A nyári gyermekétkeztetés

A gyermekek védelméről szóló törvény módosításával 2016. január 1-jével vezették be a kötelező szünidei gyermekétkeztetést. A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést
– a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen köteles biztosítani, és
– ezen kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

A települési önkormányzat a kötelező szünidei gyermekétkeztetést az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

A szünidei gyermekétkeztetés keretében a gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat köteles gondoskodni a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, így különösen erre alkalmas helyiség hiánya esetén, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható.

A szünidei gyermekétkeztetés során, ha az étel helyben történő elfogyasztását a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője vagy a szülő, más törvényes képviselő által megbízott személy számára lehetővé kell tenni. Ha erre nem kerül sor, akkor az étel másik jogosult gyermek számára átadható helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában.

Az óvodavezető feladatai

Az óvoda vezetője a szünidei gyermekétkeztetésről és az igénybevétel módjáról tájékoztatni köteles a szülőt, törvényes képviselőt – többek között – az ellátás igénybevételének megkezdésekor és az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés feltételeinek megváltozásakor.

A jegyző feladatai

A települési önkormányzat jegyzőjének feladatai közé tartozik a jogszabályban előírt írásbeli tájékoztatás, nyilatkoztatás mellett, hogy minden egyes szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt a helyben szokásos módon, valamint az intézményi gyermekétkeztetést biztosító intézményeken keresztül fel kell hívnia a szülők figyelmét a szünidei gyermekétkeztetésre, annak időtartamára és helyszínére.

Az óvodai nyári nyitva tartása

Egy szülő panasszal élt a hatóságnál, mert az óvoda nem akarta ellátni gyermekét a nyári szünetben tekintettel arra, hogy a szülő gyeden otthon tartózkodik…

Egy szülő azt sérelmezte, hogy az óvodában tartott öthetes nyári szünet alatt az ügyeletes intézmény csak két hétre vállalja gyermeke ellátását…

Egy szülő a gyermeke óvodájának nyári zárva tartásával kapcsolatban élt panasszal. Az intézmény belső dokumentumaiból (SZMSZ, óvodai munkaterv) a szülő nem kapott tájékoztatást az óvoda egész éves nyitva/zárva tartásáról, ezért a fenntartóhoz fordult. A fenntartó önkormányzat tárgyév február 15-éig nem hozott határozatot a nyári zárva tartásról, de a szülő azt a tájékoztatást kapta, hogy bár döntés valóban nem született a kérdésben, de – egyeztetve az intézmény vezetőjével–- az óvoda 2017. augusztus 9-éig nyitva tart. Ugyanakkor a szülő július 15-én szembesült azzal, hogy az óvoda július 26-án bezár, ezért egy másik településen található tagintézménybe irányították. A szülő sérelmezte a döntési folyamatot, valamint az ezzel kapcsolatos tájékoztatás elmaradását, álláspontja szerint amennyiben a fenntartó február 15-éig nem döntött az óvoda nyári zárva tartásáról, ez esetben nem zárhatna be az intézmény…

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 83. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az óvodafenntartó jogosult döntést hozni az óvoda éves nyitva tartási rendjéről, amelyről – a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 3. § (7) bekezdésre figyelemmel – a szülőket legkésőbb február tizenötödikéig, valamint a zárva tartást hét nappal megelőzően is tájékoztatni kell, felmérve az erre az időre időközben felmerülő óvodai ellátási igényeket.

A fenntartónak az óvoda éves nyitva tartása rendjében meghatározott – többnyire a nyári hónapokra időzített – felújítási munkálatok, tisztasági festés lebonyolítás idejére is biztosítania kell igény szerint a gyermekek ellátását olyan módon, hogy az nem veszélyeztetheti a gyermekek biztonságát. Az építési, munkavédelmi, ÁNTSZ követelmények túlmutatnak a köznevelés szabályozási körén, ugyanakkor ezeket is szükséges figyelembe vennie a fenntartónak, illetve az intézményvezetőnek.

Fontos: az óvodai nevelésben az ellátási kötelezettség a nevelési évben folyamatos, ebből adódóan az óvoda nyári zárva tartása nem jelentheti azt, hogy a gyermekek a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt felügyelet és ellátás nélkül maradnának!

Az erre a helyzetre irányadó szabályokat azonban nem a köznevelési, hanem a gyermekvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A gyermekek védelméről szóló törvény 41. §-ában szabályozott, a gyermekek napközbeni ellátásának részeként a települési önkormányzat kötelező feladata a rászoruló gyermeknek az óvoda nyári zárva tartás alatt történő megfelelő ellátása, beleértve az étkeztetés biztosítását is. A fenntartó önkormányzat a nyári zárás alatt egy másik közeli fogadó óvoda biztosításával vagy a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott más szervezeti keretek (családi napközi, házi gyermekfelügyelet) között köteles gondoskodni a rászoruló gyermekek szakszerű napközbeni elhelyezéséről.

A nyári napközis tábor a gyermekjóléti alapellátások körében, a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A napközbeni ellátás megszervezése, formájának megválasztása mérlegelési jogkörben eljárva jelenleg is a helyi önkormányzatok hatáskörébe és egyben kötelezettségébe tartozik. Ennek a feladatuknak a települési önkormányzatok a helyi igények felmérésével és a feladatellátás helyi önkormányzati rendelet útján történő szabályozásával kötelesek eleget tenni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglaltak alapján ugyanis a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti szolgáltatásokról és alapellátásokról is gondoskodniuk szükséges. Ennek szabályait a gyermekek védelméről szóló törvény tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátásának megszervezésével összefüggésben.

Visszatérve kiinduló példánkhoz: Amennyiben valóban nem született meg a fenntartói döntés, vagy elmaradt az arról szóló tájékoztatás, a szülő jogorvoslattal élhet. Ha a jogorvoslatra az óvoda döntése vagy döntésének elmulasztása miatt kerül sor, úgy a fenntartóhoz fordulhat kérelmével, ha pedig a fenntartó intézkedését vagy intézkedésének elmulasztását sérelmezi, úgy az illetékes kormányhivatal felé nyújthatja be beadványát, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a Kormány a megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó júniusi számában.

Tanügy-igazgatással, foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatban kérdése van? Tanácsot szeretne? Kérdezze szakértőinket online díjmentesen!