Az óvodai felvételi eljárásról
Az óvodába járási kötelezettség attól a nevelési évtől – azaz szeptember 1-jétől – kezdődik, amelyik év augusztus 31-éig a gyermek a harmadik életévét betölti. Ekkortól köteles a gyermek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése alapján, 2015. szeptember 1-jétől kezdődően, a gyermekek hároméves koruktól kötelező óvodai nevelésben vesznek részt. Ezt megelőzően – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2015. augusztus 31-éig hatályos 24. § (2) bekezdése szerint – a gyermekek annak az évnek szeptember 1-jén kezdődő nevelési évétől voltak kötelesek napi négyórás óvodai nevelésben részt venni, amelyik évben ötödik életévüket betöltötték. Az óvodába felvehető az a gyermek is, aki harmadik életévét a felvételétől számítva fél éven belül betölti, amennyiben az adott településen, kerületben, illetve a felvételi körzetben valamennyi óvodaköteles gyermek felvétele után marad üres férőhely. A szülő gyermeke óvodai felvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
Az óvodába járási kötelezettség az óvodai nevelésben való részvételen kívül teljesíthető még: − családi napköziben és − fejlesztő nevelésben is.
Családi napközivel abban az esetben váltható ki a kötelező óvodáztatás, ha a gyermekekkel az Nkt. 3. mellékletében előírt óvodapedagógusi oklevéllel rendelkező személy foglalkozik, aki „munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket”.
A fejlesztő nevelést szakértői bizottság rendelheti el. Az Nkt. 15. § (2) bekezdése szerint fejlesztő nevelésben a súlyos és halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek vesz részt attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti.
Az óvodába járási kötelezettség alól – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a jegyző, illetőleg egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó adhat felmentést a gyermek ötödik életévének betöltéséig. A felmentést a szülő kérelmezheti. A felmentés az Nkt. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva adható, ha azt a gyermek − családi körülményei, − képességeinek kibontakoztatása, − sajátos helyzete indokolja.
Az óvodai felvétellel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az Nkt. 49. §-a, a részletes előírásokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: rendelet) 20. §-a tartalmazza, amelynek változásait az alábbiakban ismertetjük. A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.
|