Még javában tart a kánikula, de az óvodavezetők már az új nevelési év szervezési feladataival törődnek. Az alábbiakban egy összefoglalóval segítjük az intézményvezetők tanügyi, foglalkoztatási és pedagógiai feladatait.
Az óvodavezető a köznevelési alaptevékenységet ellátó, helyi önkormányzat/egyéb fenntartó által alapított és fenntartott köznevelési intézmény, gazdálkodási jogköre szerint önállóan működő költségvetési szervezet első számú vezetője. Kötelezettségeit, tevékenységeit, felelősségét az Nkt. 69. § (1)–(4) bekezdése határozza meg, de ezen túl számos feladatot kell elvégeznie.
Pedagógiai feladatok
– Éves beszámolók, intézkedési tervek, fejlesztési tervek alapján az éves munkaterv előkészítése, nevelőtestülettel való jóváhagyása, szülői és fenntartói vélemény kikérése.
Mivel az óvodai nevelési év mindenkor augusztus 31-én ér véget, eddigre már rendelkezésre áll (vagy a fenntartó igénye alapján már korábban leadásra is került) az adott nevelési évre vonatkozó beszámoló. A beszámolóban – a hét területre vonatkozóan megállapított erősségek és fejleszthető területek, valamint a vezetői programban megfogalmazottak alapján kerül sor a következő évi munkatervben a pedagógiai célok és feladatok meghatározására, határidők kitűzésére a felelősök hozzárendelésével.
– Egyeztetés a vezetőkkel (tagintézmények esetén azok vezetőivel is) az éves célokkal, feladatokkal kapcsolatban.
– A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentum előkészítése (fejlődési napló).
– Stratégiai dokumentumok felülvizsgálata (például SZMSZ, házirend), esetleges módosítása, elfogadtatása, véleményeztetése.
– Éves beiskolázási terv alapján - aktuális továbbképzések számbavétele, tervezése.
– Ünnepek tervezése.
– Tűzriadó tervezése.
– Nevelés nélküli napok, nevelési értekezletek időpontjainak, témáinak tervezése.
– Egyeztetés az intézmény mérés-értékelési csoportjával, tervkészítés.
– Éves önértékelési terv elkészítése.
– Szakmai munkaközösségekkel konzultáció, éves terv elkészítése.
– Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok tervezése, egyeztetés az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottjával.
– Iskoláknak (gyermekekre vonatkozó!) elégedettségi kérdőív megküldése.
– Éves nevelési és tanulási tervek, csoportnaplók ellenőrzése.
Tanügy-igazgatási feladatok
– Jogszabályok követése – kiemelten:
o A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
o A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI-rendelet
o A 326/2013. (VIII. 31.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet
o Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Tanévkezdő kiadványa (2017/2018)
– Az EMMI-rendeletben az óvodák számára kötelezően vezetendő dokumentumok lezárása, újak megnyitása:
o Felvételi előjegyzési napló,
o Felvételi és mulasztási napló,
o Óvodai csoportnapló,
o Óvodai törzskönyv,
o Óvodai szakvélemény (a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény),
o A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.
A felvételi előjegyzési naplót, a felvételi és mulasztási naplót, valamint az óvodai csoportnaplót minden nevelési év első munkanapján (adott év szeptember 1-jén) az intézményvezető nyitja meg, a nevelési év utolsó munkanapján (adott év augusztus 31.) pedig lezárja.
Fontos tudnivaló, hogy a nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatványokat (azaz a számítógépen megszerkesztett, majd kinyomtatott nyomtatványokat), például az óvodai csoportnapló számozott oldalait hitelesítve, összefűzve kell irattárba helyezni.
A dokumentumok irattározási rendjét az EMMI-rendelet 1. számú melléklete szabályozza. A nevelési-oktatási ügyek címszó alatt található 14. pont rendelkezik a felvétel, átvétel kérdéséről, amelynek értelmében 20 évig meg kell őrizni a felvételi előjegyzési naplót. A 16. pont alapján a többi naplót (felvételi és mulasztási, valamint csoportnapló) 5 évig kell az irattárban megőrizni. Az óvodai törzskönyv, az óvodai szakvélemény, továbbá a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció irattározási előírásait a rendelet nem szabályozza.
(Véleményem szerint az óvodai törzskönyv nem selejtezhető, az óvodai szakvéleményeket és a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentumokat minimum a csoportnapló irattározási idejéig ajánlatos megőrizni. Megjegyzendő, hogy a szakértői véleményeket 20 évig irattározni szükséges.)
Az óvodai törzskönyvet a nevelési év első napján kell hitelesíteni a teljes nevelési évre, és értelemszerűen kitölteni az aktualitásnak megfelelően.
A cikk teljes egészében elolavsható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.