BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Az autizmussal élő gyerekek óvodai integrációja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény új gyűjtőfogalmat használ: a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, tanulók kifejezést. Ez a szóhasználat egyfajta gyűjtőfogalom, amely az elnevezés által is tükrözi azt a szemléletet és törekvést, hogy sokfélék vagyunk, sokfélék a családok és gyerekeik is, ám mindenkinek egyformán − mégis sajátos módon − helye van a köznevelés rendszerében.

 

Az autizmusspektrum-zavar

Az állapotnak vannak általános- és a konkrét személyre vonatkozó jegyei. Ez a tény, valamint az érintettség és az egyéb tünetek (főként az értelmi képességek foka, a súlyos érintettségtől a kiemelkedő intellektusig) széles variációja teszi indokolttá, hogy spektrum zavarról beszéljünk. Ahány gyermek, ahány felnőtt, annyiféle az autizmus, annyiféle a személy viselkedése, noha kétségtelenül meghatározhatók az autizmusra jellemző tünet együttesek is.  Az eltérések nem feltétlenül mennyiségi, hanem gyakran minőségi különbségeket mutatnak az egyes emberek között. Mivel azonban ezek az eltérő vonások kihatnak a személyiség egészére, teljes működésmódjára, áthatónak, mindenre kiterjedőnek, pervazívnak nevezzük.
Az autizmus tüneteit - a sajátosságok összegzése folytán - az autizmusra jellemző triásszal lehet összegezni. Spektrumról lévén szó, a triász nem vonatkozik azonos módon, sem minőségben, sem mennyiségben az egyes emberre.
Az érintett területek, a triász:
•    Kommunikációs készségek:
- Nem alakul ki, vagy késik a beszéd. Gyakran ez az első tünet, amit a környezet észrevesz, és ezért előfordul, hogy a kisgyermeket logopédushoz és/vagy pszichológushoz viszik. Hiszen nem beszél és más probléma nem tűnik fel. A fejlesztések elindulnak, de nem lesznek hatékonyak, mert az autizmussal élő gyerek másért nem beszél, vagy másért beszél másképpen, mint az a gyerek, aki megkésett beszédfejlődésű, vagy lelki okokra vezethető vissza a probléma lényege.
- Echolál, visszhang-szerűen ismétel a kisgyermek. Sokszor nem is adekvátan, tehát nem akkor és nem úgy használ szóelemeket, „paneleket”, ahogy az éppen indokolt lenne. De az adekvát szóismétlés sem kizárt.
- A beszéd nem a kommunikáció része. Vannak kicsik, akik egész sor ének, vagy versrepertoárral, vagy mondatsorokkal rendelkeznek, ezeket „csak úgy” mondogatják, de az adott kontextushoz ezeknek a szavaknak, mondatoknak nincs köze.
- A beszédmegértés szószerinti, merev. Nem ismerik a verbális szimbólumokat. Például, ha mi azt mondjuk: az eső úgy esik, mintha dézsából öntenék, akkor az autista gyerek keresheti a dézsát az égen. Esetleg meg is haragudhat ránk, mert nem mondtunk igazat, sehol sincs a dézsa, és kiderül, hogy nem is lesz.
- A kommunikáció hiányzik, vagy merev, a szimbólumokat, az átvitt értelmeket, a gesztusokat nem érti, nem követi a kommunikációs kontextust az érintett személy. Ha például összehúzzuk a szemöldökünket, akkor egy két-három éves gyerek (vagy akár még kisebb is) tudja, hogy mérgesek vagyunk. Ez a gesztus az autista embernek semmit sem jelent. Szó szerint veszi a szavakat is, és a gesztusokat is, vagy nem tudja értelmezni azokat.

•    Szociális készségek, kapcsolatteremtés:
- A szociális szabályokhoz való alkalmazkodás nehézsége kortárscsoportban is erősen nehezített. A szabályok egy részét nagyon pontosan követi, és ha valaki attól rugalmasan eltér, akár csak kismértékben is, dühöt válthat ki. Más szabályoknak pedig lehet, hogy nincs jelentősége számára, ezért nem tudja betartani azokat.  
- Az íratlan szabályok követésének hiánya, vagy gyengesége is jellemző. Tehát amit előre nem „véstünk kőbe”, amiben nem állapodtunk meg, az nincs, vagy ha van, akkor feszültséget okozhat. A spontán helyzetek zavarják, nem pedig segítik, vagy változatossá teszik életét.
- Mások érzelmeinek követése komoly nehézséget okoz. Érzelmeinket gesztusokkal, mimikával fejezzük ki, és ezek nem értelmezhetők szó szerint, az autista ember viszont nem veszi észre a többiek szándékait, vagy érzéseit. Puszta nem tetszésünket, vagy éppen örömeinket nem tudjuk megosztani, csak az egyértelmű szavak szintjén. Éppen ezért, könnyen értelmezhetjük úgy az autista ember reakcióit, hogy érzéketlenek velünk, vagy tapintatlanok. A jó értelmi képességekkel rendelkezők számára ez komoly lelki fájdalmat okozhat, hiszen észreveszik, hogy megbántottak minket, de nem tudják, hogy mikor és mivel.  
- Mindezek okán a cselekvések következményeit nem tudja az autista ember előre bejósolni, kiszámítani, így a társas viszonyait sem képes irányítani.

•    Képzeleti működés, rugalmas gondolkodás zavara:
-  A rugalmas, kreatív képzeleti működés hiánya is egy jellemző vonás. A kreativitásban „benne van” a szimbólumkezelés, a szokásostól eltérő megoldások preferálása, az intuitív, tehát nem kiszámítható helyzetfelismerés, vagy ezen intuitív megoldások kedvelése. Mindez nemhogy nem jellemző a mereven gondolkodó autista személyre, hanem kifejezetten zavaró is számára.
- Viszont a sztereotípiák, ismételgetések, merev szokások jellemzőek, a már bejáratott helyzetek, mozdulatok, szavak, viszonyrendszerek jelentenek biztonságot.

Egyre többen ismerik fel a negyedik érintett területet, a szenzoros érintettség jelentőségét. Ez se egyformán jellemzi az autista embereket, de sokak számára jelent komoly nehézséget a percepció mássága.
•    Szenzoros, érzékelési készségek, percepció: hipo- és hiper érzékenység, a   
                  látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés,  testtudat sajátosságai:
   - Jellemző lehet az ingerkeresés, vagy éppen annak kerülése. Fények, ízek, felületek, vonzzák, vagy pont félelmet kelthetnek egyes gyerekekben, autista felnőttekben.
   -  A részletek kiemelése az egész meglátása nélkül is lehet egy sajátos érzékelés. Lehet, hogy egy autista személy egy képszöget vesz észre a falon, de nem tudja, hogy alatta egy kép is van, így azt sem, hogy az mit ábrázol.
   - Előfordulhat a fordítottja is: az egész kiemelése részletek nélkül. Ez esetben olyan mozgásokat, látványelemeket, működésmódokat rögzíthet a személy, amit mi egyszeri benyomással szinte fel sem fogunk.
Összefoglalva, és más, az autizmussal foglalkozó tudományos életben használatos kifejezéssekkel élve, a triász jellemzői:
•    Naiv tudatelmélet: Amely képtelenné teszi a személyt a cselekvések következményeinek átlátására, kiszámítására, megjósolására, ezért a társas helyzetek nehezítettek, vagy akadályozottak.
•    Végrehajtási funkció zavara: Hiányzik az arra való képesség, hogy a személy egy jövőbeli cél elérése érdekében kialakítson, funkcióba hozzon egy viselkedésrendszert, egy adekvát magatartásrepertoárt, amelyben tervezett a sorrendiség, amely figyelembe veszi az impulzusokat, és amelyre jellemző az önkontroll.  
•    Centrális koherencia: Hiányzik az a képesség, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy az információk egészét, vagy azok részeit kontextusba helyezze, és tapasztalati alapján kiszűrje az adott helyzetbe nem illő részeket, információkat, viszonyokat, hogy eldöntse a lényeges és lényegtelen elemeket.  

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó májusi számában.

2017-04-20
 
Írta: Dr. Bakonyi Anna
 
Rovat: fejlesztés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Az autizmussal élő gyerekek óvodai integrációja

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés