Való igaz, a gyermeki alkotásokból hiányzik még azok felhasználhatósága, hiszen a kicsi gyermek még nem ismeri, érzékeli a valóság törvényszerűségeit. Ennek ellenére, az egyes elemi összetevők gyakorlásával ez fejleszthető. A rajz, a festés, a gyurmázás, a homokozás, a liszttel való játék igen jó alkalmat szolgáltatnak az alkotó gondolkodás fejlesztésére. A velük való játék kimeríthetetlen forrása az ismeretszerzésnek. Az építőkocka megmozgatja a fantáziát úgy, hogy rávezet a fizikai tér törvényszerűségeire. A gyermek megtapasztalja, ha hibázik, tanul belőle annak érdekében, hogy keresztülvigye elképzeléseit, újra próbálkozik. Együttesen ezek a folyamatok a gondolkodás fejlődéséhez vezetnek. Számtalan érzékszervet mozgatva, a tapasztalatszerzésről, nem is szólva.         A gyerekek rendszerint az egyszerű játékokat kedvelik, mert az alkotó kedvüket leginkább ezek szolgálják.

Leginkább az egyszerű mozgásformákat részesítettem előnyben, hiszen a megváltozott helyzetben „elfelejtettek” rendetlenkedni. Néhány perces kitérő után folytathattam a munkát.  Most az általam használt gyakorlatokat osztom meg az olvasóval. A következőkben néhány játékos, könnyen, otthoni eszközökkel megvalósítható gyakorlatot sorolok fel a különböző elmaradások fejlesztésére. A BTM –es illetve az SNI-s gyerekek is kezelhetőbbé váltak és az eredményeik is javultak.

Játékos gyakorlat:

• cipő, zokni levétel, felvétel
• golyóberakás dobozba lábujjakkal

A cikk és további játékos, mozgásos gyakorlatok elolvashatók a Minden napra öt mozgásos játék óvodásoknak című könyvben.