Alaptörvényi keretek

Az Alaptörvény XI. cikke minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez való jogot, amely a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével

− az ingyenes és kötelező alapfokú,

− az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint

− a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatást, valamint

− az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatását jelenti.

Az ágazati törvény előírása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Ehhez kapcsolódóan úgy rendelkezik a törvény, hogy az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben

− az óvodai nevelés,

− az óvodai nevelést kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint

− a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek számára térítésmentes.

A végrehajtási szabályok

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendeletaz alábbiak szerint rendezi az óvodai közszolgáltatások igénybe vételét.

A térítésmentes óvodai köznevelési közszolgáltatások

Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott óvodában térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

− az óvodai foglalkozás,

− a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, − a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,

−a gyermekek – külön rendeletben meghatározott − egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

−az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,

−sajátos nevelési igényű gyermek esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás.

Térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés és a fejlesztő felkészítés is.

A térítési díjért igénybe vehető közszolgáltatások

Az óvodás gyermekek esetében a térítésidíj-fizetési kötelezettség elsősorban az étkeztetéshez kapcsolódik. Ennek szabályait nem a köznevelési jogszabályok, hanem a gyermekvédelmi előírások rendezik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermek az óvodai étkezésért térítési díjat fizet. A fenntartó állapítja meg az óvodai gyermekétkeztetés intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

A fenntartó az intézményi térítési díjat a fentebb módon kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A szülő által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető konkrét összegben állapítja meg.

Fontos kiemelni, hogy gyermekétkeztetés esetén is lehetőség van a térítési díj fizetése alóli teljes vagy részlegese mentesülésre, azaz az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés igénybe vételére. A gyermekvédelmi törvény alapján ugyanis gyermekétkeztetés esetén

− a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás, valamint afogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett óvodás életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100 százalékát,

− három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 százalékát,

− a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50 százalékát kedvezményként kell biztosítani (normatív kedvezmények).

A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve − ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – az óvoda vezetője ­− a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között − a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

A tandíjas óvodai közszolgáltatások

Szülői kérdésként merült fel, hogy köteles-e a gyermek az óvodában néptánc foglalkozásra járni, amiért fizetnie kell.

Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzatok társulása által fenntartott óvodában tandíjért igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik

− a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, valamint

− a kollégiumi szolgáltatás.

A szülői kérdésre tehát azt válaszolhatjuk, hogy amennyiben a néptánc nem képezi a pedagógiai program részét, akkor kérhető érte tandíj, de az azon való részvétel nem tehető kötelezővé, és nem vonhat maga után igazolatlan hiányzást sem.

A tandíj mértéke

A tandíj mértéke − a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – nevelési évenként nem haladhatja meg a nevelési év kezdésekor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy gyermekre jutó hányadát.

A tandíj a gyermek szociális helyzete alapján csökkenthető.

Fontos: Az óvodaszék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

Fenntartói keretek, óvodavezetői döntés

A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője dönt a kormányrendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

 A cikket teljes egészében elolvashatja az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.