Ezeknek a kérdéseknek a nagy részére – sőt, remélhetőleg szinte mindegyikére – kívánt választ adni A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet módosításáról rendelkező 249/2015. (IX. 8.) kormányrendelet, amely a Magyar Közlöny 2015. évi 125. számában jelent meg szeptember 8-án. A megjelenés időpontjának azért van különös jelentősége, mert a rendelet értemében – néhány kivétellel – a kihirdetését követő napon, tehát 2015. szeptember 9-én léptek hatályba a benne foglalt rendelkezések. A gyors hatálybalépést az indokolja, hogy többségében, feltehetően régóta várt módosításokról, illetve nem érdemi, hanem apróbb, ugyanakkor hiányt pótló szabályokról van szó.

A közelmúltban megjelent rendelet nemcsak új szabályokat, illetve a meglévő szabályok módosítását tartalmazza, hanem részben át is strukturálja a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletet (a továbbiakban: Ép. r.). A terjedelme soknak tűnik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy számos változást tartalmazna. A módosítás lényegi elemei, indokai a következők:

− Ismétlődő szabályozások kiküszöbölése,

− Áttekinthetőbb, logikusabb felépítés, az anyagi jogi és eljárási szabályok szétválasztása,

− A gyakorlatban felmerülő speciális élethelyzetekre való még kiterjedtebb reagálás,

− Jogorvoslati lehetőség biztosítása,

− A szervezést megkönnyítő, illetve egyes szervezési kérdésekre választ adó módosítások,

− A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékkal kapcsolatos módosítások.

Lényegében az első tizenhét, a pedagóguselőmeneteli-rendszerre vonatkozó szabályozást tartalmazó paragrafust cserélték le, míg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtását szolgáló szakaszok változatlanok maradtak. Ahogy azonban az előzőekben erről már szó volt, az első tizenhét paragrafus lecserélése nem jelenti azt, hogy teljesen megváltoztak volna a pedagóguselőmeneteli-rendszer szabályai, hanem sok esetben csak más helyre kerültek az egyes rendelkezések, vagy apróbb pontosításokra került sor a könnyebb értelmezhetőség, logikusabb felépítés és a változatos élethelyzetekre történő reagálás érdekében, esetenként hiányt pótló szabályok beiktatásával.

A módosítás terjedelme miatt azonban hasznos lehet a változatlan és módosuló szabályokat együtt ismertetni és megismerni a megújuló szerkezetben, alcímenként haladva.

Különválasztották az úgynevezett anyagi, jogi és eljárási szabályokat, vagyis minden,

− a minősítő vizsgára,

− minősítési eljárásra vonatkozó jelentkezési,

− szervezési szabály,

− lényegében a minősítés teljes menete, időrendi sorrendben került meghatározásra, ezt megelőzően pedig a pedagóguselőmeneteli-rendszer egyes fokozataiba történő besorolás, az előrejutás feltételei kerültek meghatározásra.

A Gyakornok fokozat

A jól ismert szabályok szerint a két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni. Bár evidenciának tekinthető, de a rendelet tartalmazza, hogy ezt a gyakornoki időt a foglalkoztatási jogviszony (közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony) létesítésekor, a kinevezésben, munkaszerződésben kell kikötni. Megmaradt az úgynevezett beszámítási szabály, vagyis az, hogy a két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni (Ép. r. 2. § (2) bekezdés). A beszámítási szabály következtében előállhat olyan helyzet, hogy nagyon kevés, akár csak pár hét gyakornoki időt kellene kikötni, ami nyilvánvalóan nem előnyös a pedagógus számára sem, illetve természetesen komoly szervezési nehézségeket is okozna. Erre a helyzetre is reagál a jogszabály, amikor kimondja, hogy:

„Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.” [Ép. r. 2. § (2) bekezdés]

Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozat

Ezekbe a fokozatokba történő besorolás feltételei lényegében változatlanok. A pedagóguselőmeneteli-rendszer kiteljesedéséig – amíg minden, 2013. szeptember 1-jén a pályán lévő pedagógus első minősítése megtörténik – azonban nagy figyelemmel kell lenni az átmeneti szabályokra, továbbá a minden évben megjelenő miniszteri közleményre a minősítési keretszámról és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeiről. Ezeknek megfelelően lehet ugyanis a rendelet főszabályaitól eltérően, hamarabb bekerülni a magasabb besorolási fokozatokba, illetve teljesíteni azt a kötelezettséget, amelyet az Nkt. 97. § (19) bekezdése határoz meg:

„(19) A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor.”

A cikk teljes terjedelmében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.