az egyik gyermek az anyák napi műsorra történő készülődésbe többszöri felszólításra sem kapcsolódott be, hanem a szőnyegen hason fekve folytatta a játékot. Ezért az óvodapedagógus egy kisméretű füzettel megpaskolta a gyermek hátsóját, hogy üljön fel, mint a többi gyerek. Egy másik gyermek a látottaktól megijedt, mire az óvodapedagógus megismételte a paskolást, mutatva, hogy az nem fáj, nem kell félni. Ez a gyermek azonban otthon úgy mesélte el a történteket, hogy az óvónő bántotta őt, mire a szülő panaszt tett az óvodavezetőnél, aki kivizsgálta az esetet, és arról tájékoztatta a panaszost, hogy korábban is érkeztek hozzá kifogások szülőktől a munkájával kapcsolatban.

Az óvodavezető a pedagógus számára az azonnali hatállyal történő elbocsátást helyezte kilátásba, ám eddigi pályafutására tekintettel felajánlotta a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az óvodapedagógus az oktatási jogok biztosának hivatala segítségét kérte az ügyben, ám az oktatási jogok biztosának munkáltatói intézkedések megítélésére nincs hatásköre. Ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy a testi fenyítést a legsúlyosabb cselekménynek tartja. Ezzel kapcsolatosan ugyanakkor utalunk a Kúria azon döntésére, miszerint ha az eljárás alapját képező „fenékre ütésnek” felnőtt szemtanúja nem volt, és a gyermekek elbeszélése alapján készült pszichológus szakvéleménye nem egyértelmű a kérdésben, az az állítás, miszerint az óvónő bántalmazta az óvodást, ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg, ezáltal a testi fenyítésre alapozott jogviszony megszüntetés jogellenes lehet (ez azonban nem vonatkozik a közös megegyezéses esetre – ha csak az nem kényszer alatt született – hiszen ott a felek egyező akarata vezetett a jogviszony megszüntetéséhez).

Irodalom

Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2015. évi tevékenységéről.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó májusi számában.