BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Egy szelet a környezet megismeréséből
Óvodánkban számos alkalommal szervezünk gyermekeink számára olyan programot, amelynek keretében aktívan megismerhetik az őket körülvevő környezetet, és megtanulhatják óvni-védeni értékeinket.

 

Kerületünkben, két éve novemberben van a lomtalanítás. A gyermekek nagy érdeklődéssel nézték a sok kidobott tárgyat. Mi is kivittünk néhány leselejtezett fonott kosarat, textíliát. Másnap láttuk, amint felpakolták a szemetet a kukás autóba. Mindent egy autóba tettek.

A következő napokban számos kérdés és válasz hangzott el a hulladékgyűjtésről, a hulladékgazdálkodásról. Ezért utánanéztem, hogyan is lehetne ezt a témát közelebb hozni az óvodás gyermekek számára. Találtam egy oktatási segédkönyvet, amely nem éppen mai kiadvány, de aktuális problémákkal foglalkozik, tanácsot, ötleteket ad az óvodapedagógusok számára. Címe: Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak. az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kar adta ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával.

A hulladékgazdálkodásról jutott eszembe a zöldbetűs ünnepek közül a Föld napja. Mi az egyik Föld napján kiállítás során mutattuk meg a szülőknek, miket lehet készíteni a már kidobásra szánt eszközökből. A WC papír gurigából állatok lettek, a műanyag üvegek kupakjaiból társasjátékot készítettünk, a dobozokból autó, ház, egyéb közlekedési eszközök, a műanyag flakonokból emberek lettek. Nagy sikert aratott a szülők körében a maradék textilekből készített babák, textilképek, virágok látványa.

A szelektív hulladékgyűjtést törvény szabályozza. A 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény, 3. § h) pontja szerint a hulladékgazdálkodás komplex fogalom; a hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszere, mely a hulladék keletkezésének megelőzése mellett magában foglalja a hulladékkezelés technológiai lehetőségeit, az újrahasználatot, újrahasznosítást, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését, ellenőrzését, továbbá a kezelő berendezések üzemeltetését, azok bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is.1

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 2015. január 1-jei hatállyal életbe lépő szabályozása előírja a kötelező szelektív hulladékgyűjtést.2

Az óvodák, iskolák igyekeznek ebben példát mutatni. Az ÖKOPANNON Kft. ehhez egy mesét is írt, Kuka Manó címmel. Egy mesébe ágyazva ismerteti miért jó, ha külön gyűjtjük a hulladékot, mennyire fontos dolog az újrahasznosítás.

ÖKO-Pack KFT számos lehetőséget nyújt a szelektív hulladékgyűjtés szemléletének alakításához. Hulladékos játszóházakkal, környezetvédelmi játékokkal segíti a pedagógusokat.

Az ÖKO-Pack Játszóház a szelektív hulladékgyűjtésről, a tudatos vásárlásról és a komposztálásról nyújt számos ismeretet. A következőket olvashatjuk honlapjukon:

„Az ÖKO-Pack Játszóház egy környezeti nevelési pedagógiai projekt*, mely játékos és szórakoztató formában megismerteti, felhívja a figyelmet a környezeti problémákra; bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel csökkenteni lehet a környezet károsítását, károsodását; fejleszti a képességeket az átadott ismeretek révén és mindemellett pozitív viszonyulást és szemléletváltozást generál a környezetünkkel kapcsolatos kérdések terén. A környezetvédelmi, szemléletformáló játékaink és eszközeink mozgásos, ügyességi, valamint szellemi játékok, melyek szabadtéri és zárt térben is lebonyolíthatók. Egy-egy játék időtartama 2-15 perc, mely a kisebb korosztály számára is élvezetes élményt nyújthat”3.

Óvodánkban a tudatos vásárlást a Cinege-csoport e-Twinning program keretében dolgozta fel. (lásd mellékletben)

Az elmúlt napokban a Facebook-kon találtam egy nagyon jó kezdeményezést. Kerületünk polgármestere Riz Levente tett közzé egy felhívást, miszerint ha másoknak még használható könyvük, háztartási eszközük, játékuk, bútoruk van, azt ne az utcára, hanem az Adományházba vigyék. Így nem csak megszabadulunk a feleslegessé vált tárgyainktól, de segíthetünk másokon is.

A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem egy szelete. Ezen kívül számos lehetősége van a környezet megismerésének az óvodában. A városi gyermekek többsége nem szívesen sétál, hiszen legtöbbször autóval viszik őket mindenhova. Ezért vezetőként éves munkatervemben minden tanévben kiemelt feladatnak jelölöm a változatos séták, kirándulások biztosítását. Az én óvodám egy lakótelep közepén van, de a közelünkben található a Rákos patak. Ott közvetlenül megfigyelhető a vízi világ, a mező növényei, egyes állatai. Meg lehet nézni a patak szennyezettségét, folyását, beszélgethetnek a patak hasznáról, védelméről. A környéken számos természetvédelmi körzet van, ami ugyan nem gyalog, de busszal könnyen elérhető.

A kerület óvodásai számára az utóbbi években kisvonattal is megközelíthető a Merzse-mocsár.

„Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. Fővárosi védettségű természetvédelmi övezet tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal.”… 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület”.4 A számos madárfaj mellett itt láthatunk békákat, mocsári teknőst és vízisiklót is. A védett fajok mellett vadászható állatoknak is élőhelyet biztosít a mocsár és környéke. (pl. vörös róka, nyúl, fácán, őz)

A környéken további jó kirándulási lehetőséget nyújt a Naplás tó. „A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten.” 5

150 madárfajt azonosítottak a területen. pl. erdei fülesbagoly, fekete rigó, zöldike.

A madarak mellett számos védett növényfaj is található. pl. keskenylevelű gyapjúsás, orchidea félék, szibériai nőszirom, borzas füzike. A gerinctelenek közül említésre méltó az imádkozó sáska, a kis balkáni futrinka. A tó élőhelyet nyújt továbbá a mocsári teknősnek, a barna ásóbékának is.

Itt Budapesten további jó lehetőség az állatok közvetlen megfigyelésére természetesen az állatkert, a növények megismerésére a Füvészkert, ahol számos kiállítással, előadással, kézműves foglalkozással is várják a gyermekeket. Budán a budai hegyek nyújtanak kirándulási lehetőséget. További jó célpontok a botanikus kertek, (pl. Vácrátót, Tiszakürt) a különféle tanösvények, (pl. Remeteszőlős, Nagykovácsi, Vác,) a vadasparkok, (pl. Budakeszi, Visegrád) vagy a veresegyházi medvepark. Hidegebb időben, múzeumokban is ismerkedhetünk a természeti jelenségekkel. Ilyen pl. a Duna múzeum Esztergomban, ahol a vízzel kapcsolatos jelenségeket is megfigyelhetjük játékos formában. (pl. örvény, hullám keletkezése, vízenergia hasznosítása, stb.) A Magyar Természettudományi Múzeum az a hely, ahol a gyermekek aktív kapcsolatba kerülhetnek a kiállított tárgyakkal. A Budapesti Vízművek a Víz világnapján nyílt napokat is szerveznek.

A növényeken és állatokon kívül a környezet megismerését segíti a Közlekedési Múzeum, valamint a Planetárium, ahol az óvodásoknak külön előadással készülnek.

A kirándulások, séták alkalmanként történnek az óvodákban. Ezért elsősorban nekünk, óvodapedagógusoknak kell biztosítani a folyamatos változatos megfigyelési, tevékenységi lehetőségeket. Vidéken természetes lehet a konyhakert létrehozása. A városi óvodákban azonban helyhiány vagy egyéb megfontolásból nem tartják olyan fontosnak. A nővények elültetése, folyamatos gondozása valóban odafigyelést, közös munkát igényel, de meghálálja a gondoskodást. Óvodánkban a konyhakert az udvar végében van, ahol nincs játszóeszköz. Minden csoportnak van egy kisebb parcellája, ahová rendszerint Föld napján ültetik el a növényeket. (Van gyermekméretű gereblyénk, ásónk, lapátunk) Olyat választanak az óvónők, ami nem csak szép, hanem ehető is, (pl. paradicsom, paprika, hagyma, földieper, saláta) így a gyermekek nem csak a növények fejlődésének, gondozásának folyamatát látják, hanem el is fogyaszthatják az általuk ültetett zöldségeket. A növények fejlődése az időjáráson kívül természetesen a gondozáson is múlik, ami által közvetlenül felmérhetik a csoportok saját munkájuk eredményét.

A konyhakert mellett gyógynövényeink is vannak, melyeket nyár végén a gyermekek a csoportokban szárítanak. A gyógynövényeket szívesen szagolgatják, tapintják. Készítenek teát is, megismerik a növények hatóanyagát, ezáltal az egészséges életmódra is neveljük gyermekeinket. Megismerik annak a lehetőségét, hogy a gyógyszer helyett milyen gyógynövényeket lehet használni a különféle betegségek megelőzésére, esetleges gyógyítására. Kertünkben található gyógynövények: rozmaring, kakukkfű, citromfű, menta, levendula, bosikafű, zsálya, tárkony.

A veteményes kert mellett van a komposztáló. Ide kerülnek a levelek, a már megszáradt levágott fű. A komposztáló használata nálunk még esetleges, pedig nagyon jó trágya nyerhető belőle a konyhakertbe.

Az óvodánk udvarát virágokkal, futónövényekkel díszítjük. A terület egyik oldala nagyon árnyékos, ezért hiába próbálkoztunk többféle növények ültetésével, nem maradtak meg. Ezért úgy döntöttünk, hogy az a rész marad füves. Helyette különféle virágokat ládákba helyezve az ablakokat díszítjük. Az udvarunkra egy kis halastavat is építettünk egy kertészmérnök szülő segítségével. A halastavat is körbe ültettük virágokkal, kisebb futókkal. A tóba telepítettünk aranyhalakat, tavirózsát. A halakat a gyermekek etetik. A tavirózsák levelein sütkéreznek a békák, kisebb pókok. A halak télen, a tó alján kimélyített részen telelnek át.

Az őszi időszak kevesebb munkát ad az udvaron, de a lehulló leveleket szívesen gereblyézi minden gyermek. A gondnok bácsi által összeszedett leveleket persze szívesen túrják szét, játszanak az avarral.

A lehullott leveleket az Önkormányzat által kiosztott zsákokba helyezzük. Sajnos elvitelük csak ritkán történik, ezért gondot is okoz a folyamatos elhelyezés.

Télen madáretetőket helyezünk ki, melyekbe a gyermekek hozzák az elemózsiát, vagy ők közösen készítenek madárkalácsot.

A csoportszobában is lehetőséget biztosítunk a természet megismerésére. Minden csoportban van valamilyen állat, rendszerint akváriumban halak. Ezek életmódját naponta láthatják a gyermekek. Az élősarokba kerülnek a közösen gyűjtött termések, tavasszal a csíráztatott bab, a kertbe ültetésre váró palántát. Télen kedvelt tevékenység a gyümölcsök aszalása, kandírozása, a töksütés.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.

2017-02-27
 
Írta: Nagyné Szabó Etelka
 
Rovat: környezet

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Egy szelet a környezet megismeréséből

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés