Jogsértő-e, ha a két és féléves gyermeket nem veszi fel az óvoda?

Egy szülő nem óvodaköteles korú gyermekét kívánta beíratni az óvodába, ám helyhiány miatt elutasították. A szülő a döntés miatt panasszal fordult az oktatási jogok biztosához.

A biztos állásfoglalása szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Amennyiben az óvoda a fenti feltételek teljesülése ellenére elutasította gyermekét, úgy sérültek az oktatással kapcsolatos jogai, amellyel kapcsolatban a szülő jogorvoslattal élhet az intézmény fenntartójánál. Ám ha az intézmény helyhiány miatt nem tudta a gyermeket felvenni, úgy az oktatási jogok sérelme nem történt meg, hiszen az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától kötelező.

A testvérek csoportba osztása

Egy szülő azt sérelmezte, hogy nem járhatnak a testvérek egy óvodai csoportba.

Az oktatási jogok biztosa arról tájékoztatta a szülőt, hogy a köznevelésről szóló törvény 4. § 23. pontja szerint az óvodai csoport az a legalább egy nevelési évre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből. Az ágazati törvény 49. § (4) bekezdése alapján az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető jogosult dönteni. Az intézményvezetőnek mérlegelési joga van a kérdésben, a figyelembe veendő szempontok – többek között a szülői kérelem, az óvodai férőhelyek, további jogszabályi követelmények – keretei között dönt a beosztásról. Amennyiben a szülő nem ért egyet a vezetői döntéssel, a köznevelésről szóló törvény 37–38. §-ai alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezhet ellene.

Mindebből következően előfordulhat, és nem tekinthető jogsértésnek, ha a testvérek nem egy csoportba kerülnek.

Kötelező az ellátás a nyári szünetben

Egy szülő beadványában azért kérte az oktatási jogok biztosa segítségét, mert az óvoda nem akarta ellátni gyermekét a nyári szünetben, tekintettel arra, hogy a szülő gyeden otthon tartózkodik.

A mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabály hatálya a köznevelésről szóló törvény szerinti iskolai intézményrendszerre, iskolatípusokra terjed ki, így az nem vonatkozik az óvoda intézményére. Az óvodai nevelési év idejét a köznevelésről szóló törvény 4. § 19. pontja határozza meg, amely szerint az szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakot öleli fel. Ezen belül a helyi nevelési év rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. §-a szerint lehet helyi szinten szabályozni, miszerint az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Mindezek ismeretében az óvodai ellátás idejének korlátozására sem a fenntartó, sem az óvodavezető nem felhatalmazott abban az esetben sem, ha az óvodáskorú gyermekét nevelő szülő vagy családbefogadó gyám egy vagy több három éven aluli gyermekével a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cstv.) felhatalmazásával otthon tartózkodik. A szülő vagy családbefogadó gyám a Cstv. 3. § (2) bekezdésre figyelemmel, a három év alatti gyermeke gondozásához, neveléséhez, valamint egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése érdekében nyújtott ellátás céljából tartózkodik otthon, amely jogállás nem keverhető össze a gyermek részére hároméves kortól törvényben biztosított jogokkal, illetve kötelezettségekkel.

A csoportpénz megítélése

Egy szülő panasszal élt a csoportpénzek miatt, amiket – elmondása szerint – nem a gyerekekre költenek el…
A csoportpénzek kapcsán a biztos álláspontja, hogy a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. Ennek a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. Ebben az esetben a befizetett összegek a befizető szülők közös tulajdonába kerülnek. A polgári jog szabályainak megfelelően tehát az átadott pénzeszközök a szülők tulajdonában maradnak, a szülők megbízzák a pedagógust, hogy azt meghatározott célra fordítsa. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így polgári jogi jogviszony jön létre. A pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Mivel a csoportpénz fizetése minden egyes szülő önálló döntése, így nem érheti hátrány azoknak a szülőknek a gyermekeit, akik nem fizetik azt. A csoportpénz felhasználása történhet olyan célra, amely minden gyermek együttes, közös érdekét szolgálja.

A jegyző is kijelölheti a fogadó intézményt

A szülői panasz szerint az illetékes szakértői bizottság kontrollvizsgálat útján újabb szakértői véleményt állított ki a gyermekről, amelyben a diagnózis (gyermekkori autizmus) pontosítása mellett rendelkeztek a gyermek számára szükséges fejlesztésekről, rehabilitációs javaslatokról. A megyei pedagógiai szakszolgálat illetékes tagintézménye azonban nem jelölt ki intézményt a gyermek ellátására, hanem a szakértői véleményben foglaltak szerint kérték a jegyző segítségét a gyermek állapotának megfelelő óvoda kijelölésében. Emellett rögzítették továbbá, hogy amennyiben az érintett gyermek a jelenlegi, vagyis a településen található óvodában marad, ez esetben gyógypedagógiai asszisztens segítségét igényli. A szakértői vélemény iratküldési jegyzéke alapján az említett vélemény az illetékes jegyző részére is megküldésre került. A szülő gyermeke elhelyezésének hiánya miatt panasszal fordult az oktatási jogok biztosához.

Az ügyben indult vizsgálat keretében az oktatási jogok biztosa megkereste az ügyben illetékes jegyzőt, és kérte tájékoztatását az intézményi kijelölés, valamint a gyermek szakértői véleményben foglalt ellátása érdekében tett intézkedéseiről. A megkeresés nyomán a jegyző arról tájékoztatta az oktatási jogok biztosát, hogy a panaszos gyermeke számára a települési óvodát jelölte ki, ahol a gyermek számára szeptembertől heti kétszer kétórás autizmusspecifikus fejlesztést az egyik EGYMI tagintézményének szakembere biztosít utazó gyógypedagógusként a szakértői véleményben rögzítettek szerint. A jegyző tájékoztatása szerint az év végén az óvodában az óvodavezető, a gyermekkel foglalkozó óvónő, a fejlesztő gyógypedagógus és a hivatal köznevelési referense konzultációt tartott a gyermek fejlődési állapotáról, a fejlesztés üteméről, jövőbeni alakulásáról. Ennek az egyeztetésnek az alkalmával a gyógypedagógus szakmai tanácsokkal is szolgált az óvodai pedagógusok részére. A fejlesztést végző gyógypedagógustól kapott információ alapján a nevelési év végéig ellátja a gyermek fejlesztését, annak finanszírozása biztosított. Az ellátás jövőbeni megvalósításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szakember biztosítása és finanszírozása még egyeztetés tárgyát képezi, de elkötelezettek a gyermek jövőbeni ellátása mellett, a fejlesztés az új nevelési évben is folytatódik. Tájékoztatása szerint a gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása folyamatban van, a foglalkoztatás költségét az önkormányzat az óvoda intézményi költségvetésében biztosítja.

A vizsgálat megállapította, hogy a jegyző mint az érintett fenntartó képviselője saját hatáskörben eljárva megtette a szükséges intézkedéseket a szülő által jelzett helyzet orvoslása érdekében.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó decemberi számában.