Kinek jár a jubileumi jutalom?


A jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmaz, következésképpen jubileumi jutalom alapvetően ennek a két törvénynek a hatálya alá tartozókat illet meg.

Ettől eltérően a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 94/L. §-ának (4) bekezdésében a Kjt. 78. §-ában szabályozott jubileumi jutalomra való jogosultságot a szociális ágazatban olyan munkavállalókra is kiterjesztette, akik nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál, hanem a központi költségvetési támogatásban részesülő egyházi fenntartású és magánintézményekben állnak munkaviszonyban. A rendelkezés szerint a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55–80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

A jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a közalkalmazotti jogviszony, illetve a Szoctv. fenti rendelkezése szerinti munkaviszony határozott vagy határozatlan időre létesült. A heti teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás csak a jubileumi jutalom összegét befolyásolja, mivel az illetményhez (munkabérhez) kötött.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak (például óraadó tanároknak) jubileumi jutalom költségvetési szervnél sem jár.

Kiknek nem jár a Kjt. szerinti jubileumi jutalom?

A szociális ágazathoz hasonló ágazati szabály az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézményekben foglalkoztatottakra nincs, ezért őket a Kjt. szerinti jubileumi jutalom nem illeti meg. Amennyiben azonban a fenntartóváltásnál kötött megállapodásban a felek kikötik, hogy az új fenntartó a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései szerinti összegeket mindenkor biztosítja, és a munkáltató azt kifizeti, a munkavállalókat ebben a tekintetben hátrány nem éri, jóllehet, a kifizetés jogcíme nem „jubileumi jutalom” lesz.

Ugyanígy az egészségügy és a kultúra területén sem fogadtak el olyan ágazati szabályt, amely az állami (állami egyetemi) és önkormányzati fenntartású intézményekben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottakon kívül más, munkaviszonyban álló munkavállalóknak jogszabályban előírt jubileumi jutalmat garantálna.

Hány havi illetmény jár jubileumi jutalomként?

A Kjt. 78. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom
– huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
– harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
– negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

A 78. § (4) bekezdése alapján a közalkalmazottat a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom már 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után is megilleti, amennyiben
– jogviszonya arra hivatkozással szűnik meg, hogy a közalkalmazott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdésének ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, vagy
– a felmentési idő lejártakor legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkező nő a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését maga kérelmezi.

Nem jár 35 év közalkalmazotti jogviszony után a negyvenéves jubileumi jutalom, ha a közalkalmazott jogviszonya áthelyezéssel vagy rendkívüli felmentéssel szűnik meg.

Mikor kell kifizetni a jubileumi jutalmat?

Főszabály szerint a jubileumi jutalom kifizetése a 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő elérésének napján válik esedékessé. Ettől eltérően, a Kjt. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát azért szünteti meg, mert legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A jubileumi jutalom a közalkalmazottat akkor is megilleti, ha a 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a jogviszony megszűnésének évében ugyan, de már a jogviszony megszűnése után érné el.

A Kjt. 78. § (4) bekezdése előírja, hogy a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni
– azoknak a felmentési idejük leteltekor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező női közalkalmazottaknak, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, és jogviszonyuk a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján, írásos kérelmükre szűnik meg, valamint
– biológiai nemüktől függetlenül, azoknak a közalkalmazottaknak, akik felmentési idejük leteltekor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkeznek, és a jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősülnek.

A jubileumi jutalom, illetőleg jutalmak kifizetésének időpontját a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiadott közalkalmazotti igazolásban fel kell tüntetni.

A Kjt. 78. § (5 bekezdése értelmében, ha a közalkalmazott elhunyt, a jubileumi jutalmat a fentiek szerint a közalkalmazott örökösének kell kifizetni.

Ezeket a szabályokat alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, szociális területen dolgozók esetében is, amennyiben munkáltatójuk olyan szociális intézmény, amely központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül.

A jubileumi jutalom esetében az Mt. 26. §-át kell alkalmazni, amely kimondja, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)–(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ezt erősíti meg a jubileumi jutalom számításával kapcsolatos elvi bírósági határozat is, amely szerint a jubileumi jutalom szempontjából a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a naptár szerint kell számítani (EBH2001. 479.). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például ha a jogviszony kezdete egy adott év január 1-je, a közalkalmazott a 25 év közalkalmazotti jogviszony időtartamát nem január 1-jén, hanem az előző napon, azaz december 31-én éri el. Mindez a jubileumi jutalom alapját képező illetmény megállapításakor lehet lényeges. A 31/2018. számú munkaügyi elvi döntés szerint ugyanis a jubileumi jutalomra vonatkozó igény azon a napon válik esedékessé, amikor a jogszabály szerinti feltétel bekövetkezik.

A kifizetés esedékességének az igény érvényesítésének elévülése szempontjából is jelentősége van.