A Magyar Közlöny 2016. évi 182. számában jelent meg az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvény, amely négy fontos oktatási törvényt módosított:

− a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt,

− a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt,

− a külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt, valamint

− a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) legújabb módosításának célja

− elsősorban a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémák feloldása,

− az egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás a jogalkalmazás egységesítése, egyszerűsítése érdekében. Ezt szolgálják

• a jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján elvégzett szövegpontosítások,
• a joghézagot jelentő rendelkezések pótlása,
• az időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal történő koherencia megteremtése.

Köznevelési szempontból fontos továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása, amelynek indoka, hogy a 2016. november 30-ával létrejött tankerületi központokban dolgozók a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerültek.

A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Az adatkezelési szabályok bővülése

Az ágazati törvénybe bekerült törvényi szintű felhatalmazással a köznevelési intézmény számára lehetővé vált, hogy a vele jogviszonyban álló pedagógus, óraadó, tanuló, gyermek törvényben meghatározott adatait adategyeztetés céljából a köznevelési információs rendszer (a továbbiakban: KIR) adatkezelője – azaz az Oktatási Hivatal – továbbítsa az intézmény számára. A köznevelésről szóló törvény 44. §-ának új (14) bekezdése alapján ugyanis a KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott, a törvényben meghatározott adatokat továbbíthatja adategyeztetés céljából annak a köznevelési intézménynek, amellyel a gyermek, tanuló, alkalmazott, óraadó jogviszonyban áll, és amely az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott iskolaadminisztrációs rendszert használ.

A módosítás másik adatkezelési eleme a köznevelési intézmények adminisztratív terheinek csökkentését célozza, és ennek érdekében rögzíti azt, hogy a KIR-ben rendelkezésre álló adatok tekintetében nem lehet statisztikai adatszolgáltatást, adatfeldolgozást kérni a köznevelési intézményektől. Ha mégis szükség van ezekre az adatokra − például a fenntartó részéről −, akkor a KIR adatkezelőjéhez, vagyis az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni az adatszolgáltatás érdekében.

A köznevelésről szóló törvény 44. §-ának új (15) bekezdése szerint a köznevelési intézménytől − az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban történő adatgyűjtés kivételével − nem kérhető olyan adatfeldolgozás, statisztikai célú adatszolgáltatás, amely a KIR-ben rendelkezésre álló adatokból elkészíthető. Ezek elkészítése az Oktatási Hivataltól kérhető.

 A cikket teljes egészében elolvashatja az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.