 1-jei állapot) az adott nevelési évre a gyermekek rendelkeztek az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság érvényes szakvéleményével, amelyben a kijelölt intézmény azonos a jogviszonyt létesítő intézménnyel [SNI-s gyermek után a Knt. 96.§ (9) bekezdése alapján] vehető igénybe a normatív támogatás.

– A köznevelési törvényben elismerhető és ténylegesen foglalkoztatott vezetők létszáma és kötelező óraszáma (Nkt. 1. számú és 5. számú melléklete alapján).

– Az október 1-jei állapot szerint óvodás gyermekek létszáma (köznevelési statisztikában szereplő létszám alapján):

  • a gyermekek száma, akiknek a nevelése a napi nyolc órát nem éri el, illetve meghaladja, két főként, illetve három főként vehető figyelembe, akiknek a nevelése a napi nyolc órát nem éri el, illetve meghaladja,
  • három év alatti gyermekek létszáma,
  • hétéves gyermekek létszáma (csatolandó augusztus 31-éig a 7. életévüket betöltött gyermekek óvodai nevelésének meghosszabbítását igazoló, szakértői bizottság által kiadott szakvélemény; valamint a felvételi és mulasztási napló intézményvezető által hitelesített másolata, illetve szeptember 1. és december 31. között a hetedik életévüket betöltött gyermekek nevelésének meghosszabbítását igazoló intézményvezető nyilatkozata, a felvételi és mulasztási napló intézményvezető által hitelesített másolata.

– Új belépő gyermekek adatai (csak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik a kért nevelési évre vonatkozóan a nevelési évben először vették igénybe az óvodai nevelést, akik a harmadik életévüket a kért nevelési évre vonatkozóan december 31-éig betöltik, vagy az Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül betöltötték, a kért nevelési évre vonatkozóan a negyedik és ötödik életévüket betöltötték, és az óvodai nevelést első alkalommal legkésőbb december 31-éig igénybe is vették. Csatolandó az új belépő gyermekeket tartalmazó felvételi és mulasztási napló intézményvezető által hitelesített másolata és az intézményvezető nyilatkozata (Intézményvezetői nyilatkozat új belépő gyermekekről).

– A nem magyar gyermekek magyarországi tartózkodási jogcíme (menedékjogot kérő, menekült, menedékes; a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja; bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélye van) – a nem magyar állampolgárok magyarországi tartózkodását igazoló dokumentumokról a 25/2007. (V. 31.) IRM-rendelet, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról – rendelkezik. Csatolandó a nem magyar, illetve kettős állampolgárságú gyermekek magyarországi tartózkodását igazoló dokumentumok intézményvezető által hitelesített másolata.

 

A hetedik pontban kért adatok alátámasztására az intézményvezetőnek a beiratkozáskor be kell szerezni a szülőtől egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a gyermeke első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést, majd ennek meglétéről az intézményvezető nyilatkozik az önkormányzat felé (normatíva igénylés/elszámolás).

A dokumentumminták az Oviadmin online adminisztrációs rendszerben találhatók.

Próbálja ki az Oviadmint díjmentesen!

2017-07-14
 
Írta: Vass Katalin
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Államkincstári ellenőrzés az óvodában – az eljárás és dokumentumminták

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés