Milyen hosszú egy nevelési év?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 4. § 19. pontja alapján a nevelési év az óvodában a szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak.

Hogyan készüljünk a nevelési évre a COVID-19 járvány szempontjából?

A szaktárca 2020. augusztus 18-án tette közzé azt a protokollt, amely az óvodák számára is meghatározza a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos, sajátos teendőket. Mint írják a járványügyi adatok nyomon követése alapján, Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelési év megkezdése indokolt. Ugyanakkor a köznevelésnek is fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Operatív Törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve összeállította, és az Oktatási Hivatal segítségével valamennyi óvoda részére eljuttatta a 2020/2021. nevelési év kezdésére és lebonyolítására vonatkozó, részletes intézkedési tervet. Az intézkedési terv mintegy 11 témakörben és 70 pontban határozza meg az óvodák teendőit. A protokoll kitér – többek között
– a tanév előtti fertőtlenítésre és takarításra,
– a kézmosás, távolságtartás, maszkviselés intézményen belüli szabályaira,
– a rendezvények megszervezésére,
– az étkeztetésre, valamint
– az egészségügyi szempontból biztonságos környezet kialakítására.

A protokoll részletes útmutatást ad a nevelési év kezdéséhez szükséges takarításra és fertőtlenítésre. Annak érdekében, hogy a fenntartók ezt megfelelő szinten el tudják végezni, a szükséges fertőtlenítőszereket az Állami Egészségügyi Ellátóközpont az Operatív Törzs döntése alapján minden intézmény számára biztosítani fogja.

Az intézkedési terv értelmében, ha valamelyik köznevelési intézményt közvetlenül érintő megbetegedés történik, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ a területi népegészségügyi hatósággal közösen megvizsgálja, hogy milyen intézkedést szükséges az adott intézményben meghozni. Egyedi, intézményre vonatkozó döntést az Operatív Törzs hoz meg. A további népegészségügyi döntéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az érintett szervezetek hozzák meg és hajtják végre.

A kiadott protokoll módosításig vagy visszavonásig marad érvényben, bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata pedig a megvalósítást ellenőrizni. A protokoll módosítására a járványügyi helyzet alakulásától függően, a tapasztalatok figyelembevételével kerülhet sor, amelyről az intézmények részletes tájékoztatást kapnak

Fontos: Az eredményes kommunikáció érdekében a szaktárca az intézmények kérdéseinek megválaszolására tematikus e-mailcímet hozott létre: vedekezesakoznevelesben@emmi.gov.hu, továbbá az Oktatási Hivatal honlapján Tanévnyitó 2020 címen aloldalt alakítottak ki, amelyen keresztül az aktuális szakágazati információk mellett a járvány elleni védekezésre való felkészüléssel kapcsolatos és a köznevelési intézményeket érintő kiemelt híreket, tájékoztatókat, feladatokat is közzéteszik.

Mire figyeljünk a nevelési év tervezésénél?

Az új nevelési év közeledtével alapvető vezetői feladat az adott nevelési év helyi rendjének a végiggondolása és rögzítése. A nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 3. §-a alapján erre a célra az óvodai munkaterv szolgál. A miniszteri rendelet rögzíti a kötelező tartalmi elemeket is meghatároz a nevelési év megszervezésével kapcsolatban. E szerint az óvodai nevelési év helyi rendjében szabályozni kell
– az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
– a szünetek időtartamát,
– az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,
– az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek időpontját,
– az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját,
– minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

Ki kell-e kérni a nevelési év helyi rendjéhez valakinek a véleményét?

Igen. A munkatervben meghatározandó nevelési év helyi rendjének kialakításához meg kell szerezni a fenntartó, az óvodaszék és az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét is. A jogszabály alapján a vélemények megszerzése kötelező, elmaradásuk jogsértő helyzetet eredményez. Az óvoda vezetőjét jogi értelemben nem kötik a vélemények, azonban az együttműködés jegyében célszerű a beérkezett vélemények figyelembevételével elkészíteni a dokumentumot.

Hány nevelés nélküli munkanapot tervezhetünk?

Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben a miniszteri rendelet által maximált, ami azt jelenti, hogy a nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. További követelmény a tervezéssel kapcsolatban, hogy ezeken a napokon – a szülői igény esetén – az óvodának gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről. A felügyeleti kötelezettség - a köznevelésről szóló törvény 4. § 10. pontja alapján – magában foglalja a gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást, az óvodába történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az óvodán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.

Mire figyeljünk a napirend meghatározásánál?

A napirend kialakításával, tervezésével kapcsolatos jogszabályi követelmény, hogy annak kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, miszerint a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

Az óvoda felügyeleti kötelezettségének maradéktalan teljesülését, valamint a nevelő munka zavartalanságát az szolgálja, hogy a belépésnek, illetve bent tartózkodásnak rendjét az óvoda határozza meg. A miniszteri rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján ugyanis az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belépés és bent tartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak esetleges megváltoztatása érdekében a szülői munkaközösség, illetve óvodaszék útján javaslattal lehet megkeresni az óvoda vezetőségét.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számban.