Jogszabályi háttér

Az óvodai adatvédelem általános adatvédelmi jogi kereteit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. törvény) határozza meg. Ezeket a rendelkezéseket az óvodában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) köznevelési vonatkozású rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

A személyes adatok védelme

Az Info. törvény 3. 2. pontja alapján személyes adatnak minősül
– az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint
– az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintettnek tekintendő bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy (gyermek, pedagógus, szülő).

A személyes adatok körébe tartozik
– az érintett neve,
– azonosító jele, valamint
– egy vagy több fizikai,
– fiziológiai,
– mentális,
– gazdasági,
– kulturális vagy
– szociális azonosságára jellemző ismeret.

Fontos: a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi ezt a minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

Az Info. törvény 3. § 10. pontja alapján adatkezelésnek minősül – az alkalmazott eljárástól függetlenül – a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, ebbe a körbe tartozik például
– az adatok gyűjtése,
– felvétele,
– rögzítése,
– rendszerezése,
– tárolása,
– megváltoztatása,
– felhasználása,
– lekérdezése,
– továbbítása,
– nyilvánosságra hozatala,
– összehangolása vagy
– összekapcsolása,
– zárolása,
– törlése és
– megsemmisítése, valamint
– az adatok további felhasználásának megakadályozása.

Adatkezelésnek számít
– a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint
– a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Ezzel kapcsolatosan gyakorlati kérdésként merült fel, hogy megfelelő lenne-e, ha az egyesével történő nyilatkoztatás helyett az óvodai házirend az alábbi kitételt tartalmazná: „A szülők elfogadják, hogy a gyermekről (nyílt napokon, rendezvényeken esetenként a szülőkről, vendégekről is) fényképek készülhetnek, amelyek akár sajtó célra is megjelenhetnek (honlap, közösségi oldalak). Akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, az egyrészt fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből, másrészt utólag természetesen kérheti a képe eltávolítását, és ez minden esetben meg is fog történni.”

Az adatvédelmi hatóság állásfoglalása szerint az Info. törvény alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, amelyhez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges. Az Info. törvény 3. § 7. pontja értelmében a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

Kiskorú személyek esetében a 16. életév betöltése előtt minden esetben szükség van a törvényes képviselő előzetes vagy utólagos jóváhagyására, ellenkező esetben az adatkezeléshez adott hozzájárulás semmisnek tekintendő, és az adatkezelés jogalap hiányában jogellenesnek minősül.

A hozzájárulás az érintettől származó kifejezett nyilatkozat, amely alapvetően megadható
– írásban,
– szóban vagy
– ráutaló magatartással is.

Három lényeges követelménynek kell megfelelnie, amelyek mindegyikének egyidejűleg kell fennállnia:
– a hozzájárulásnak önkéntesnek,
– határozottnak és
– megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie,
más esetben nem tekinthető elfogadhatónak.

A formáját illetően az Info. törvény csak a különleges adatok tekintetében ír elő írásbeliséget, a nem szenzitív adatok esetében nem, így ebben az esetben a hozzájárulás bármilyen formában megadható. Ugyanakkor ha egy esetleges aggályos adatkezelés – így például a hozzájárulás hiánya ellenére történő adatkezelés – miatt eljárás indulna az adatkezelővel szemben, az adatkezelőnek kell bizonyítania az adatkezelés jogszerűségét, hiszen az Info. törvény 6. § (8) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Ebből adódóan adatkezelői szempontból alapvetően a hozzájáruló nyilatkozat írásba foglalása javasolt.

Az érintett előzetes tájékoztatásának követelményéről az Info. törvény 20. §-a rendelkezik. Ez a gyakorlatban egy adatkezelési tájékoztató elkészítési kötelezettségét jelenti, amelyet minden adatkezelőnek el kell készítenie. Az adatkezelési tájékoztató elkészítéséhez az adatvédelmi hatóságnak ajánlása elérhető a szervezet honlapján (http://naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf.).

Nyilvános rendezvényeken történő fényképkészítések esetén a rendezvények megkezdése előtt egy, az ajánlás szerinti minden részletre kiterjedő tájékoztatás nyújtása nem életszerű. Éppen ezért javasolt például a rendezvény megkezdése előtt egy szóbeli vagy a rendezvényt hirdető felületen egy írásbeli rövid tájékoztatás nyújtása az alábbiakról:
– az adatkezelőről,
– az adatkezelés céljáról,
– a felvételek elérhetőségének helyéről, továbbá
– arról tájékoztatást adni, hogy milyen módon kérheti azt az érintett személy, hogy a felvételt ne hozzák nyilvánosságra, illetve
– miként van lehetőség a felvétel törlésére, továbbá hogy
– a részletes és minden tényt tartalmazó adatkezelési tájékoztatót hol ismerhetik meg.

Erre vonatkozóan elfogadott megoldás, ha az intézmény honlapján teszik közzé a tájékoztatót.

Az Info. törvény fentebb bemutatott szabályozását egészítik ki a Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) képmáshoz való jogra vonatkozó rendelkezései. Amelyek szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A fentiek azt támasztják alá, hogy a fotók elkészítéséhez – akár ráutaló magatartással megvalósuló – hozzájárulás nem jelent egyben felhatalmazást a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalára is. Az óvodának tehát a fotók közzétételéhez főszabályként be kell szereznie az érintett szülők önkéntes hozzájárulását.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó februári számában.