Az óvodákat érintő fontos jogszabályváltozások 2017. január 1-jétől
Amint arról korábban már részletesen beszámoltunk, 2017. január 1-jével számos új változást vezetnek be, amelyek egy jelentős része az óvodák életében is érezteti a hatását. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
A családi napközi már nem helyettesíti az óvodát
A családi napközi 2017. január 1-jvel megszűnt, ezért a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 2017. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került a 8. § (5) bekezdés, így megszűnt az a lehetőség, hogy az óvodába járási kötelezettséget ötéves korig a gyermek a családi napköziben teljesítse. Kivételesen 2017. augusztus 31-éig akkor él továbbra is ez a lehetőség, ha a gyermek ellátására vonatkozó megállapodást a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi 2015. december 31-éig megkötötte a szülővel, törvényes képviselővel. A módosítás célja, hogy az óvodáskorú (három−négyéves) gyermekek ellátása folyamatos maradjon az adott nevelési évben, és ne forduljon elő az az eset, hogy a szülő nem tudja elhelyezni gyermekét óvodában.
Új finanszírozási szabályok
A köznevelésről szóló törvény az óvoda napi nyitva tartása tekintetében 2017. január 1-jétől új szabályokat vezetett be, amelynek finanszírozási vonzata is van. A költségvetési törvény az óvodai nyitva tartáshoz igazodóan sávos finanszírozást vezetett be: − a naponta legalább nyolc órán keresztül nyitva tartó óvoda 100 százalékos, − a naponta hat−nyolc óra közötti nyitva tartással rendelkező óvoda 50 százalékos támogatásban részesül, − a hat óránál rövidebb napi nyitva tartású óvodát működtető intézményfenntartót nem illeti meg költségvetési támogatás.
Az egységes óvoda-bölcsőde 2017 szeptemberétől megszűnik A köznevelésről szóló törvény 99/E. §-a alapján 2017. szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde már nem működhet. Az egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2017. szeptember 1-jétől – az életkoruknak megfelelően – − óvodában vagy − a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, illetve − ilyen feladatot ellátó többcélú intézményben láthatók el.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet módosítása
Az óvodai csoportba való beosztás pontosított szabályai
Az egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 53/2016. (XII. 29.) EMMI-rendelet által módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 20. §-a 2017. január 1-jétől új (11) bekezdéssel egészült ki, ezzel egyidejűleg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 49. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezésre került. A módosítás az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztását érinti, amely szabály eddig törvényi szinten, 2017. január 1-jétől rendeleti szinten kap helyet. A módosított előírások szerint az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban − az óvodavezető dönt. A jogszabály-módosítás új elemként tehát kifejezetten hivatkozik az egyenlő bánásmód törvényre, annak is a 28. §-ára. E szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást (nevelést) csak az egyik nembeli tanulók (gyermekek) részére szervezik meg, feltéve, hogy − az oktatásban (nevelésben) való részvétel önkéntes, továbbá − emiatt az oktatásban (nevelésben) résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az sem, ha a közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban (nevelésben) résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás (nevelés) megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.
A nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzése céljából egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet vagy nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében jogszabály az oktatásba (nevelésbe) történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása vonatkozásában eltérő rendelkezést állapíthat meg.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető korábban is a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett dönthetett. Bár az intézményvezetőnek mérlegelési joga volt/van a kérdésben, a figyelembe veendő szempontok között szerepelt − többek között − a szülői kérelem, az óvodai kapacitás, további jogszabályi követelmények és így tovább. Az óvodai csoportba való beosztásra irányadó jogi előírások közül korábban is figyelembe kellett venni – egyebek mellett – az egyenlő bánásmódról szóló törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit is. Az új szabályozás ezt az elvárást emelte jogszabályi szintre. Nem változott az a lehetőség, hogy amennyiben a szülő nem ért egyet a vezetői döntéssel, a köznevelésről szóló törvény 37−38. §-ai alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezhet ellene. A cikket teljes egészében elolvashatja az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó februári számában.
|