Jogszabályi háttér

Az egyesített óvoda, összevont óvoda, óvodaigazgatóság fogalmát a köznevelési jogszabályok nem ismerik, így azt nem is szabályozzák. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) szervezeti szempontból megkülönbözteti
– a székhely,
– a telephely és
– a tagintézmény fogalmát.

Az ágazati törvény 4. § 27. pontja alapján székhely az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található.

A 4. § 28. pontja alapján tagintézmény az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el.

A 4. § 34. pontja szerint telephely a székhelyen kívül működő feladatellátási hely.

Az óvoda a feladatait elláthatja a székhelyén és azon kívül is, azaz több feladatellátási helye is lehet. Minden, a székhelyen kívüli feladatellátási helyet – akár alapfeladatot, akár ezen kívüli feladatot lát el – telephelynek tekintünk.

Ha a telephelyen olyan szervezeti egység működik, amely az intézmény alapfeladatát látja el, akkor intézményegységről van szó. Ha ez az intézményegység a székhelytől elkülönült, önálló vezetés alatt áll (azaz tagintézmény-vezetővel rendelkezik), akkor tagintézményről beszélünk.

A szervezeti egységekkel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a székhelyen nem hozható létre tagintézmény. A telephelyen azonban mind a kettő szervezeti egység, azaz intézményegység és tagintézmény is működhet.

A gyakorlatban az egyesített óvodák – jogszerű esetben – egy székhelyből és az ahhoz kapcsolódó tagintézményekből (tagóvodákból) állnak. Jogszerűtlen megoldásnak minősül, hogy a székhely valójában maga is tagóvoda (legalábbis elnevezésében), illetve ha mégsem, akkor ott nem folyik óvodai nevelés mint alaptevékenység, tehát valójában nem felel meg a székhely köznevelési kritériumának.

Az „egyesített óvoda” létrehozása

Amint arra már utaltunk, az egyesített óvoda, összevont óvoda, óvodaigazgatóság fogalmát a köznevelési jogszabályok nem ismerik. Az, hogy mégis léteznek ilyen elnevezésű szervezetek, egy korábbi gyakorlat túlélésének, illetve továbbélésének tudható be: a korábbi évek átszervezési hullámai során több fenntartó önkormányzat úgy alakította át az óvodai struktúráját, hogy jellemzően jogutóddal megszüntette óvodáit, azok egy új intézménybe beolvadva, egy jogutód intézményként újraalapított „egyesített óvodaként” jöttek létre, amelyben jellemzően egy feladatellátási hely székhelyként és a többi pedig tagóvodaként szerepel.

Az egyesített óvoda létrehozása köznevelési értelemben intézményátszervezésnek minősül. Az önálló óvoda megszüntetésével kapcsolatosan kétféle fenntartói döntés születhet:
– az intézmény megszűnhet jogutóddal és
– jogutód nélkül.

A jogutódlás lényege, hogy a jogok és kötelezettségek eredeti jogosultja és kötelezettje helyébe egy másik jogosult, illetve kötelezett lép (jogutód), és az átszálló jogokat, kötelezettségeket az eredeti tartalommal viszi tovább.

A jogutód nélküli megszüntetés elvileg lehetséges, jogi szempontból azonban több problémát is felvet. Ezek közé tartozik a jogutódlás megítélésének bizonytalansága a bírói gyakorlatban, az óvodai jogviszonyok megszűnésével a gyermekek elhelyezése, az okiratok megfelelő őrzése, tárolása, az alkalmazottak és az intézmény egyéb kötelezettségeivel kapcsolatos anyagi helytállás.

Annak eldöntése, hogy egy intézmény, egy költségvetési szerv jogutóddal vagy a nélkül szűnik meg, a fenntartó/alapító feladata. Az intézmény jogutóddal vagy a nélkül történő megszűnésnek többek között a közalkalmazottak foglalkoztatása tekintetében is jelentősége van. A jogutóddal történő megszűnésénél a jogutód köteles a megszűnő intézmény alkalmazottait átvenni, továbbfoglalkoztatni. (Csupán kinevezésükben a munkáltatót kell módosítani azzal, hogy a jogutód intézményt megnevezik, közalkalmazotti jogviszonyuk egyéb vonatkozásainak változatlanul hagyása mellett.) Ezzel szemben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyik önálló jogcíme. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak jogviszonya az intézmény megszűnésének napján megszűnik, és számukra végkielégítést kell fizetni.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó júniusi számában.