Az óvodai ellátás igénybe vételével és a tankötelezettség kezdetével kapcsolatos szabályok

Módosultak az óvodával kapcsolatos előírások a köznevelési törvény 8. § (1)-(3) bekezdéseiben. Az óvoda feladatával kapcsolatban bekerült az (1) bekezdésbe, hogy az óvoda a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Mint tudjuk az óvoda addig az évig kötelező, amelynek augusztus 31. napján a gyermek hatodik életévét betölti, hiszen ettől az évtől kezdve válik tankötelessé. A 8. § (2) bekezdésében módosultak az óvodai ellátás kötelező igénybe vételével kapcsolatos szabályok. Az eddigiekben a jegyző (az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó) a szülő kérelmére és az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betöltötte, felmentést adhatott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolta. A szabályok annyiban módosultak, hogy már nem a gyermek ötödik, hanem a negyedik életévének betöltéséig mentesíthető az óvodába járás alól. A mentesítés lehetséges okai közül a gyermek képességeinek kibontakoztatását mint indokot törölte a módosított törvény. A módosult előírásokat 2019. július 26. napjától kell alkalmazni, de ebben a formában csupán 2019. december 31-ig hatályos.

2020. január 1-jétől a kérelmet már nem a jegyző számára kell benyújtani, és a benyújtás határnapja is meg van határozva. A szülő a tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

2020. január 1-jei hatállyal változásokat vezetett be a módosított köznevelési törvény azoknak a számára, akik a tanköteles kor elérését követően különféle okok miatt még egy évig az óvodában szeretnének maradni. Az eddigiekben a tanköteles kor elérését követően további egy évig az óvodában maradhattak azok a gyermekek, akiknek ezt az óvoda vezetője, a szakértői bizottság vagy az óvoda, iskola, szülő kezdeményezésére indított iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság ezt indokoltnak találta. A 2020. január 1-jét hatályba lépő új előírást a köznevelési törvény tartalmazza az alábbiak szerint:
Nkt. 45. § (2): …A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki... Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.
A köznevelési törvény 94.§ (4g) bekezdésében foglaltak szerint a kormány fogja kijelölni azt a hivatali szervet, amely az óvodai foglalkozások alóli mentesítéssel, illetőleg a tankötelezettség kezdetének egy évvel történő elhalasztásával kapcsolatos döntéseket meghozhatja. A cikk írásának napján a kormány még nem jelölte meg az illetékes hatóságot.

Egyéb fontos változások a köznevelési törvényben

Lényegesen megváltoztak az alternatív óvodapedagógiai programra, alternatív iskolai kerettantervre és az alternatív tantervi programokra vonatkozó szabályok a módosított köznevelési törvény 9. §-ában.
A köznevelési törvény 9.§ (9) bekezdésének felhatalmazása alapján továbbra is lehetőség van arra, hogy az alternatív köznevelési intézmények pedagógiai programja, tantervi programja eltérhet a köznevelési törvényben, a Nat-ban és a kerettantervi rendeletben meghatározottaktól, de az alternatív kerettantervek jóváhagyását az alábbiak szerint szigorította a jogalkotó.

Nkt. 9. § (9a): A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel a következő szempontoknak:
a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,
b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.

A módosított előírás azt eredményezi, hogy az alternatív óvodák és iskolák nevelési, pedagógiai programja, valamint az iskolák kerettanterve már legalább 70%-ban meg kell, hogy egyezzen a miniszter által kiadott kerettantervekben foglaltakkal. Az alternatív intézményeknek tehát a fentiek alapján kell átalakítaniuk nevelési, pedagógiai programjukat, amelynek bevezetése kizárólag felmenő rendszerben léphet életbe. A rendelkezéssel a döntéshozók jelentősen csökkentik a nem alternatív és az alternatív intézmények közötti különbségeket annak érdekében, hogy az alternatív intézményekben nevelt gyermekek, tanulók számára az iskolarendszerbe való könnyebb beilleszkedést biztosítson. A köznevelési törvény új 99/K. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az alternatív köznevelési intézmények illetve fenntartóik 2020. július 26-ig kötelesek felülvizsgálni kerettantervüket annak érdekében, hogy az megfeleljen a módosult előírásoknak.

2019. július 26-tól lényegesen megváltoztak az óraadókkal kapcsolatos szabályok a módosított köznevelési törvény 4. §-ának 21. címében az alábbiak szerint. Óraadó a megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az eddigiekben az óraadó legföljebb heti tíz órában volt alkalmazható, az e feletti óraszám esetén részmunkaidős munkaszerződés vagy közalkalmazotti jogviszony keretében lehetett alkalmazni a pedagógust. Az óraadás felső határának 40%-os emelésével lehetővé vált, hogy a neveléssel-oktatással lekötött 22 órás órakeret akár 63%-ának ellátására is óraadói megbízás keretében kerülhessen sor.

A módosított köznevelési törvény 26/A. címe a 44/B. §-ában új elemként jelent meg a tanulók edzettségével kapcsolatos mérési adatok felsorolása. Ezeket az adatokat a NETFIT informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer alkalmazásával a tanulók egészségi állapotának nyomon követése céljából kell gyűjteni és rögzíteni az iskolákban. A fizikai fittségi mérések tanulót érintő eredményeit a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával megismerheti.
A módosított köznevelési törvény 26/A. címe a 44/C. §-ában szintén új elemként jelent meg a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány által vezetett informatikai alapú nyilvántartásban kezelt adatok listája. Ha a külföldi tanulmányútra egyéni pályázatot nyújt be a tanuló vagy az iskola, akkor a felsorolásban szereplő adatokat a szülő vagy a nagykorú tanuló szolgáltatja, csoportos pályázat esetében pedig az intézmény.

A módosított köznevelési törvény 62. § (2) bekezdése az eddigieknél egyértelműbb szabályt írt elő a pedagógusok kötelező továbbképzési rendszerével kapcsolatban. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésben vesz részt. Az új előírás azt tartalmazza, hogy az első továbbképzés a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező. Az eddigiekben a jogszabály szövege csupán azt tartalmazta, hogy az első minősítés előtt kötelező a továbbképzés. Ebben a megfogalmazásban azonban nem volt egyértelmű, hogy az első minősítés a gyakornokok minősítő vizsgája vagy a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárás előtt kötelező, hiszen mindkét eljárás minősítés.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.