BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Változások a köznevelés önértékelési rendszerében
Az Önértékelés rendszere számos változáson esett át bevezetése óta. Alábbi cikkünkben a legújabb módosításokat vesszük górcső alá, hogy a pedagógusok a 2016/2017-es nevelési évben esedékes önellenőrzést naprakészen kezdhessék meg.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egységes, fenntartótól független külső értékelési rendszer (pedagógiai-szakmai ellenőrzés- tanfelügyelet) működtetését írja elő. Ennek legfontosabb célja a köznevelés minőségének, azaz hatékonysági-eredményességi és méltányossági mutatóinak javítása. A külső értékelés (tanfelügyelet) módszertani segítségül szolgál a köznevelési intézmény számára, hiszen az értékelés alapját képező elvárások központilag lettek meghatározva mindhárom szinten (pedagógus, vezető, intézmény), és a megfogalmazott általános elvárások, értékelési eljárások, módszerek és eszközök egységes standardot alkotnak. Ahhoz, hogy egy intézmény biztosítani tudja szervezetének folyamatos fejlesztését, a külső értékelés (tanfelügyelet) mellett szüksége van a saját gyakorlatának alapjául szolgáló belső önértékelésre is, amely standardjai egyik oldalon nagyon szorosan kapcsolódnak a tanfelügyelet standardjaihoz, ám az intézményi specifikációnak megfelelően további egyedi önértékelési elemek beemelését teszi lehetővé.

 

A tanfelügyelet és önértékelési rendszer bevezetésének gyakorlatban történő megvalósítása során a szakértői, intézményi visszajelzések indukálták a két értékelési rendszer újragondolását, további harmonizálását. Így került sor 2016. január 25-én az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott tájékoztató anyag kiadására. Az egyes intézménytípusok sajátosságainak figyelembe vételével kilenc különböző változatban jelent meg az Önértékelési Kézikönyv – köztük az Önértékelési kézikönyv óvodák számára második, javított kiadása, amely elérhető a www.oktatas.hu/kiadvanyok oldalon.

 

A második, javított kiadás célja:

− az önértékelési tevékenység sikeres bevezetéséhez, illetve megvalósításához szakmai segítség nyújtása (a szükséges ismeretek elsajátítása, készségek/képességek kialakítása, továbbfejlesztése),

− az egységes külső és belső értékelés objektív, fejlesztő értékelése által egységesen értelmezhető, összehasonlítható és az adott intézményre jellemző értékelési eredmények nyerése,

− a három értékelési elem: önértékelés – tanfelügyelet – minősítés kapcsolódási pontjainak finomítása (kiemelten az első kettő),

− a köznevelési intézmények szakmai színvonalának támogatása mellett az intézmények önértékelési tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs terheinek csökkentése.

 

Struktúráját tekintve az Önértékelési Kézikönyv második javított kiadása nem különbözik az elsőtől. Hat fő részre tagolódik, ezek a következők:

− Bevezető,

− Fogalomtár,

− Az önértékelés célja,

− Az önértékelés folyamata,

− Az Oktatási Hivatal támogató szerepe a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelés alkalmazásában,

− Mellékletek.

 

Stilisztikai szempontból a második kiadásban a kifejezések igazodnak az óvodára vonatkozó specifikumokhoz. Következetesen pontosították az eddig általánosként megfogalmazottak körét: „pedagógus” kifejezés helyett „óvodapedagógus”, kifejezést alkalmaznak. Az „óralátogatás” kifejezést felváltotta a tevékenység-/foglalkozáslátogatás kifejezése, valamint „tanulók”, „iskola” helyett a „gyermek” illetve „óvoda” kifejezések. A régi kiadvány „önértékelési csoport”-ot, a módosított változat az önértékelési tevékenységet végzőket „önértékelést támogató munkacsoport tagjai”-nak nevezi.

 

A következőkben elsősorban a változásokra fókuszálunk. Nem kívánjuk az önértékeléssel járó elvek, célok, feladatok, eljárásrend és így tovább azon elemeinek újbóli bemutatását, amelyek nem változtak.

 

A Bevezető és a Fogalomtárban szereplő felsorolások egy kivétellel (Szempont: Az egyes területek vizsgálatához rendelhető minőség. A kézikönyv a szempontokat általában kérdések formájában fejti ki.) változatlanok maradtak.

 

Az önértékelés célját tekintve továbbra is maradt az a meghatározás, amely szerint „pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programot indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.”

 

Az Önértékelés folyamata (4.) címszó alatt található az Előkészítés (4.1 pont), s azon belül:

− az Önértékelést Támogató Munkacsoport létrehozása,

− Tájékoztatás,

− Az intézményi elvárásrendszer meghatározása szerepel.

 

A kézikönyv pontosítja az önértékelést támogató munkacsoport feladatát. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása továbbra is a feladatuk alapját képezi, de tisztázásra kerül, hogy az adatgyűjtést vagy az értékelést alapesetben nem ők végzik. A szerzők, szintén ez alatt a címszó alatt felhívják a 7. számú mellékletben található táblázatra is a figyelmet, amely ikonikusan segíti az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megosztását.

 

A 4.1.2. Tájékoztatás − nyomatékosítja az intézményvezető felelősségét arra vonatkozóan, hogy felkészítő képzésben kell részt vennie és az önértékelést támogató munkacsoport mellett neki is feladata, hogy kellő tájékozottsággal rendelkezzen a vonatkozó jogszabályokat és a kézikönyv standardjait illetően. Mindezek mellett feladatát képezi a nevelőtestület tájékoztatása az önértékelés céljáról, folyamatáról, erőforrásokról, illetve az elvárt eredményekről.

 

A kiadvány kiemeli, hogy az intézményi elvárásrendszer (4.1.3) nemcsak az önértékelés, hanem a tanfelügyeleti ellenőrzés alapja is, ezért fontos az általános elvárások alapján megfogalmazni az intézmény pedagógiai munkájára vonatkozó intézményi elvárásokat.

 

Fontos módosítás, hogy nem cél az intézményi célok, alapelvek egységesítése, azaz az intézményi alapdokumentumok átdolgozása. Ellenkező esetben, pontosan az általános elvárások értelmezése nyújt lehetőséget arra, hogy az óvoda alapdokumentumaiban meghatározott (vagy abban nem megjelenő) és az intézmény számára fontos specifikumok megjelenítésre kerüljenek. Amennyiben az óvoda nevelőtestülete elmulasztja az értelmezést, abban az esetben akár az önértékelés, akár a tanfelügyeleti értékelés során az értékelés az általános elvárások mentén fog történni.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó aktuális számában.

2016-07-14
 
Írta: Lukács Lászlóné - Vass Katalin
 
Rovat: jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Változások a köznevelés önértékelési rendszerében

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés