Az óvodai nevelés pedagógiai feladatának hangsúlyozása

A törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása az óvoda mint intézménytípus és az ott folyó óvodai nevelés pedagógiai tartalmát, feladatát erősítette tovább. Az új rendelkezés szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel.

Az óvodai nevelés alól történő felmentés változásai

Nem változott az ágazati törvény azt tekintve, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Ugyanakkor új elem, hogy az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. A kérelemről továbbra is a jegyző, egyházi és magán fenntartású óvodák esetében a fenntartó dönt az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva. A felmentés indokai némileg szűkültek:
– az a gyermek családi körülményei, valamint
– sajátos helyzete lehet, képességének kibontakoztatása nem.

Érdemi változás történik 2020. január 1-jétől a felmentést engedélyező hatóság hatáskörében. A jegyzőnek és a magánfenntartónak ez a hatásköre megszűnik, és a felmentés engedélyezése egy állami szervhez kerül át. A szerv kijelölésére várhatóan egy végrehajtási rendeletben kerül majd sor. Ezzel összefüggésben a felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak. Az új előírások szerint a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be, amely alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Új szabály, hogy amennyiben az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Az állami szerv döntése ellen bírósági jogorvoslatot lehet majd igénybe venni. Az ezzel kapcsolatos új rendelkezések szerint a közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja, és a felek részére kézbesíti. A perben nem lehet alkalmazni az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.

Meddig maradhat a gyermek az óvodában?

Érdemi változásokat vezet be a törvénymódosítás 2020. január 1-jével a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatosan. A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évének január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell az ágazati törvény 45. § (6b)–(6f) bekezdésében foglaltakat.

A teljes cikk - a jogszabályváltozások részletes ismertetésével - elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó szeptemebri számában.