Törvényi keretek

Az óvodák az alapprogram alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. A pedagógiai program az az alapvető szakmai dokumentum, amely meghatározza az óvodai mindennapokban folytatott nevelő munka elveit, sarokköveit. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

A köznevelésről szóló törvény 26. §-a alapján a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek az érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Az alapprogram kiemelt jelentőségét mutatja az is, hogy a köznevelésről szóló törvény
– 62. § (1) bekezdése a pedagógus alapvető feladataként határozza meg a rábízott gyermekek alapprogram szerinti nevelését, továbbá
– súlyosan szankcionálja az abban foglaltak megsértését.

Az ágazati törvény 21. § (11) bekezdése alapján – akár az intézmény törlésére is okot adó – szakmai jogszabálysértés, ha az óvoda működése az alapprogram rendelkezéseit sérti.

A kormányrendelet és annak legfrissebb módosítása

Az alapprogramot a 363/2012. (XII. 17.) kormányrendeletben hirdették ki, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. nevelési évtől kellett alkalmazni.

Az alapprogram legfrissebb módosításra 2018 júliusában került sor, az új előírások 2018. szeptember 1-jétől hatályosak. A Magyar Közlöny 2018. évi 118. számában megjelent, a 137/2018. (VII. 25.) kormányrendelettel bevezetett módosítások alapján nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben
– a nevelő munkában a nemzeti identitástudat erősítésére,
– a hazához való kötődésre, valamint
– az egészséges életmód hangsúlyosabb kialakítására.

Általános elvek

– A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
– A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.
– Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
– Az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük innovatív – pedagógiai törekvések.
– Az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.

Gyermekkép, óvodakép

Az alapprogram szerint a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse
– az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését,
– a gyermeki személyiség kibontakozását,
– a hátrányok csökkenését,
– az életkori és egyéni sajátosságok kibontakoztatását, valamint
– az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) ellátását is.

Az óvodai nevelésben alapelv a gyermek személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása, szeretete, a személyiségfejlődés, az egyéni készségei és képességei fejlesztésének támogatása. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik (többek között)
– a gyermeki szükségletek kielégítéséről,
– az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,
– a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Az óvodai nevelés általános feladatai

A nyári módosítás nem változtatott azon a meghatározáson, amely szerint az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül
– az egészséges életmód alakítása,
– az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
– az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó szeptemebri számában.