BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Az óvoda mint munkáltató, az óvodavezető jogállása, feladatai
A hatályos köznevelési szabályozás nem változtatott azon a korábbi jogi felfogáson, amely szerint az óvoda esetében – a fenntartó típusától függetlenül – maga a köznevelési intézmény minősül munkáltatónak, így az intézmény önállóan, a fenntartótól függetlenül is jogosult közalkalmazotti kinevezést adni, illetőleg munkaszerződést kötni.

 

A Legfelsőbb Bíróság BH 1996. 126. számú eseti döntésében rámutatott arra, hogy a helyi önkormányzatok által létesített és működtetett költségvetési intézmények vezetői és dolgozói tekintetében munkáltató az az intézmény, amelynek keretei között a feladataikat végzik. Az intézmények beosztott dolgozói felett a munkáltatói jogkört – elkülönülve a munkáltatótól – az intézményvezetők gyakorolják.

 

Az önkormányzatnak, illetve a képviselő-testületnek át nem ruházható kinevezési joga csak a költségvetési intézmények vezetői tekintetében van. Az óvodavezető által gyakorolt munkáltatói jogokat tehát a fenntartó semmilyen körülmények között nem korlátozhatja, és nem vonhatja el. Ebből adódóan a fenntartó nem utasíthatja az óvodavezetőt arra, hogy egy esetleges leépítésnél konkrétan kinek a jogviszonyát kell megszüntetnie. A fenntartó meghatározhatja az intézmény költségvetését és a finanszírozott státuszok számát, de a személyi döntések meghozatala az óvodavezető hatáskörébe tartozik.

 

A munkáltatói jogkör tartalma

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. §-a szerint a munkáltató köteles a munkavállalóval írásban közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.

 

A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg.

 

A munkáltatói jogkör magában foglalja

− a munkaviszony létesítése,

− megszüntetése,

− a munkaviszonnyal összefüggő bármely intézkedés, utasítás megtételének

jogát (például jutalmazás, szabadság engedélyezése),

− ugyanakkor a munkáltatót terhelő kötelezettségek is beletartoznak a fogalomba, így például

  • a jogszerű foglalkoztatás,
  • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása,
  • a tájékoztatási kötelezettség vagy
  • a munkabér (illetmény) fizetésének kötelezettsége.

 

A munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvodavezető, illetve a fenntartó

 

Amint arra a fentebb hivatkozott bírósági ítélet is rámutatott, a köznevelésben a munkáltató köznevelési intézmény és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elválik egymástól. Ezzel összefüggésben rendelkezik úgy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 69. §-ának (1) bekezdése b) pontja, hogy az óvodapedagógusok és más óvodai alkalmazottak felett az óvodavezető gyakorolja a munkáltatói jogkörből eredő jogokat, míg a köznevelésről szóló törvény 83. § (2) bekezdés f) pontja alapján az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

 

Közlési kötelezettség

 

Lényeges munkáltatói kötelezettség annak közlése, hogy az intézményben név szerint ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.

 

A közalkalmazottak esetében is elengedhetetlen feltétel, hogy egyértelműen meghatározzák a munkáltatói jogkört gyakorló személyét. Célszerű, ha a kinevezéstől függetlenül, írásban kerül erre sor, mivel a munkáltatói jogkör gyakorlójának változása minden esetben a kinevezési okirat módosítását tenné szükségessé. A munkavállalóhoz hasonlóan a közalkalmazottal is minden esetben közölni kell a megosztott (átruházott) munkáltatói jogkör gyakorlására jogosított személy nevét.

 

Az óvodavezetői megbízás sajátosságai

 

A köznevelésről szóló törvény 67. § (1) bekezdés d) pontja alapján az óvodavezetői megbízás előfeltétele az óvodában pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás. Az ezzel kapcsolatos közalkalmazotti kinevezésre, munkaszerződés megkötésére az általános szabályok szerint − a köznevelésről szóló törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján − az intézmény részéről az óvoda vezetője jogosult.

 

Abban az esetben azonban, amikor az óvodapedagógusi jogviszony és a vezetői megbízás egyidejűleg jön létre, vagyis a leendő intézményvezető nem volt korábban az óvoda alkalmazottja − erre a köznevelésről szóló törvény 68. §-a jogszerű lehetőséget ad −, akkor a fenntartó képviselője jogosult mindkét jogviszonyról, azaz a pedagógusi alkalmazásról és vezetői megbízásról is dönteni.

 

Ezt a gyakorlatot nevesíti a közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B. §-ának (4) bekezdése. A vonatkozó szabályok szerint, ha a magasabb vezető (például óvodavezető), illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges − törvény eltérő rendelkezése hiányában − (az óvodapedagógusi jogviszony létesítésére irányuló) kinevezési jogkör (az óvodavezetői) megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg. Ezek a szabályok egyértelműen a képviselő-testület mint fenntartó hatáskörébe utalták az egyidejű közalkalmazotti kinevezést és a vezetői megbízást.

 

Ez a jogalkalmazási gyakorlat az irányadó az Mt. hatálya alá tartozó óvodák esetében is. Ha a vezetőjelölt a vezetői megbízással egyidejűleg lép az intézménnyel jogviszonyba, akkor nemcsak a vezetői megbízását, hanem az óvodapedagógusi alkalmazását is a fenntartótól kapja.

 

Az óvodavezetői megbízás sajátossága az egyházi és magánfenntartású óvodákban

 

Az Mt. hatálya alá tartozó egyházi és magánfenntartású intézményekben az intézményvezető vezető állású munkavállalónak minősül (Mt. 208−211. §). További fontos sajátosság, hogy az intézményvezetői megbízáshoz miniszteri egyetértés szükséges. A köznevelésről szóló törvény 68. § (2) bekezdése értelmében az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy a miniszteri egyetértés a vezetői megbízás előfeltétele, tehát azt nem utólagosan, mintegy formálisan szükséges beszerezni.

 

Az óvodavezető feladatai, felelőssége

 

Az óvodavezetőt mint az intézmény első számú emberét széles, szinte teljes körű felelősség terheli az általa irányított óvoda tekintetében. A köznevelésről szóló törvény 54. §-a értelmében az óvodavezető felelős

− az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

− a gazdálkodásért,

− a pedagógiai munkáért,

− az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

− a nevelőtestület vezetéséért,

− a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

− a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

− a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

− a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

− a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,

− a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

− az óvodaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

− a gyermekbaleset megelőzéséért,

− a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

− a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

 

Az óvodavezető felelősségi körei egyúttal az általa végzendő szakmai feladatok kereteit is meghatározzák. Az általános jogi keretekre figyelemmel a konkrét feladatokat mindig az intézményvezető munkaköri leírásában szükséges rögzíteni.

A cikket teljes egészében elolvashatja az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.

2017-01-09
 
Írta: Dr. Farkas Ildikó
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Az óvoda mint munkáltató, az óvodavezető jogállása, feladatai

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés