Rendkívüli jogrend, rendkívüli szünet, rendkívüli beiratkozás – óvoda 2020
A koronavírus okozta világjárvány terjedése miatt bevezetett veszélyhelyzet jogi következményekkel járt a köznevelési intézmények életére. Az alábbiakban vezető jogász szakértőnk segítségével azt tekintjük át, kinek mihez van joga és mi a kötelessége az új helyzetben, a kiadott új rendeleteket is figyelembe véve.
Az óvodai nevelést érintő vonatkozások A veszélyhelyzet kihirdetése miatt 2020. március 16-ától az iskolai nevelésben – oktatásban rendkívüli szünet elrendelése nélkül, a tantermen kívüli, digitális munkarendre történő átállás valósult meg. Az óvodák esetében a fenntartók 2020. március második hetében – a koronavírus-járványnak a település egészét érintő jellegére tekintettel – rendkívüli szünetet rendeltek el. Az óvodai rendkívüli szünettel kapcsolatos tudnivalók A helyi óvodai viszonyok legjobb ismerője az intézmény vezetője, ezért elsősorban az ő feladata annak a megítélése, hogy az óvoda működésében felmerült váratlan, előre nem látható esemény, körülmény szükségessé tesz-e intézkedéseket a gyermekek és a pedagógusok, az alkalmazottak érdekében. A köznevelésről szóló törvény ezért intézményi szintű veszélyhelyzet esetén egyértelműen felhatalmazza az óvoda vezetőjét a rendkívüli szünetről szóló döntés meghozatalára. A köznevelésről szóló törvény 30. § (5) bekezdésének a) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője az óvodára kiterjedő veszélyhelyzet esetén rendkívüli szünetet rendelhet el, ha Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiegészült az óvodavezető döntési jogköre azzal a konkrét esettel, amikor a fűtés hiánya vagy elégtelensége miatt került veszélybe az óvoda működése. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 13/A. §-a értelmében amennyiben az óvoda csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet köteles elrendelni, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatnia kell a szülőket is. A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő, másik intézményben köteles gondoskodni a szülők kérésére a gyermekek felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről. Célszerű a fenntartó értesítése Az intézményvezető döntését önállóan, saját hatáskörében meghozhatja, ahhoz nincs szükség a fenntartó egyetértésére, viszont célszerű annak értesítése. A korábbi értesítési kötelezettség előírása ugyanis 2020. január 1-jével kikerült az ágazati törvényből. A jegyzői hatáskör A köznevelésről szóló törvény 30. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében a jegyző a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetén az óvodában rendkívüli szünetet rendelhet el, ha A rendkívüli szünet elrendeléséről a jegyzőnek egyidejűleg a fenntartót is értesítenie kell. A jelenlegi koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben számos településen nem a jegyző, hanem a polgármester rendelte el a rendkívüli szünetet. Habár a köznevelésről szóló törvény egyértelműen fogalmaz, jelen helyzetben ez sem tekinthető jogszerűtlen megoldásnak. Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy veszélyhelyzetben a polgármester – akinek a veszélyhelyzet többletjogokat biztosít – dönthet-e egyszemélyi döntéssel az óvoda átszervezéséről, megszüntetéséről. A kérdésre adott válasz kiindulópontja a katasztrófavédelmi törvény, amelynek rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében azonban a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot a Kormány is megállapíthat rendeletben. A katasztrófavédelmi törvény a polgármestert valóban nagyon széles körben hatalmazza fel, de az intézményátszervezési feladatokban nem enged önálló döntést. Ebből adódóan minden olyan ügyben, ami nem intézményátszervezés, a polgármester eljárhat, egyedül dönthet a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójával összhangban a polgármesterek nem élhetnek vissza a veszélyhelyzet idején kapott jogalkotási felhatalmazásukkal. A polgármesterek arra jogosultak ebben az időszakban, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák. Ezt a jogkörüket az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott jóhiszeműség és társadalmi rendeltetetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolniuk, döntéseiknek mindenkor meg kell felelniük a szükségesség és arányosság követelményének. Visszatérve tehát a kiinduló kérdésre, egyértelmű, hogy a polgármester veszélyhelyzet idején sem szervezheti át és nem szüntetheti meg a település óvodáját. Az Oktatási Hivatal hatásköre A köznevelésről szóló törvény 30. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal vezetője rendkívüli szünetet rendel el, ha Az oktatásért felelős miniszter hatásköre A köznevelésről szóló törvény 78. §-ának (12) bekezdése felhatalmazást ad az oktatásért felelős miniszternek, hogy az Alaptörvényben meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot esetén határozatban írja elő a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése elektronikus úton is történhet. Fontos kiemelni, hogy a miniszteri jogkör a veszélyhelyzetre nem vonatkozik, csak a különleges jogrend minősítettebb eseteire, a rendkívüli állapotra és a szükségállapotra. Az illetékes népegészségügyi szerv hatásköre Az óvodai nevelésre vonatkozóan speciális határkört biztosítanak a közegészségügyi szabályok is. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 32. §-a értelmében járványveszély vagy járvány esetén az óvodák működésének felfüggesztését, továbbá egyéb helyi közösségi célokat szolgáló intézmények, helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a megyei kormányhivatal népegészségügyi szerve jogosult elrendelni. Rendkívüli beiratkozási szabályok Lapunk megjelenésekor már lezajlottak a 2020/2021. nevelési évre történő óvodai beiratkozások, amelyek idén a járványveszélyre tekintettel rendkívüli eljárási szabályok szerint, a körzetes óvoda részéről automatikusan, a szabadon választott óvoda esetében telefonon, elektronikus úton bonyolították le őket. Az idei évben a kötelező felvételt biztosító óvoda 2020. április 21-ig hivatalból felvette azt a körzetébe tartozó gyermeket, akivel kapcsolatosan nem érkezett jelzés arról, hogy más óvoda felvette. Fontos új elem, hogy a beiratkozáshoz szükséges iratok bemutatására a gyermek első óvodai nevelési napján kerül majd sor. Az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása az óvodai rendkívüli szünet idejére Az Oktatási Hivatal a honlapján módszertani ajánlást tett közzé az óvodai rendkívüli szünetre vonatkozóan. Ennek főbb elemei a következők: A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.
|