A pedagógiai fejlesztés

Az új információ röviden

„Ebben a tanulmánykötetben egy olyan pedagógiai stratégiát mutatunk be Önöknek, amellyel a 4–8 éves gyermekekkel feltárhatók a természeti jelenségek és a technikai kérdések. Ez a stratégia a gyermekek aktív tanulására épít, a gyermekek kreatívan és konstruktívan megalkotják, kicserélik és továbbfejlesztik világképüket. Az oktatást az implicit tudás kibontakoztatásaként értelmezzük, mely a gyermekek felfedező játékában, a gyermeki mozgásban, a közös játékban jön létre.

Az oktatás feladatának tekinti ezen túlmenően
– a gyermeki tudás definiálását,
– a nyelvi megfogalmazást,
– a tudatosítást,
– a koncepcióalkotást és
– magyarázatot.

Tehát a gyermeki kreativitás, konstruktivitás és aktivitás, valamint a gyermekek közötti tudásátadás fejlesztéséről van szó. Jelen pedagógiai stratégia a gyermeki tudás és problémamegoldás fejlesztésének, megfigyelésének és magyarázatának lehetőségeit tárgyalja. Mindkét tekintetben több perspektivikus megközelítést választottunk. A természeti jelenségekkel és technikával való foglalkozást játékként, a jelenségek értelmezéseként, esztétikai interpretációként, szociális folyamatként, konstruktív barkácsolásként és problémamegoldásként értelmezzük. Kapcsolatot teremtünk a költészettel és a gyermekirodalommal, és mindezeket a megközelítési lehetőségeket gyermekprojektekben egyesítjük.”

Az új információ a gyermekek életkorához viszonyítva

Ennek a pedagógiai stratégiának az a feladata, hogy az óvoda és iskola között többszörösen létező szakadékot áthidalja, és hogy számukra közös oktatási alapot dolgozzon ki. Ebből a célból a természettel és a technikai témákkal való korai ismerkedés szükségességét hangsúlyozzuk, mégpedig egy, a gyermekek fejlődésének megfelelő, több perspektivikus pedagógiai alapon.

A természettudományos kulcskompetenciák fejlesztését is feladatunknak tekintjük.

Az óvodai élet mely területéhez kapcsolódik az adott információ?

A kézikönyv ötleteket nyújt:
– a levegővel és vízzel való felfedező játék fejlesztéséhez,
– ahhoz, hogy kísérletekkel hogyan fejlesszük a gyermekek természeti jelenségekkel kapcsolatos magyarázatalkotási képességét,
– a konstruktív barkácsoláshoz és technikai kérdésfeltevésekhez a levegő és a víz témakörben,
– a mozgásimprovizációhoz, a táncos, mozgásos és játékos koreográfiák megvalósításához, amelyekben a gyerekek a levegőről és vízről alkotott elképzeléseiket esztétikusan fejezhetik ki,
– a gyermekkönyvek felhasználásához, a természeti jelenségeknek (víznek és levegőnek) a fantázia, nyelv és költészet eszközeivel való feldolgozásához,
– a levegővel és vízzel való játékos, magyarázó, konstruktív, kutató találkozáshoz,
– gyermeki projektek megvalósításához, amelyek átfogó tartalmi keretei lehetnek a vízzel és levegővel való ismerkedésnek.

Reméljük, hogy ez a tanulmánykötet önnek is segítséget és ösztönzést nyújt a tanulmányaiban, illetve oktató és nevelő munkájában, továbbá hogy a korai természettudományos nevelés területét fel fogja tárni ön előtt.
Úgy véljük, hogy a kora gyermekkori természettel kapcsolatos tapasztalatok, valamint ezek reflexiói, éppen a természettudományos oktatás alapjainak megerősítése iránti igény miatt, úgy az egyéni tanulási lehetőségeket, mint a társadalmi kihívásokat tekintve, hasznosak és elengedhetetlenek a jövő generációi számára.

Milyen módon javasolja beépítését az óvodák életébe?

Az óvoda Pedagógiai Programjába: Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: A külső világ tevékeny megismerése című részhez.

A levegő és a víz természeti jelenségek, amelyekhez az alábbi fejlesztendő területek kapcsolhatók:
– szociális folyamatok,
– esztétika,
– mozgás,
– játék,
– kipróbálás,
– barkácsolás,
– konstruálás,
– fantázia,
– irodalom,
– nyelv,
– kísérletek,
– magyarázatok
– projektek,
– hétköznapi élet.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó áprilisi számában.