Hol sérülhet könnyen az egyenlő bánásmód az óvodában?
Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának alapvető jogi kereteit Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: egyenlő bánásmód törvény) tartalmazza. Erre a háttérjogszabályra épül A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.
A törvény példálódzó felsorolásban határozza meg az óvodai nevelés azon részterületeit, amelynél különösen figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód követelményére. Ez alapján az egyenlő bánásmód követelményét az óvodai nevelésben érvényre kell juttatni például − az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor, valamint − a felvételi kérelmek elbírálásakor.
Ez a probléma merült fel egy epilepsziás gyermek óvodába való felvételi kötelezettségével kapcsolatban is. A kérdést felvető óvodapedagógus szerint a felvételét kérő gyermek havonta többször rohamokkal küzd, ezt speciális módon kell kezelni, illetve kúpot kell számára beadni. Az óvodapedagógus szerint erre az óvónők nem kötelezhetőek, a házirend is tiltja a gyógyszerezést az óvodában, ezért a felvételi kérelmet elutasították.
Az ügyben az oktatási jogok biztosa a következő álláspontjáról tájékoztatta az óvónőt: „…a köznevelési törvény 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Amennyiben a gyermek nem a kötelező felvételt biztosító óvodába jelentkezik, úgy átvételéről, felvételéről az óvoda vezetője dönt. Ezzel szemben az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító óvoda). A köznevelési törvény alapján tehát nem utasítható el az epilepsziában szenvedő gyermek jelentkezése, ha a kötelező felvételt biztosító óvodába jelentkezik, hiszen a jogszabályok nem tartalmaznak az epilepszia betegség vonatkozásában eltérő rendelkezést. A gyermek ismert betegsége ugyanis nem jelent kockázatot társaira, nevelőire, így a köznevelési rendszerben történő ellátása során sem lehet ésszerű indoka megkülönböztetésének. Ugyanakkor a pedagógusok részéről az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges lehet a nagyobb odafigyelés, többlettörődés.”[1] [1]Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2013. évi tevékenységéről. Budapest, 2014. A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.
|