A tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el− írja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 28. pontja.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3. c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet használhat.
4.   (2) A tagintézmény neve két vagy három részből áll. Az első részben előtagként az intézmény hivatalos nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a megkülönböztető megjelölést az előtaggal birtokviszonyban. A megkülönböztető megjelölés kifejezhető az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeiktatásával meg kell különböztetni.

A köznevelési intézmény névhasználata

7. (4) Ha a rövid névben, a tagintézményi névben két vagy több iskolai alapfeladat szerepel, a tanuló bizonyítványában aláhúzással kell jelölni azt az iskolai alapfeladatot, amelyben az irat keletkezett.

A nevelőtestület

7. (1) A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból − meghatározott időre vagy alkalmilag − bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles − a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon − azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Szakképzési centrum esetén a kizárólag egyetlen tagintézményt érintő ügyekben az adott tagintézmény nevelőtestülete, míg a szakképzési centrum valamennyi tagintézményét érintő ügyekben a tagintézmények együttes nevelőtestülete jár el. 

A szervezeti és működési szabályzat

4.  (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni

d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét.

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény a szakképzési centrum és az általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és − intézményegységenként külön-külön − az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

A pedagógiai program

8. (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény, a szakképzési centrum és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz.

A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai

2. tagintézmény, továbbá bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja − tört létszám esetében felfelé kerekítve −a huszonöt százalékpontot. A különböző településen lévő székhely és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja, módszerei, területei és lefolytatásának általános szabályai az érvényes

Az eszköz- és felszerelési jegyzék

2.  (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet szerint

4. (1) Az intézménytörzs tartalmazza

− a köznevelési intézmény hivatalos nevét, a tagintézmény hivatalos nevét,

− a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési feladatot ellátó telephelyeit,

− a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető, telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének nevét, elérhetőségeit.

A köznevelési intézmény vezetője

8. (3) Az önálló intézményként működő köznevelési intézmény élén − a munkáltató döntésétől függően − igazgató vagy főigazgató áll. Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő kollégium élén kollégiumvezető, más köznevelési intézményegység élén tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető áll. A tagintézmény, intézményegység vezetője igazgatói megbízást, az intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes igazgatóhelyettesi megbízást is kaphat.
9. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény, nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat − kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak − a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.

A magasabb vezetői és vezetői megbízások köre

A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról alapján

1. A köznevelési intézményben − az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül

−  magasabb vezetői megbízásnak minősül:

• a tagintézményvezetői megbízás,

−vezetői megbízásnak minősül:

• a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

(2) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

6. (1) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:

− a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy

− ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak

a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.

A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai

6. (3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el.

(4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlék

− felső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt,

− az illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő,

− alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven fő.

(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az október 1-jei gyermek- és tanulólétszám az irányadó.

(5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.

15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, valamint módosítása [53/2016. (XII. 29.) EMMI] rendelkezik a szakszolgálatok tagintézményeinek feladatairól

A tagintézmények alapvető jellemzői a fentiek alapján:

− tagintézmény létre jöhet: intézményfenntartói társulások létrehozásával, valamint intézmény-összevonások során,

− a Pedagógiai Program közös elvek mentén készül, de minden tagintézmény megtarthatja saját szuverenitását, amely mellékletben jelenhet meg,

− a tagintézmények házirendjében is szerepelhet a jogszabályi előírások mellett az egyéni sajátosság,

− a tagintézmény-vezető magasabb vezetői megbízásnak minősül,

− a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem szükséges, hogy minden feladatellátási helyen rendelkezésre álljon,