Vajon létezik-e olyan köznevelési intézményvezető, nevelőtestületi tag, akit még nem ellenőriztek volna? A kérdésre nyugodtan válaszolhatjuk, hogy nincs olyan, mivel az ellenőrzés - lehet akár intézményen belüli, vagy kívüli -, ezért mindenki részese volt már ennek az eseménynek. Vannak azok akik, amikor megtudják, hogy ellenőrizni fogják a munkájukat - intézmény esetén az intézmény működését -, félnek, nemtetszésüknek hangot is adva, míg mások szívesen fogadják az ellenőröket, mivel megerősítést/visszajelzést szeretnének kapni az eddig végzett tevékenységükről. Ahhoz, hogy az ellenőrzés ne rossz érzést keltsen bennünk, legyünk felkészültek, legyünk tisztában az ellenőrzés legfőbb ismérveivel!

Az ellenőrzés kiterjed tevékenységekre, magatartásra, melyet jogszabályok (például törvények, kormányrendeletek, önkormányzati rendeletek), kötelező állami (hatósági) előírások szabályoznak. Az ellenőrzés hármas célja a ténymegállapítás, követelményekhez való viszonyítás és a javaslattevés az elvárások magasabb szintű eléréséhez, azaz segítségnyújtás.

Fő jellemzői közé tartozik a szabályszerűség, amikor azt vizsgálják, hogy az érintettek betartják-e a jogszabályokat és egyéb szabályokat. A tervszerűség az ellenőrzésben azt jelenti, hogy az adott időszakban ellenőrzendő feladatokat, az ellenőrzésre kerülő szervezeteket és az egyes ellenőrzések időpontjait előre meghatározzák és az ellenőrzéseket ezeknek megfelelően folytatják le, ezért senkit nem ér váratlanul. A teljesség abból ered, hogy minden érdeknek van ellenőrző szervezete, ellenőrzése. Ilyenkor arra kíváncsiak, hogy az ellenőrzések rendszere összességében képes-e ellátni akár a közérdekek, akár a tulajdonosi érdekek képviseletét. A rendszeresség alatt azt értjük, hogy az ellenőrzéseket meghatározott időszakonként, meghatározott rendben, tervek alapján végzik. A folyamatosság vagy hézagmentesség nem más, minthogy az ellenőrzési időszakok jellemzően kihagyás nélkül követik egymást, tehát elvileg egyetlen időszak sem marad ki az ellenőrzésből. A racionalitás az ellenőrzés témájának, illetve az ellenőrzési feladatok helyes megválasztását, valamint az ellenőrző szervezetek és tevékenységek összehangolását jelenti. Ez a biztosíték az indokolatlan átfedések, párhuzamosságok kizárására és ez által, az ellenőrzött szervezetek legkisebb igénybevételével járó ellenőrzés valósítható meg. A függetlenség, objektivitás és megalapozottság mindenfajta ellenőrzéssel szemben elvárható általános követelmény, hogy a megállapítások megdönthetetlenek, tárgyilagosak és elfogulatlanok, a következtetések reálisak legyenek. A hatékonyság értelmezése arra irányul, hogy az ellenőrzés – a segítő jellege mellett – mennyire eredményes a hibák, hiányosságok és a felelősség feltárásában, mennyiben járul hozzá azok korrekciójához, ill. a hiányosságok megszüntetéséhez.

Amikor az ellenőrzés fajtáiról esik szó, megkülönböztetünk
 Követelményrendszerek alapján szabályszerűségi ellenőrzést (annak megállapítására irányul, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelelően szabályozott- e, illetve, hogy a vonatkozó szabályozás érvényre jut-e) és a teljesítmény-ellenőrzést (a szervezet által ellátott tevékenységek, programok behatárolt részén a működés, illetve a források felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét vizsgálja)
 Megbízó alapján belső ellenőrzést (ahol az ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervvel áll munka- vagy megbízásos viszonyban) és külső ellenőrzést (az ellenőrzést valamely – az ellenőrzött szempontjából – külső szerv megbízásából és részére végzik)
 Nagyságrend alapján átfogó ellenőrzést (egy szervezet komplex vizsgálata, annak érdekében, hogy objektív képet kapjanak a legfontosabb feladatok egymással összefüggő elemzéséből, értékeléséből), témavizsgálatot (általában közel azonos időben több szervezetnél vagy szervezeti egységnél végzett azonos tartalmú ellenőrzés), valamint célellenőrzést (egy-egy eseti kérdésre/feladatra vagy részterületre irányuló ellenőrzés, amelyet általában egy szervezeti egységnél kell lefolytatni).
 Időpont alapján előzetes ellenőrzést (a rendelkezések kiadását megelőző ellenőrzés, Ök esetén pl. gazdasági szabályzó az elszámolásokra vonatkozóan), egyidejű ellenőrzést (pl. párhuzamosan hajtják végre a tárgyi, személyi feltételek vizsgálatát), és utólagos ellenőrzést (pl. problémák feltárása esetén megtörtént-e a korrekció)
 Gyakorisága alapján folyamatos ellenőrzést (pl. költségvetés felhasználása, követése), ismétlődő ellenőrzést (visszatérő feladatok, tevékenységek, jelenségek vizsgálata - pl. normatíva ellenőrzés negyedévenként), és esetenkénti ellenőrzést (pl. munkavédelmi ellenőrzés nevelési év elején)
 Részletessége alapján teljes körű ellenőrzést (a feladattal kapcsolatban minden esemény, tárgy, művelet vizsgálat alá kerül pl. államkincstár – normatíva felhasználása), mintavételes ellenőrzést (az alapsokaságból egy kisebb mennyiség vizsgálata, pl. ÁNTSZ ételminta), és próbaszerű ellenőrzést (a sokaság egy-egy elemének vizsgálata, pl. udvari játékok megfelelősége).

Az ellenőrzés típusa szerint lehet:
 Törvényességi
o állami önkormányzati óvoda esetén Nkt. 83.§ (2) bek. e) pont alapján fenntartói jog
o egyházi, magán, nemzetiségi intézmények esetén a kormányhivatal végzi, és nem az intézmény, hanem a fenntartó működése kerül górcső alá az Nkt. 34.§ (2) bek., 20/2012. EMMI r. 160.§ szerint
 Hatósági (Nkt. 79.§ (2), 229/2012. Korm.r. 26.§, 37/O §, 38.§ alapján végzik, amely valamennyi intézményt érint Nkt. 79.§(2)
 Pedagógiai szakmai (Nkt 87 § (1), pedagógiai szakértők bevonásával történik.
Ne feledjük, hogy a törvényességi ellenőrzés során más jogszabályok vonatkoznak az állami önkormányzati és az egyházi, magán, nemzetiségi intézményekre!
Önkormányzati óvodák esetén – ahogyan fentebb olvasható – az ellenőrzés fenntartói jog, így azt az önkormányzat illetékes szervezete/személye végzi. Az Nkt. 69. § (1) bek. alapján a köznevelési intézmények vezetője felel a köznevelési intézmény szakszerű és törvényes működésért. Ennek értelmében az intézményvezető
 felelős a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért és az intézmény gazdálkodásáért
 gyakorolja a munkáltatói jogokat (önálló jogkör esetén)
 dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe
 felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért
 jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját
 képviseli az intézményt.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
 a pedagógiai munkáért
 a nevelőtestület vezetéséért
 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért
 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért
 a nemzeti ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért
 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatainak koordinálásáért
 a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
 a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért
 a gyermekbaleset megelőzéséért
 a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
 a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
Felsoroltak szerint összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy a fenntartó ellenőrizheti az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, és a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, valamint a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.
Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodákat a köznevelési feladatokat ellátó hatóság (Kormányhivatal) ellenőrzi legalább kétévente, melynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés keretében azt vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e, vagy sem. (Nkt. 34.§ (2) bek.)

Az óvoda intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében a Kormányhivatal elsődlegesen azt vizsgálja, hogy:
 Van-e joga a fenntartónak tevékenysége folytatásához (szükséges: okirattal igazolt a közszolgáltatói tevékenység jogosultsága, tartalma, érvényessége)
 Összhangban van-e az alapító okirat, a működési engedély és a pedagógiai program (szükséges: az alapító okirat - nyilvántartásba vételi és a működési engedély - pp jogszabályoknak való megfelelősége, az alapító okirat kötelező tartalmi elemei, az engedélyek hatálya, az elfogadással kapcsolatos eljárási szabályok betartása, az érvényességi kellékek)
 Milyen intézkedéseket tett a törvényes és szakszerű működése érdekében (szükséges: a jogszerű intézkedések vizsgálata, belső szabályzatokkal kapcsolatos eljárási szabályok megtartása, a szabályzatok jogszerűsége, a működés és döntéshozatal jogszerűsége, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységek, stb. Ennek eredményeként a fenntartó többféle döntést hozhat, intézkedést tehet. A kormányhivatal vizsgálhatja, hogy az adott időszakban a fenntartó a jogszabályban biztosított ellenőrzési, intézkedési lehetőségek valamelyikével élt-e, ha igen, akkor az eljárása jogszerű volt-e, és milyen konkrét döntéseket hozott az óvoda törvényes és szakszerű működése érdekében.)
 Az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben foglaltak meglétét az EMMI r. (161. § (2)-(3) bek. alapján (a vizsgálat tárgya: a fenntartó által az óvoda rendelkezésére bocsátott vagyon megfelelősége - a fenntartó rendelkezik-e és ha igen, milyen időtartamra a helyiségek feletti használat jogával -, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megléte. Kiindulópont a gyermekek létszáma, valamint az alapító okiratban meghatározott létszám, feladatok, helyiségigény, speciális többletfeladatok kielégítésének képessége. Az épület, és helyiségek építészeti, munkavédelmi, közegészségügyi követelményeknek való megfelelősége: szakhatósági engedélyek megléte, tartalma és érvényessége)
 A fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok ellátását (a vizsgálat tárgya: az éves költségvetés megléte, tartalma, a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értéke, a dologi és személyi kiadások összege - az alkalmazottak bére, annak közterhei, egyéb juttatások, stb.)
 Újonnan induló óvoda (Nkt. 23.§ 3. bek.) esetén az ütemtervben foglaltak teljesülnek-e (szükséges: a működési engedély iránti kérelemhez csatolt, a nevelő munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének ütemterve, az abban foglaltak időarányos teljesülése)
 Egyházi nevelési-oktatási intézmény fenntartója esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e (a vizsgálat tárgya: az Nkt. 31. §-a szerint az általánostól eltérő szabályok szerint működtetés, az egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályok, kötelességek, jogok és hitéleti tevékenysége előírása, az SzMSz, házirend, pp fenntartói jóváhagyása, érvényessége, az eljárás szabályossága)
 A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e (szükséges: a vezetői megbízás eljárásának megfelelősége - pályázat vagy sem -, a szükséges munkajogi okiratok megléte, a képesítési követelmények megfelelősége, az előírt szakmai gyakorlat igazolása, az erkölcsi bizonyítvány megléte, vezetői megbízás)
 Vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét (a vizsgálat tárgya: a PSZE során készített fenntartói értékelés, szakmai szolgáltató által végzett pedagógiai mérés, értékelés, köznevelési szakértő által készített szakértői vélemény, intézményi beszámoló alapján. A szakmai munka eredményességére vonatkozó fenntartói intézkedések.)
 A fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét (szükséges: jegyzőkönyvek, feljegyzések).

Hatósági ellenőrzés
A hatósági ellenőrzés mindig az óvodára, mint köznevelési intézményre irányul és csak a jogszabályban meghatározott szempontok vizsgálatára irányulhat.
Az óvoda hatósági ellenőrzése keretében vizsgálható területeket a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. § -a határozza meg. Célja a jogszabályi feltételeknek megfelelő működés vizsgálata az Nkt. 79. § (2) bekezdése szerint. Az ellenőrzésre jogosult szerv az Államkincstár, ill. Kormányhivatal. Az ellenőrzés munkaterv alapján történik [229/2012. Korm. 26. § (1)-(3), 38. § (2) bek.].
Az Államkincstár kezdeményezése [229/2012. Korm. 37/O. § (2) bek.] során az Igazgatóság felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló nyilvántartások meglétének, vezetésének a tanügy-igazgatási dokumentumoknak, és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára.

A Hatósági ellenőrzés tárgyköre a következő:
 Az egyenlő bánásmód követelménye (Beóvodázási körzethatárok módosítása - HH arányok, Óvodai felvétel elbírálása, esetlegesen a felvétel elutasítása, Felvett gyermek csoportba való beosztása - HH gyermek max. 25% / csop.létszám!, A PP-ban az Alapprogramban a hátránycsökkentést szolgáló elvek, egyénre szabott támogatási formák megjelenítése, Fejlesztő program működtetése - pedagógiai folyamatok, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, együttműködés szolgálatokkal, és szülőtámogatás, Egyéni fejlesztési terv, Az óvodai szolgáltatásokhoz való hozzáférés során megvalósult-e közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés, Alkalmazottakon kívül a szexuális kultúrával, nemi élettel/irányultsággal való foglalkoztatottság)
 Kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátása (Az óvoda felvételi kötelezettségének törvényes megfelelősége, 2,5 éves gyermek felvételének jogszerűsége, A felvétellel kapcsolatos eljárás és a döntés törvényes meghozatala, közlése, A felvétel elutasítása során a szülői jogorvoslat biztosítása, Az óvodavezetői döntésről szóló határozat a jogszabályi követelményeknek való megfelelősége)
 Csoportlétszám (Nkt. 4. mellékletében meghatározott max. és min. létszámok betartása, Az alapító okirat és a beírt gyermeklétszám összhangja, A max. létszámtól való eltérés, az ezzel kapcsolatos fenntartói engedély megléte, A nemzetiségi vonatkozású előírások megtartása)
 Gyermek- balesetvédelem (Az SzMSz-ben, Házirendben az intézményi védő-, óvó előírások szabályozottsága, A balesetmegelőzés szempontjából a gyermekek felügyeletének biztosítása, A balesetek jegyzőkönyvezése, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség jogszabályi előírásoknak való megfelelősége)
 Alkalmazási feltételek (Az alkalmazottak személyi anyagának megléte - erkölcsi bizonyítvány, a munkakör betöltéséhez szükséges, törvényben előírt szakképzettség és végzettség igazolása, A nyilvántartás jogszabályi megfelelősége - KIR, szabadság, gyát, gyes, átsoroláson, kinevezésen a besorolás, jubileumi jutalom, irattározás, Továbbképzési program, Beiskolázási terv)
 Kötelező tanügyi nyilvántartások vezetése és valódisága (A jogszabályban előírt kötelező nyomtatványok megléte, Folyamatos vezetésének biztosítása - óvodavezető, a pedagógus, óvodatitkár, A nyomtatványok jogszabályi előírásoknak való megfelelése - pl. Étkezési nyilvántartó, Felvételi és mulasztási napló, Csoportnapló hibás bejegyzésének javítása)
 A minimális (kötelező) eszközök és felszerelések megléte (A helyiségre vonatkozó előírások teljesülése, Az eszközök, felszerelések rendelkezésre állása, illetve Beszerzésének folyamatos ütemezése)
 A köznevelés ingyenesség biztosítása (Az Alaptörvényben és a köznevelési jogszabályokban biztosított, alanyi jogon járó térítésmentes óvodai neveléssel kapcsolatos rendelkezések betartása)

Pedagógiai szakmai ellenőrzés

A szakmai ellenőrzés két szinten történik. Intézményen belüli önértékelést az erre létrehozott (BECS) végzi, míg a külső szakmai ellenőrzés rendszerét az oktatásért felelős miniszter működteti.

A belső önértékelés folyamata:
Előkészítés (BECS tagok kijelölése, nevelőtestület tájékoztatása, elvárásrendszer meghatározása)
Tervezés (5 éves Önértékelési terv készítése, éves önértékelési terv, munkatervben rögzítés. Az Önértékelési programban ajánlott megjelölni: az önértékelési csoport tagjait, az önértékelési csoport által végzendő feladatokat, az intézményvezető feladatait, a kollégák bevonásának feltételeit, eljárásrendjét, az előkészítésre - tervezés, tájékoztatás, általános elvárások intézményi értelmezése -, megvalósításra - foglalkozáslátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezése, lebonyolítása -, az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. Az Éves önértékelési tervben kell meghatározni az önértékelési csoport tagjait, mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, sor kerül-e vezetői önértékelésre, az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott évben, az Önértékelési kézikönyvben az intézményi önértékelés szintjén a vastag betűvel kiemelt, intézményi elvárások vizsgálatát, az ütemezést, kik milyen részfeladatokat látnak el, az egyes értékelési feladatokat, az értékelésben közreműködő partnerek - szülők, kollégák - bevonásának módját)
Megvalósítás pedagógus -9, vezető -5, intézmény -7 területen történik. Módszere, eszköze, megegyezik a PSZE területeivel
Önfejlesztési, ill. Fejlesztési terv készítése.

Külső ellenőrzés – a PSZE folyamata:

Tervezés – ellenőrzési terv (OH, érintettek értesítése)
Szervezés – szakértők kijelölése (OH)
Előkészítés – Intézményi feladat: Az intézményi elvárásrendszer rögzítése az informatikai rendszerben, Az intézmény pedagógusainak, az intézmény vezetőjének és magának az intézménynek is az önértékelésének elvégzése, A Fejlesztési tervek. ill. Intézkedési tervek feltöltése, Az önértékelés eredményeinek rögzítése az informatikai felületen, Az értékelés alapját képező, az EMMI rendeletben meghatározott intézményi dokumentumok feltöltése). OH feladat: A látogatás időpontja előtt 30 nappal az Oktatási Hivatal elérhetővé teszi az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, a pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó adatokat és dokumentumokat). Szakértők feladata: Az ellenőrzés vezetésére kijelölt szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével, szakértőtársával vagy társaival és egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával kapcsolatos részleteket. Pedagógusellenőrzés esetén az egyeztetésbe az érintett pedagógus bevonása.
Adatgyűjtés – Szakértői feladat: dokumentumelemzés - előzetes és helyszíni -, óra-tevékenység/foglalkozáslátogatás és az ezt követő megbeszélés, szakmai beszélgetés, interjúk, intézményi környezet megismerése, tapasztalatok rögzítése (pedagógus, vezető és intézmény ellenőrzéséhez kapcsolódó adatgyűjtőlapon, amit a szakértők letölthetnek az informatikai felületről)
Értékelés – Szakértői feladat: egyezetetés, minden szakértő minden elvárás tekintetében elvégzi, és megfogalmazza a kiemelkedő és fejleszthető területeket. A vezető tanfelügyelő a rendelkezésére álló információk alapján rögzíti a végleges értékelést az értékelőfelületen - az ellenőrzést követő 15 napon belül)
Ellenőrzés lezárása – Szakértők feladata: Jegyzőkönyv kitöltése, aláírása, feltöltése a látogatás napján, elvárások végleges értékelése, szakértő társak jóváhagyása (15 nap). Érintettek feladata: értékelő lap kitöltése, egyéni vagy intézményi fejlesztési terv készítése.

Pedagógus szakmai ellenőrzése alkalmával 9 területen elemzik és értékelik a szakértők a szakmai tartalmak megjelenésének módját és mértékét, azaz az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelést, az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelést és az intézmény pedagógiai programjának való megfelelést.

Az ellenőrzés módszerei:
Dokumentumellenőrzés (Az önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv, Éves nevelési-tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai, Játék/tevékenység/projekt/foglalkozás tervezése, Csoportnapló, Gyermeki produktumok)
Kérdőív (Az intézményi önértékelés adott óvodapedagógusra vonatkozó kérdőíves felméréseinek eredményei)
Látogatás (Szabadjáték, tevékenység látogatás)
Interjú (pedagógus, vezető).

Vezető szakmai ellenőrzésére a vezetői ciklus 2. vagy 4. évében történik 5 területen. Alapul szolgál a Vezetői pályázat/program, a Pedagógiai munka irányítása és fejlesztése, valamint a Vezetői feladatok (Nkt. 69.§).
Az ellenőrzés módszerei:
Dokumentumellenőrzés (Az előző vezetőellenőrzés(ek) fejlesztési terve(i) és az intézményi önértékelés(ek) adott vezetőre vonatkozó önfejlesztési tervei, Vezetői pályázat (vezetési/intézményegység-vezetői/tagintézmény-vezetői program, Pedagógia program, Egymást követő 2 nevelési év munkaterve és az éves beszámolók, SzMSz)
Kérdőív (Az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó kérdőíves felméréseinek eredményei)
Interjú (munkáltató, vezető, vezetőtársak).

Az intézmény szakmai ellenőrzése 7 területen történik. Célja annak feltárása, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját, ill. ennek függvényében az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése.
Az ellenőrzés módszerei:
Dokumentumellenőrzés ( Az előző intézményellenőrzés(ek) és az intézményi önértékelés(ek) adott intézményre vonatkozó intézkedési tervei, Az előző intézményi önértékelés intézményre vonatkozó kérdőíves felméréseinek eredményei, Pedagógiai program, SzMSz, Egymást követő 2 nevelési év munkaterve és éves beszámolók - a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt, Továbbképzési program – beiskolázási terv, Mérési eredmények adatai, elemzése - a helyben szokásos megfigyelések, mérések eredménye öt nevelési év, Az óvodapedagógus-ellenőrzés eredményeinek összegzése
Kérdőív (szülői-,nevelőtestületi kérdőívek)
Interjúk (vezető, szülői csoport, óvodapedagógusok) Pedagógiai munka infrastuktúrája

A vezetői és a pedagógus ellenőrzések lezárása Fejlesztési terv, míg intézményi ellenőrzés Intézkedési terv készítésével zárul. A Fejlesztési terv készítése valójában nem egyéb, mint az önfejlesztési terv kiegészítése, amit a vezető, ill. pedagógus a látogatást követő 60 napon belül feltölt az informatikai támogató felületre.
Az Intézkedési terv készítése vezetői feladat. A kézhezvételtől számított 45 napon belül a vezető öt évre szóló készít, amelyet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző értékelő dokumentumának rögzítésétől számított 60 napon belül jóváhagy, majd feltöltésre kerül az informatikai felületre.
(Fejlesztési terv sablonja megtalálható a Kézikönyvben: 1. sz. mell., Intézkedési terv 2. sz. mell.)
A Fejlesztési terv és az Intézkedési terv egyaránt intézkedéseket tartalmaz, elemei:
 a kiemelkedő terület(ek) felsorolása
 a fejleszthető terület(ek) felsorolása.
Ezen kívül meg kell határozni:
 az elérni kívánt fejlesztési cél(oka)t,
 a célok teljesülését jelző mutatókat (ha vannak ilyenek)
 az elérni kívánt értékét
 a célok eléréséhez szükséges feladatokat
 a feladatok végrehajtásának tervezett módszereit
 a feladatok végrehajtásának elvárt eredményeit
 a feladatok ütemezését
 a feladatok végrehajtásának felelőseit, valamint
 az intézkedés főbb mérföldköveit, ellenőrzési pontjait.

Érinti Önt az ellenőrzés? Készüljön fel online termékünk segítségével! Kérje díjmentes próbaverziónkat!