BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
A huszonegyedik század pedagógiájának kihívásai
Már a Z, illetve az alfa gyerekek járnak. Ők már az Y generáció gyermekei, akik számára a digitális kultúra alapélmény, „benne van a vérükben”. A hálózatos tanulás (sajátos csoport, illetve csoportmunka, a párhuzamosan sokféle információ befogadása, az azonnali tudás megszerzése, a visszacsatolás objektív volta mind ennek az „új” generációnak a jellemzője. Ebben a korban, tehát három- és tízéves kor között (persze változó célokkal és lehetőségekkel) nem a számítógép (tablet, telefon) kezelésének megtanítás

 

Az esélyteremtés nagy kihívás. Ezt csak akkor tudjuk biztosítani, ha változó feltételeket teremtünk az igényeknek, a körülményeknek és a képességeknek megfelelően. Az esélyegyenlőség vagy méltányosság nem pusztán a sokféle tanulási forma gyakorlását jelenti, hanem azt, ha a másságot nem pusztán elfogadjuk, hanem értéknek tekintjük. Ez a diverzifikáció jelenléte, annak „helyzetbe hozása”.

− A meritokrácia, azaz az értékalapú, a teljesítményt előtérbe helyező gondolkodás a modern világ egyik jellemzője. Kisgyermekkorban sajátosan alakul, hiszen sem az óvodában, sem a kisiskolában nem szabad a gyerekeket pusztán csak a teljesítményük alapján értékelni.

− A huszonegyedik században állandó hálózatban élünk, a pedagógusok és a gyerekek is. Az óvodások még többnyire csak látják ezt, az iskolások már ebben vannak jelen, egyszerre a valóságban és a virtuális térben. A pedagógiai minőségi munkán kívül − hogy mikor, hogyan lehet, kell használni a netkultúrát − van más vetülete is ennek a ténynek. A konnektív, közös tanulási formák, a kollaboratív együttműködés a mai sikeres vállalkozások alapjai. Messze vannak még ettől a kicsik, de az alapokat éppen a csoportmunka és a közös ismeretszerzés által tudják elsajátítani.

− A tudás, ha nem illeszkedik a mindennapok közé, elszáll. Ez nem jelenti azt, hogy a műveltségnek nincs jelentősége, és csak a kompetenciáknak van. Nyilvánvaló, hogy ezek egyfajta egyensúlyára szükséges törekedni mindkét intézményben. Ugyanakkor a tudás akkor lesz adaptív, akkor biztosítja a fennmaradást, ha az felhasználóképessé válik. Mindenkinél máshol húzódik meg az adaptivitás határa.

− Nemcsak a pedagógusok életében van jelentősége a reflexiónak, az önelemzés képességének, hanem minden ember életében. Az elemzőképesség, a visszacsatolás, a javítás, a korrekció részben képesség, de részben igény kérdése is. Mindkét intézményben – eltérő technikákkal és feladatokkal – kitűzhető cél az erre való nevelés.

− Éppen a korrekció és az együttműködés „termelte ki” a resztoratív megoldások szükségességét. A helyzeteket, hibákat, konfliktusokat nem büntetni, hanem megoldani, kijavítani, helyreállítani szükséges, érdemes. Ez részben személeti hozzáállás, részben pedagógiai kultúra, technika kérdése.

− A reziliencia képességét is kisgyermekkorban tudjuk megalapozni. Ennek hiánya komoly hátrányt jelent a későbbi életutak megalkotásában. A rugalmas alkalmazkodás, az új befogadására való igény és képesség a ma emberének szinte már „megélhetési” tulajdonsága.

Az intézményi szubszidiaritás egyfajta önállóságot és identitáserősödést is jelent. Annak ellenére, hogy törvények és rendeletek szabályozzák a pedagógiai munkát, fontos, hogy a konkrét megoldásokat a saját intézményükben tudják és akarják kialakítani a pedagógusok.

Ez természetesen nem jelenthet elszigeteltséget és felelőtlen önállóságot sem. Ezért fontos a szinergián alapuló teammunka, amikor a közös tennivalók átfedéseket és részben együttes, részben önálló, de egymással is összefüggő feladatokat és megoldásokat jelentenek.

 

Végül érdemes megemlíteni azt is, hogy a kipróbálásra váró kísérletek akkor számítanak érvényesnek, ha azok tényalapú módon evidence based) szerint bizonyíthatók. Ehhez idő kell, sok-sok kísérlet, próbálkozás. Ugyanakkor a pedagógiai gyakorlatban nélkülözhetetlen a szabad intuíciók általi nevelés is. A kettő helyes aránya adja a megfelelő megoldást.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.

2016-11-04
 
Írta: Dr. Bakonyi Anna
 
Rovat: módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

A huszonegyedik század pedagógiájának kihívásai

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés