BELÉPÉS  
KAPCSOLATFELVÉTEL
 
MOBILAPP  
KIPRÓBÁLOM DÍJMENTESEN
Játék – másképp: A játékpedagógia szokatlan vetülete
Mindenki tudja, hogy a játszani jó. De az sem titok, hogy játék közben sokat ügyesedik-okosodik az ember. A pedagógusok persze ezt is arra igyekeznek felhasználni, hogy a gyerekek valamit célzottan megtanuljanak a játék közben. Tehát pedagógiai eszköznek sem rossz.

 

 

Minél apróbb a nebuló, annál inkább. Továbbá minél jobban köthető a játék tartalma valamely tananyaghoz, annál jobban. A fentiek alátámasztására elegendő egy futó pillantást vetni a közoktatás mai állapotára.

 

A játék helye a közoktatásban

 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában még központi szerepet kap a játék:

„A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék − szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat − a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.”[1]

Azonban mire a gyerkőc iskolába kerül, ez a pedagógiai gondolat alaposan megváltozik. Az iskolaérettség egyben azt is jelenti, hogy a gyerek elviseli a hosszan tartó játékmegvonást. Elviseli, de jócskán megszenvedi azt. Ezzel kapcsolatban a törvényi rendelkezés legfeljebb megengedő – egy ideig:

„Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.”[2]

 

A jó tanítók persze mindent megtesznek azért, hogy a diákjaiknak ne kelljen nélkülözniük a játékot az iskolában sem. A játékos tanulás-tanítás a kisiskolásokkal foglalkozók számára mindennapos gyakorlat. Az alternatív megoldásokat kereső tanító sok inspirációval találkozhat iskolai és iskolán kívüli pedagógiai műhelyek munkájában.

 

Például egy alternatív nyelvtanítási módszerrel dolgozó műhely hitvallása tanulságos összefoglalót ad arról, milyen sok előnnyel jár a játékosság a tanításban:

„a játéktevékenység: motivációs eszköz,

gyermekcentrikusság a tananyag-centrikusság helyett,

tevékeny részvétel – involválás, bevonás,

aktivitás – tevékenységen alapuló tanulás,

multiszenzoriális jelleg (több érzékszerven keresztül való informálódás).”[3]

 

Ahogy haladunk az időben, úgy szorul ki lassan a játék az iskolából. Felső tagozatban már korántsem természetes a jelenléte, hanem innovatív kísérleti program keretében bukkanhat fel. Ilyen például a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda programja, amelynek eredményei országszerte elismerést vívtak ki. Pedagógiai programjuk, napi gyakorlatuk szerves részét képezi az órarendi keretek között és szabadidős tevékenységben zajló játék:

„A kötelező tanórai és nem kötelező, tanórán kívüli logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel

a gyerekek értelmi képességének fejlesztése,

a problémamegoldásra nevelés,

a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése,

a társas élet, a szociabilitás erősítése,

a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. 

A táblajáték a személyiségfejlesztés hatékony eszköze. A játékok során gyermekeink megtanulnak alapvető viselkedési normákat, kezelni konfliktusaikat, siker-és kudarctűrő képességük erősödik, segíti a helyes önértékelés kialakulást, és fejlődik önbizalmuk.”[4]

[1]Forrás: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. évi kormányrendelet (XII. 17.).

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157536.233758

[2]A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. évi kormányrendelet (VI. 4.).

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149257.256438

[3]Forrás: http://www.tanuljmaskepp.hu/jatekpedagogia/

[4]Forrás: http://www.hejokereszturiskola.hu/index.php/a-hejokereszturi-oktatasrol

 

(Folytatjuk)

 

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó című lap júniusi számában.

2014-08-01
 
Írta: Kerényi Kata
 
Rovat: játék

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

TECHNIKAI SEGÍTSÉG
SZAKMAI SEGÍTSÉG
óvoda | óvodás gyermek | óvodai élet | óvodapedagógusok honlapja | óvodapedagógus alkalmassági vizsga | óvodapedagógus munkaköri leírása | óvodapedagógus portfólió | óvodapedagógus ponthatár | óvodai információk | óvodai cikkek | óvodai folyóirat | óvodai magazin| óvodai adminisztráció | letölthető anyagok | óvodai dokumentumok | óvodai portál | óvodai iratminták | óvodai módszertár | óvodavezető portál | óvónők szakmai weboldala

Játék – másképp: A játékpedagógia szokatlan vetülete

Technikai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Szakmai Segítség
Név:
E-mail:
Telefon:
Üzenet:
 
  Üzenet elküldése  
Hírlevélre feliratkozás
Név:
Intézménynév:
E-mail:
Beosztás:
Telefon:
 
  OK  
Belépés
E-mail:
Jelszó:
 
  Belépés