Már 2020 első felében két törvénymódosítás is érinti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény).

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény. A 2020. január 1-jén induló szakképzési reformhoz kapcsolódva, a Magyar Közlöny 2019. évi 206. számában jelent meg a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény. A törvénycsomag közel nyolcvan törvény módosítását tartalmazza. A módosítások alapvető célja a hatályos törvények és az új szakképzésről szóló törvény közötti összhang megteremtése volt.

A szakképzési változások lényege az alábbiakban foglalható össze:
– a köznevelés egységes rendszerétől elszakadó, önálló szakképzési szabályozási és intézményrendszer megteremtése a kapcsolódó új feladatokkal és hatáskörökkel,
– a szakképzési rendszer központi irányításával összefüggő feladatok és hatáskörök megosztása a Kormány és az adott ágazatért felelős tagja között,
– a módosuló oktatási, képzési struktúrához igazodóan a tanulói jogviszony mellett a felnőttképzési jogviszony létrehozása,
– duális képzőhelynél folyó szakirányú képzés szakképzési munkaszerződés alapján történő folytatása,
– a szakképzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, adatkezelési rendszer bevezetése.

A módosítócsomag a köznevelésről szóló törvény módosításával az új szakképzési rendszer létrehozásához kapcsolódóan újraszabályozta a köznevelési feladatok és az intézmények rendszerét, létrehozta a művészeti szakgimnáziumok működésének és a művészeti szakképesítések megszerzésének törvényi kereteit.

Tekintettel a szakképzés jellegére, a törvénymódosítás által bevezetett változások alapvetően az iskolai nevelést-oktatást érintik, ezért azokra jelen írásunkban részletesen nem térünk ki.

Alternatív helyett egyedi megoldásokat alkalmazó óvodák

Az óvodákat érintően azonban fontos felhívni a figyelmet egy alapvető változásra. A törvénymódosítás ugyanis újraszabályozta a korábban alternatívnak nevezett óvodák jogi kereteit. Ennek eredményeként az alternatív szó kikerült a köznevelésről szóló törvényből, helyette egyedi megoldást alkalmazó óvodákról van szó. Az ágazati törvény
– meghatározza ezeknek az intézményeknek a működésük alapvető jogi kereteit, valamint
–engedélyezi a már megszerzett és érvényes engedélyek alapján történő továbbműködést mindaddig, amíg a speciális programmal rendelkező óvoda nem kíván változtatni, vagy erre jogszabály kógens rendelkezése miatt egyébként nem köteles.

A fentiek alapján a köznevelésről szóló törvény 9. §-ának módosított (8)–(9a) bekezdései szerint a nevelőmunka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben az oktatásért felelős miniszter
– a nevelés tartalmi kérdéseire,
– a vezetési modellre,
– a nevelésszervezési módszerekre,
– a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére,
– a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti.

Fontos változás, hogy amennyiben az egyedi megoldást alkalmazó óvoda fenntartója nem települési önkormányzat, azaz egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartó, akkor az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki az óvoda számára a működési engedélyt. Szintén a miniszter gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket is.

Átmeneti szabály

A köznevelésről szóló törvény új 99/K. §-a alapján a 2019. december 31-én  hatályos „alternatív” óvodapedagógiai program alapján működő óvoda a 2019. december 31-én hatályos, végleges működési engedélyében, valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott óvodapedagógiai programban foglaltak szerint változatlan formában folytathatja tevékenységét mindaddig, amíg a pedagógiai programban foglaltakat nem kívánja módosítani vagy erre jogszabály nem kötelezi. Ebben az esetben a fenntartónak kezdeményeznie kell a miniszteri engedélyezési eljárást.

Az idei év január 1-jét követő harminc napon belül a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Budapesten az V. Kerületi Hivatal az általa vezetett nyilvántartás alapján az oktatásért felelős miniszternek átadja az „alternatív” módszerrel nevelő, magánfenntartású óvodák adatait, valamint az ezekre a köznevelési intézményekre vonatkozóan utoljára megadott és végleges működési engedély kiadmányát a minisztériumnak.

Minden magánfenntartású óvoda nyilvántartásba vételének feltétele a miniszteri szakvélemény

Nem változott az a rendelkezés, miszerint az óvodát költségvetési szerv esetében a Magyar Államkincstár, más esetben az intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság, 2020. február 29-ig a megyeszékhely szerinti járási hivatal, március 1-jével kezdődően a megyei kormányhivatal veszi nyilvántartásba. Azonban 2020. január 1-jétől új, szigorúbb szabályozás vonatkozik a magánfenntartású óvodákra. A köznevelésről szóló törvény 21. § módosított (2) bekezdésének új rendelkezése szerint a magánfenntartású óvoda csak akkor vehető nyilvántartásba és a meglevő magánóvoda nyilvántartásba vétele akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján alkalmas a köznevelési alapfeladat-ellátás megszervezésére. A szakvélemény-beszerzési kötelezettség nem vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekre, azt csak az egyéb jogi személy, például alapítvány, egyesület, nkft. fenntartóval rendelkező óvodák esetében kell alkalmazni. A jogszabály a miniszteri szakvélemény tartalmi elemeit nem határozza meg.

A további egy évvel az óvodai nevelésben maradás kérelmezési határideje

A módosítás nyomán a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos szülői kérelmek benyújtási határidejét 2020-ban január 31-éig hosszabbították meg. A következő évekre vonatkozóan marad a január 15-i határidő.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó februári számában.