Mire számíthatunk a 2019-re szóló minősítési keretszámok meghatározásakor?

A minősítési rendszer 2013-ban történt indulásakor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 97. § (19) bekezdése egyértelműen előírta, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor. A szóban forgó jogszabály szerint a minősítési rendszer tervei alapján a bevezetéstől számított öt tanév alatt a pályán lévő minden pedagógus első minősítésének meg kellett volna történnie. Azonban az idézett szakaszt a 2016. évi LXXX. törvény 46. § (15) bekezdése 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, azaz a 2018. június 30-ai egységesen kötelező korábbi minősítési határidőt eltörölte.

Tekintsük át a fentiek alapján azt, hogy az érvényes jogszabályi rendelkezések alapján mely időpontig kell átesnie minden olyan pedagógusnak az első minősítési eljárásán, aki 2013. szeptember 1-jén már pedagógusként dolgozott, és szakmai gyakorlata folyamatos volt!

A jogszabályi előírások

Tehát amint láttuk, a köznevelési törvény nem tartalmaz világos időpontot előíró, egységes szabályozást. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet azonban részletes szabályozást tartalmaz a minősítés rendjéről az alábbiak szerint.

A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 3. paragrafusa

(1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

Tekintettel arra, hogy a pedagógus-életpálya bevezetésével együtt járó új pedagógusbesorolási-rendszer 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, az akkor már pedagóguspályán lévő kollégák közül azoknak, akik nem szakították meg pályafutásukat, 2022. augusztus 31-én jár le a fenti kormányrendeletben szereplő kilenc év. Úgy kell tehát számolnunk, hogy minden olyan pedagógus kolléga számára, aki 2013-tól folyamatosan pedagógus-munkakört töltött be, négy év áll rendelkezésére az első minősítésen való sikeres szerepléséhez. A fentebb idézet 3. § (3) szakasza azt is tartalmazza, hogy az esetlegesen sikertelen minősítési eljárás két újabb év hosszabbítási lehetőséget teremt, ezzel azonban bölcs pedagógus nem fog élni.

Az alábbiakban térjünk át arra, hogy mi vezetett az eredeti ötéves minősítési terminus bő négy évvel történő meghosszabbításához! Ennek érdekében tekintsük át azt a folyamatot, amelynek révén az oktatásirányítás szabályozza az egyes naptári években minősíthető pedagógusok maximális számát, és meghatározza az adott naptári év minősítési tervébe való bekerülés különös feltételeit.

10. § (1) A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi
a) a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám),
b) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint
c) a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

A 2018. évben irányadó minősítési keretszámokat a fenti kormányrendeletben maghatározottak szerint 2017. február 28-án tette közzé az oktatásért felelős minisztérium. Ebben az állt, hogy a 2018. évi minősítési keretszám 35 ezer fő. A 35 ezres minősítési lehetőséggel azonban a pedagógus szakma érintettjeinek többsége – érdekeivel ellentétesen – nem élt, mert a 2018. évi minősítési eljárásra alig több mint 12 ezer kollégánk jelentkezett, azaz a maximálisan minősíthető létszámnak csupán 40 százaléka, de közülük is csupán 9 414 fő került be a minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok körébe. Ez a maximálisan minősíthető létszámnak alig több mint negyede. A 2017. évi minősítési tervbe 35 ezer pedagógus helyett csupán alig több mint 9 ezren, a 2016. évi maximálisan 30 ezres keretbe 10 ezren kerültek be. Az elmúlt három év adatai alapján tehát nem egészen 30 ezer pedagógus minősítésére került sor a tervezett 100 ezer helyett. A hozzávetőleg 170 ezres magyar pedagóguslétszámnak tehát az elmúlt három évben csupán 20 százaléka, az elmúlt öt évben csupán 35 százaléka esett át első minősítési eljárásán. Az utolsó négy év bekerülési adataiban sincs növekvő tendencia, sőt inkább enyhén csökkenő trendet tapasztalhatunk.

Véleményem szerint nem fér hozzá kétség, hogy az elkövetkező évekre is magas minősítési létszámot engedélyez majd az oktatásirányítás. Nem is ez azonban a lényeges, hanem az, hogy minél több pedagógus kerülhessen be a minősítési rendszerbe, és sikeres minősítését követően kerüljön át magasabb fizetési fokozatba. Amennyiben azonban a pedagógustársadalom továbbra is ilyen alacsony aktivitást mutat a jelentkezésben és a minősítési eljárásban történő sikeres részvételben, akkor az elkövetkező négy év elteltével (2022-ig!) is a magyar pedagóguslétszámnak csupán 70 százaléka esik át a kötelező minősítési eljáráson.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó című folyóirat márciusi számában.

Tisztelt Pedagógus Kolléga! Ne feledje, február utolsó napján, azaz jövő héten szerdán adja ki a miniszter a következő évi minősítési keretszámokat! Tájékozódjon honlapunkról a feltételekről és a lehetőségekről!