A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásárólszóló1992. évi XXXIII. törvény, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről illetve a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet szabályozza.

Azokat az időtartamokat, amelyeket közalkalmazotti jogviszonyba töltött időnek kell tekinteni, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) 87/A §-sa állapítja meg. A Kjt. ugyanakkor a jogviszonyban töltött idők számítását egymástól eltérően szabályozza attól függően, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időket a szolgálati idő megállapításánál vagy pl. a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál kell-e figyelembe venni. A szolgálati idő megállapításánál mind a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél, mind pedig bármely más munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt be kell számítani.

Azt, hogy mely időtartamokat kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni, azt a Kjt. 87/A.§ (1) bekezdése határozza meg. E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

i) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

töltött időt.

A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 2. melléklet határozza meg.

A Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése alapján, ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.

Fent leírtak alapján nevezett munkavállaló (konyhai) kisegítő dolgozóként került alkalmazásra. A kisegítő munkakörre vonatkozóan nincs előírt iskolai végzettség. A Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján „B” fizetési osztályba sorolandó (legmagasabb iskolai végzettség miatt). Fizetési fokozatának megállapításhoz pedig csak a más munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt lehet figyelembe venni (baromfi üzlet). A munkanélküli segélyen töltött időt, valamint az őstermelői időszakot viszont figyelmen kívül kell hagyni.

A közalkalmazott illetménye „B”-„D” besorolás esetén nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.