A szakmai gyakorlat

Az egyes fokozatokba történő besorolás feltételeinek meghatározása után a szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok kaptak helyet. A szakmai gyakorlat a már ismert jogviszonyokban szerezhető meg, ebben nem volt változás. Ugyancsak változatlan, hogy a két év szakmai gyakorlattal nem, de hat év munkatapasztalattal rendelkező személyt, aki a pedagóguspályára lép, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

„(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.” [Ép. r. 6. § (3) bekezdés]

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ez a szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a gyakornok legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett [Ép. r. 6. § (4) bekezdés].

A szakmai gyakorlat időtartamába továbbra sem számít be

− a jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá

− „negyedállásnál” kevesebb munkaidejű pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás, vagyis a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a Munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát [Ép. r. 6/A. § (3) bekezdés].

A rendelet azt az esetet is figyelembe veszi, ha valaki egyidejűleg több jogviszonyban állt, és bár egy jogviszonyban sem haladta meg a munkaideje a fentiekben előírt mértéket (a teljes munkaidő 25 százalékát, vagyis a heti 10 órát), de a több jogviszonyban együttesen teljesítette ezt a munkaidőt, akkor természetesen be kell számítani a szakmai gyakorlatba ezt az időszakot is [Ép. r. 6/A. § (4) bekezdés].

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás tartalma

A rendelet következő szerkezeti egysége (II. fejezet, 3. alcím) a minősítő vizsga és a minősítési eljárás tartalmát szabályozza, helyenként hiányt pótló szabályokat beillesztve. Így meghatározza

− a pedagóguskompetenciákat,

− a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorokat, amelyek alapján értékeli a minősítő bizottság a pedagógus tevékenységét,

− a minősítő vizsga és a minősítési eljárás részeit,

− a pedagógusértékelési eszközöket − így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió részletes követelményei −, amelyek egységesek és nyilvánosak, továbbá, hogy a pedagógusértékelési eszközöket az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá,

− az óra és a foglalkozás látogatásának elemeit, illetve

− a portfólió tartalmát.

A portfólió tartalmára vonatkozó szabályozás azért is kulcsfontosságú, mert ez alapján pontosan beazonosítható, hogy mikor tekinthető a portfólió feltöltöttnek, illetve mely hiányosságokat lehet pótolni, és melyek azok, amelyek az eljárás sikertelenségét vonják maguk után.

Mint ismeretes, a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett pedagógusnak legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 30. napjáig kell feltöltenie a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben (a továbbiakban: informatikai rendszer). Ha ez nem, vagy nem teljes körűen történik meg, hiánypótlásra, súlyosabb esetben a vizsga, az eljárás sikertelenségének megállapítására kerül sor.

Mielőtt azonban a portfólió tartalmának és a hiányosságok pótlásának a lehetőségére rátérnénk, fontos kiemelni egy lényeges szakmai újdonságot. Ez pedig nem más, mint a minősítő vizsga, valamint a Pedagógus II. fokozatba történő besorolást célzó minősítési eljárás (tehát a „kötelező minősítések”), továbbá a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás részeinek az elválása. Miről is van szó konkrétan?

A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárás lényegében a már korábban megismert módon zajlik, illetve az ismert részeket foglalja magában, vagyis:

„A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

− a portfólió feltöltése,

− a portfólió előzetes vizsgálata,

− ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása − ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását − a foglalkozás vagy az óra látogatása,

− az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább hét nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint

− a portfólióvédés.” [Ép. r. 8. § (1) bekezdés]

Óra, illetve foglalkozás látogatására ezen túl csak a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás esetén kerül sor. Mindez pedig kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, elemzését, értékelését, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetén munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez [Ép. r. 9/A. § (1) bekezdés].

Mindezektől eltérően a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatok elérését célzó minősítési eljárás egészen másként zajlik:

− „(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

• a felkészülési terv elkészítése,
• a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése,
• a Mesterpedagógusi pályázat bemutatása és védése.

− (3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

• a Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint
• a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése.”

− (4) A Mesterpedagógus, a Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során − a minősítő bizottság által − a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.” (Ép. r. 8. §)

Ugyancsak lényeges újdonság, hogy a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot nem „örökre” nyeri el a sikeres minősítést követően a pedagógus, hanem – bizonyos kivételektől eltekintve – meg kell újítania a fokozat elnyerésére irányuló pályázatát. Konkrétan:

„(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak − kivéve

− az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben,

− a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő,

− szaktanácsadói feladatokat ellátó vagy

− pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust − a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított öt év elteltével − az adott fokozat megerősítése érdekében − a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, illetve bemutatnia.” (Ép. r. 8. §)

A fentiek alapján tehát a Mesterpedagógus, illetve a Kutatótanár fokozatot elért pedagógusok vagy

− folyamatosan részt vesznek, a rendelet szabályai szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben („tanfelügyeletben”),

− a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, vagy

− szaktanácsadói feladatokat, illetve

− pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot látnak el, vagy pedig

− ötévente megújítják pályázatukat, hogy újra elnyerjék a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot.

A fentiek alapján a Gyakornoknak és a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusnak, aki a Pedagógus II. fokozatot kívánja elérni, portfóliót kell feltölteni, míg a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozathoz úgynevezett pályázatra van szükség.

A portfólió, illetve a pályázat tartalmát a következőképpen szabályozza a rendelet:

− „9/B. § (1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:

• a szakmai önéletrajzot,
• a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,
• intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
• a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,
• a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumait,
• a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint
• a szakmai életút értékelését.

− (2) A (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:

• az (1) bekezdés negyedik pontján kívüli pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, valamint
• az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait.

− (4) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:

• a szakmai önéletrajzot,
• a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozatot,
• intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
• a szakmai életút bemutatását és elemzését,
• a bemutató portfóliót,
• a Mester-, illetve Kutatóprogramot,
• az együttműködési szándéknyilatkozatot.” (Ép. r. 9/B. §)

Nagyon lényeges, hogy – a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében – a rendelet azt az átmeneti szabályt tartalmazza, hogy annak a pedagógusnak, aki a 2015. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben – 2015. november 30. helyett, csak – 2016. augusztus 15-éig kell feltöltenie a pályázatot, illetve egyes szintén kivételes esetekben a portfóliót (Ép. r. 39/I. §). Portfólióról itt azért szól a szabályozás, mert a jogalkotó ki akarta küszöbölni azt az esetet, hogy valaki úgy kerüljön Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba, hogy úgymond „normál” minősítési eljáráson egyáltalán nem vett részt, és egyetlen óráját, foglalkozását sem látogatták meg.

Ezek szerint, aki Pedagógus I. vagy ideiglenes Pedagógus II. fokozatból kíván Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépni, annak portfóliót és Mesterpedagógusi vagy Kutatótanári pályázatot is készítenie kell. Ezek tartalmát is részletezi a rendelet az Ép. r. 39/F− 39/H. §-aiban.

Az átmeneti szabályokról visszatérve a főszabályokra, lényeges kérdés, hogy mikor tekinthető a portfólió feltöltöttnek, illetve mikor és meddig van lehetőség az esetleg hiányos portfólió kiegészítésére. Az Ép. r. 11/A. § (1) bekezdése értelmében a portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza

− a szakmai önéletrajzot,

− a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,

− intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

− a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,

− a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint

− a szakmai életút értékelését.

Tehát a portfólió összes kötelező elemét fel kell tölteni a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumain kívül. Vagyis lényegében csak a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumai és a portfólió nem kötelező elemei [9/B. § (2) bekezdés] pótolhatók.

Ha a pedagógus a portfólió feltöltésére vonatkozó határidőt elmulasztja, vagyis nem tölti fel a fentiekben jelzett alapvető elemeket, az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

Ha a portfólió hiányos, de már feltöltöttnek kell tekinteni, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt pótolhatja a hiányokat. Ha erre nem kerül sor, az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.