Háromévenként vagy három év szakmai gyakorlat teljesítése után kerülnek a pedagógusok magasabb fizetési fokozatba?

Elsőként a szóhasználatot kell egyértelműen tisztázni:

− A végzettség szintje a Felsőoktatási törvény és az Nkt. 97.§ (20/a) bekezdése szerint lehet középfokú, alapfokozat (főiskolai végzettség), mesterfokozat (egyetemi vagy mesterfokozatú végzettség),

− Fizetési fokozat: a 326/2013.(VIII.30.) kormányrendelet 2-4. §-ai szerint: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár,

− Fizetési kategória: Nkt. 64.§ (5) szerint háromévenként emelkedő mutatószám.

Ha tehát egy pedagógus besorolását kell meghatároznunk például a pedagógus kinevezési okiratában, illetmények meghatározásakor, először azt kell pontosan tisztáznunk, hogy

− mi a végzettségének szintje: alapfokozat vagy mesterfokozat,

− mi a fizetési fokozata: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus,

− mi a fizetési kategóriája: 1, 2, …. 15. kategória valamelyike – Nkt. 7. sz. melléklete szerint

Köznevelési törvény

− 64. § (2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései − a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével − nem alkalmazhatóak.

− 64. § (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott − a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével − a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

Az Nkt. 7. számú melléklete csupán évekről beszél, nem pedig szakmai gyakorlatról. A szakmai gyakorlat éveit a 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet 13.§-a világosan csupán a magasabb fokozatba, nem pedig a magasabb kategóriába történő előrelépéshez köti. A magasabb kategóriánál csupán az évek számát határozza meg a törvény 7. számú melléklete, nem pedig a szakmai gyakorlat éveinek számát.

Következtetés: Az Nkt. világosan elrendeli, hogy háromévenként kerülnek a pedagógusok magasabb kategóriába! A 7. számú melléklet a magasabb kategóriába lépésnél nem tartalmazza a szakmai gyakorlat éveit, csupán – összhangban az Nkt. 64.§ (5) bekezdésével – a naptári éveket.

A Kjt: 85. § (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy − a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően − rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként − a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű − azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani

Következtetés: Ez a Kjt.-szakasz érdektelen problémánk szempontjából. Talán csak azt a felhatalmazást tartalmazza, amelyet a 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a legalább hat év bármely munkakörben történő munkavégzés esetén mentesít a gyakornoki szakasz teljesítése alól.

A 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet

− 2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni.

− 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

• a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá
• a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.