Jogszabályi háttér

A gyermekek beiskolázásával kapcsolatos tudnivalókat elsősorban az alábbi jogszabályok tartalmazzák: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban 20/2012. EMMI-rendelet.), valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet (a továbbiakban 15/2013. EMMI-rendelet).

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (1) bekezdése értelmében minden gyermek köteles intézményes nevelés-oktatásban részt venni, azaz a tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti – de legkésőbb az azt követő évben – tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig részesül óvodai ellátásban, majd ezt követően válik tankötelessé.

A tankötelezettség kezdetéről
– az óvoda vezetője,
– ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
– az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a 2019/20-as nevelési-oktatási évben kik azok a gyermekek, akik tankötelessé válnak, válhatnak.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 10. részében találjuk meg a tankötelezettség megállapításának folyamatát, tennivalóit. A 21. § (1) bekezdése alapján a tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének jellemzőit az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

Amint a táblázatból kitűnik, a gyermekek beiskoláztatása – feladat, döntési hatáskör tekintetében – három fő pilléren nyugszik:
– óvoda,
– szülő és
– szakszolgálat/szakértői bizottság.

Tekintsük át a beiskolázáshoz vezető utat, illetve egyenként, kinek mi a feladata a gyermek beiskolázásával kapcsolatban!

Az óvoda feladatai

– Az óvoda, az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek fejlődését az óvodába lépéstől az iskolába lépésig folyamatosan nyomon követi, és a gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatja. A gyermek fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat nyújt a szülőnek.
– A jogszabály értelmében az óvoda szükség szerint, de legalább félévenként rögzíti a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét, mutatóit és a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 63. § (1), (4)]. Ez a gyermekek differenciált, egyéni fejlesztésén túl egyrészt arra szolgál, hogyha az óvoda súlyosabb lemaradást tapasztal a gyermeknél, úgy az óvodai évek bármelyikében soron kívül külső, speciális vizsgálatot kérhet (szakszolgálat, szakértői bizottságok), másrészt hogy a tanköteles kort elérő gyermekek esetében felelős döntést tudjon hozni a beiskolázást illetően.

Szülői feladatok

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet, illetve az Nkt. – a gyermek óvodáztatásáról, tankötelezettségének megkezdéséről – a szülőkre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket is meghatározza. Ezek a következők:
– A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülő felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság ebben a tekintetben korlátozta vagy megvonta.
– A szülő gondoskodik gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
– Minden tőle elvárható segítséget megad, együttműködik az intézménnyel.
– Figyelemmel kíséri gyermeke fejlődését, biztosítja gyermeke óvodai nevelésben való részvételét.
– A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.
– A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztőfoglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
– A gyermek ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő egyetért. (Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.)
– A szülő gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot, amennyiben nem ért egyet az óvoda döntésével.
– A szakértői bizottságtól kapott időpontban elviszi gyermekét vizsgálatra.
– A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni.
– A tanköteles kort el nem érő, de beiskolázható gyermek esetén, amennyiben az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, a gyermek a szülő kérelmére a kormányhivatal által kiadott engedély alapján kezdheti meg a tankötelezettségének teljesítését hatéves kora előtt. Az engedélyhez szükséges a pedagógiai szakszolgálat iskolakezdési vizsgálati véleménye.
– A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.
– A szülőnek – a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, és nem indítja meg a meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.
– A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát.
– Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1. és április 30. között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító (életvitelszerű ott lakás, lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerinti) iskola első évfolyamára.

A fentiekben idézett cikk egy, a beiratkozás jogszabályi előírásait, feltételrendszerét és az egyes feladatokat részletesen bemutató írás rövid részlete. A teljes cikk elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó májusi számában.

Óvodavezetőként érdeklik a legfrissebb jogszabály-változások? Óvodafenntartóként foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatban kérdése van? Látogasson el országos konferenciánkra, és konzultáljon szakértőinkkel díjmentesen!